Rohamosan nő a járművek száma Székelyudvarhelyen, miközben nem igazán létesülnek új parkolóhelyek. Több mint 2000 lakótelepi garázs is foglalja a helyet, gyakran úgy, hogy nem jármű tárolására használják. Kiderült, hogy a probléma ennél jóval sokrétűbb, megoldása egyrészt a városvezetés feladata, de a lakosság részéről is tudatosabb hozzáállásra és szemléletváltásra van szükség. [caption id="attachment_46372" align="aligncenter" width="2600"] Garázssorok a tömbházak mellett. Se nem praktikus, se nem esztétikus Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] A lakótelepek zöme, főleg a legnagyobbak – mint a Tábor és a Bethlen – valahogy úgy épültek, hogy alig hagytak szabad helyet parkolók számára. Ami kevés üres terület megmaradt, azt élelmes lakók beépítették többnyire pléhgarázsokkal, a lakótelepek szélein pedig egyfajta „garázs-városok” alakultak ki, gyakran „rendes” téglaépítményekből, sőt olyanokból, amelyek már emelettel, manzárdrésszel is rendelkeznek. Van közöttük, amelyeket rendeltetésszerűen használnak, azaz autót tartanak bennük, de autószerelő műhelytől zugkocsmáig, kárpitosműhelytől, fatartótól a lomtárig, legénylakástól lezárt, rég nem használt garázsig terjed a skála. Jelenleg egy garázs piaci ára – attól függően, hogy közterületen, avagy magánterületen van-e – 2000–5200 euró között mozog. A tömbházak között tehát nagyon kevés a szabad felület, sok helyet foglalnak el az esztétikai szempontból is kifogásolható építmények, és az autók számának növekedésével egyre nagyobb gondot jelent a parkolás, miközben egy garázs legalább másfél autónyi helyet foglal el, és az is lehet, hogy a tulajdonos autója ugyancsak a tömbház előtt áll. Van egy olyan számítás is, hogy egy garázs naponta 3 autó parkolási lehetőségét akadályozza, ebbe azt is beleveszik, hogy amíg üres, addig az a bizonyos terület más járműnek „adhatna” helyet. A nagy garázs-helyzet A magánházakhoz tartozó építményeket leszámítva több mint 2000 garázs lehet a városban. Ezek egy része, mintegy 1100 létesítmény közterületen épült fel. A polgármesteri hivatal minden évben bérleti szerződést köt a tulajdonosokkal, akik rendelkeznek ideiglenes építkezési engedéllyel, bérleti díjat fizetnek a területért, az épületre pedig adót. – Az igazsághoz tartozik, hogy az engedélyt általában utólag kapták meg a garázstulajdonosok, az ideiglenesség pedig elméletileg azt is jelenti, hogy ha a városvezetés úgy dönt, hogy más célra akarja használni a garázsok által elfoglalt területet, akkor nem újítják meg a szerződéseket, és adott esetben le is bonthatók az építmények – tájékoztatott Jakab Attila, a tanács MPP–EMNP koalíciójának frakcióvezetője, aki a polgármester megbízásából az elmúlt időszakban közlekedési és mobilitási ügyekkel foglalkozott, illetve tevékenyen részt vett a város mobilitási tervének kialakításában. Jakab közölte, hogy nagyobb gondot jelent a magánterületen felhúzott garázsrengeteg ügye, ilyenek vannak a Bethlen lakótelepi ún. vizesárkon túl vagy a Tábor negyedben is, a Szent János utca végén. Ezekre is kaptak a lakók építkezési engedélyt, de a polgármesteri hivatal igazából nem rendelkezik pontos statisztikával arról, hogy hány építmény van, azok milyen célt szolgálnak stb. Többek között azért, mert tulajdonosaik nem feltétlenül garázst jegyeztetnek be az adóhivatalban, hanem pl. melléképületet. A frakcióvezető elmondása szerint legalább még annyi garázs áll magánterületen, mint amennyi közterületen van, de az is lehet, hogy annál is több. Ezekre az építményekre elméletileg adót kellene fizetniük a tulajdonosoknak – tette még hozzá. Egyharmada nem is garázs A közterületen található garázsok közül mintegy tízet jegyeztettek be úgy, mint kereskedelmi tevékenységnek is helyet adó építményt. Lényeges különbség van a fizetendő díjak között: például, ha valaki garázsnak bérel területet a várostól a B-zónában (többnyire itt vannak a garázs-negyedek), annak bére évi 10,76 lej négyzetméterenként, míg ha kereskedelmi tevékenységet is folytat a tulajdonos, ez az összeg már közel 93 lejre emelkedik. A jóval drágább bérleti díj miatt nagyon kevesen jelentik be, hogy esetleg gazdasági hasznot is hozó tevékenység zajlik a garázsukban – ismertette Jakab Attila. – A közterületen található garázsok azért nagyjából rendben vannak, volt felmérés, a tulajdonosokat is kérték, hogy tisztázzák helyzetüket – tette még hozzá. Úgy tűnik, hogy a magánterületen felhúzott garázs-városok jelentik ilyen szempontból is a „dzsungelt”, mert a városnak valójában fogalma sincs, hogy pontosan mi zajlik az építményekben. Jakab ezzel kapcsolatosan kiemelte, hogy nem mellékes az sem, hogy legkevesebb 20 négyzetméteresnek kell lennie annak a területnek, amelyre építkezési engedély bocsátható ki, a garázsokat viszont ennél kisebb helyre húzták fel. Tulajdonképpen egyiknek sem lehetne építkezési engedélye. Továbbá gond van a közművesítéssel is, van, ahová így-úgy bevezették a vizet, villanyt, de ez kockázatot is jelent, mert adott esetben tűzveszélyesnek minősül. Egyébként arról sem rendelkezik pontos statisztikával a hivatal, hogy a 2000-nél is több garázsból hányat használnak, és hányat nem, de Jakab Attila kijelentette: a becsléseik szerint a garázsok legkevesebb egyharmada nem autóparkolásra szolgál. Jön az építkezési tilalom? A téma szakértőjétől megtudtuk, hogy urbanisztikai szempontok döntik majd el, hogy hosszú távon mi lesz a sorsuk ezeknek az építményeknek. Létezik egy bizottság, amely az urbanisztikai osztály munkatársaiból, a tanács urbanisztikai szakbizottságának vezetőjéből és néhány független szakemberből áll, akik önkéntesen felvállalták, hogy a bő tíz éve készülő urbanisztikai tervet elemzik és újragondolják, illetve összeállítanak egy javaslatcsomagot annak átjavítására. Amennyiben a módosított változatot a tanács is megszavazza, végre lesz urbanisztikai terve a városnak. – Azt már megfogalmazták, hogy minden ún. garázszónára építkezési tilalmat kell bevezetni, fel kell térképezni pontosan, hogy a garázsnak nevezett épületek valójában mi célt szolgálnak, majd utána dönteni kell ezeknek a „negyedeknek” a jövőjéről. Persze, egyszerűbb a helyzet a közterületen felhúzott garázsok esetében, bonyolultabb a magántelken lévőknél, mert ott már a tulajdonosok igényét, véleményét is figyelembe kell venni – jelentette ki Jakab Attila. A város mobilitási terve a parkolás kérdését is tárgyalja. E szerint át kell gondolni azokat a megoldásokat, hogy miként lehet modern eszközökkel például emeletes garázsokat, korszerű parkolóházakat létrehozni. A megvalósítás szempontjából közelebbről is megvalósíthatónak számít az az elképzelés, amely szerint a Városgazdálkodási Vállalat udvarát (felső Bethlen lakótelep) közparkolóvá alakítanák, amely parkolási lehetőséget biztosítana a Győzelem utca környékén lakó autótulajdonosoknak – közölt egy jó hírt az önkormányzati képviselő. Egyébként éppen a lakótelepi parkolást megkönnyítendő fogadta el nemrég az önkormányzat azt a határozatot, amely megtiltja a nagyobb cégautók parkolását 20 és 6 óra között. Zsúfolt utak, autók által elfoglalt járdák Székelyudvarhelyen valamivel több mint 17 és fél ezer autó szerepel a nyilvántartásokban. Ugyanakkor, amióta eltörölték a környezetvédelmi illetéket, olyan nap is van a polgármesteri hivatalban, hogy 100 gépkocsit íratnak be. Számítások szerint, ha ebben az ütemben nő a járművek száma, 2020-ra folyamatos dugó lesz a városban, egyszerűen ellehetetlenül a közlekedés és ezzel együtt a parkolás is. – Udvarhelyen egyszerűen nincs annyi közterület, amennyire ennyi autóhoz szükség lenne. Ez vár ránk, ha nem próbálunk kicsit változtatni és mindenhová autóval járunk, ha nem használjuk az alternatív közlekedési eszközöket (kerékpár, tömegközlekedés, gyaloglás). Tehát nem úri kedvünkből kell változtassunk jelenlegi szokásainkon, hanem a kényszer fog rávenni erre bennünket – figyelmeztetett Jakab Attila. Egyelőre nem kaptunk egyértelmű választ arra, hogy elképzelhető lenne-e, hogy Udvarhelyen is lebontsák a közterületen álló garázsokat, és felszabadítanák a helyet a közparkolás számára. De – mint fogalmazott Jakab – a szükség ebbe az irányba terel. – Igazából városrészenként, belső udvaronként egyedi, az ottani helyzetre építő megoldásokra van szükség. De tény, hogy túlzsúfoltak az útjaink, a járdák, a terek tele vannak autókkal, tehát lépnie kell a városvezetésnek, hogy ezen változtasson. A mobilitási tervhez készített tanulmányok is azt mutatják, hogy az alternatív közlekedési módok térhódítását kell növelni – hangsúlyozta a frakcióvezető. Elhangzott még, hogy jó lenne azt is megnézni, hogy aki garázshelyet bérel a várostól, ott tartja-e az autóját, vagy az övé is közterületen áll. De – mint kiderült – nehéz ezt ellenőrizni. – Mindenki azt szereti, ha rend van, de ne nála kezdjék a rendcsinálást – nagyjából ez az általános szemlélet a parkolás terén is – tette hozzá Jakab Attila. Megtudtuk még, hogy nyár elején, a Bethlen Gábor utcai biciklissáv kialakításával egy időben szemléletformáló kampányba kezd a hivatal a civil szervezetekkel közösen arról, hogy miért érdemes kerékpárral közlekedni, többek között azt is tudatosítva, hogy ezáltal is csökkenthető a túlzsúfoltság az utakon, de a járdákon is. Asztalos Ágnes