A régi moziban működik jelenleg a művelődési ház Szé­kely­ke­resz­tú­ron, amelyet 2012-ben alakítottak át és újítottak fel. A névadás gondolata már akkor felmerült, ám gyakorlatba ültetésére mindeddig nem került sor. Most, hogy az épületet tűzvédelmi szempontból is sikerült rendbe tenni, a városvezetés határozott szándéka, hogy kitörjenek a névtelenségből. Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr polgármestere elmondta, határozott kérése volt, hogy olyan személy nevét viselje a művelődési ház, aki amellett, hogy székelykeresztúri kötelékekkel rendelkezik, tett a város művelődéséért.
– Nem akartunk például Kossuth Lajos nevet adni, hanem olyan személy nevét szerettük volna, akire ma is büszkék lehetünk mi, székelykeresztúriak és a névadás által a nagyvilággal is megismertessük ezt a személyt – mondta a polgármester.
A kutatómunkát Sándor-Zsigmond Ibolya, a Dr. Molnár István Múzeum igazgatója végezte és választott olyan kiemelkedő helyi személyiségeket, akik nevét méltán viselhetné a művelődési ház. Több név is felmerült, végül két személyt választottak, akik közül bármelyik nevét büszkén viselhetné a kulturális intézmény. A végső döntés meghozatalát a városlakókra bízták.
– A közösségi oldalon indítottunk szavazást, így a városlakók mellett mindazok leadhatták voksukat egyik vagy másik név mellett, akik nem a városban élnek, de keresztúri kötelékekkel rendelkeznek és szívükön viselik a város dolgait – közölte az elöljáró.
A Horváth Lajos és Bálint Dániel nevek közül végül toronymagasan végzett az utóbbi, így a művelődési ház Bálint Dániel nevét viseli majd. Koncz Hunor-János elmondta, következő lépésként a márciusi rendes havi ülésen terjesztik a tanács elé a névválasztásról született döntést, ami egyfajta formaság, hiszen a városlakók határozottan kifejezték véleményüket a témában.
Hozzátette, mivel nem történelmi személyiség neve mellett döntöttek, hanem egykori helyi polgáréról, ezért a Hargita Megyei Névadó Bizottság nem kell véleményezze és jóváhagyja a választott nevet. A tervek szerint így április közepéig legkésőbb megtartják a névadó ünnepséget és felkerül a művelődési ház homlokzatára Bálint Dániel neve.
– Két dátum között vacillálunk, de mivel a Bálint Dániel nevet fogja kapni, ezért a névadó ünnepségen az Udvarhely Néptáncműhely legújabb darabját is szeretnénk, ha láthatnák a keresztúriak, hiszen a Petőfi-potomság című darabban épp Bálint Dániel életét dolgozták fel – emlékeztetett a polgármester.
Már felvették a kapcsolatot egy szakcéggel a felirat elkészíttetése érdekében, és a terveik szerint a művelődési ház előterében egy Bálint Dániel életét, a hozzá kapcsolódó eseményeket bemutató tárlatot is berendeznek a névadó ünnepségig. 

Bálint Dániel (1864–1944)
Petőfi Sándor legendai sírjának létrehozója, a mindenki által jól ismert asztalos-iparos és temetkezési vállalkozó, a 19–20. század fordulóján Székelykeresztúr valaha élt legnagyobb, közkedvelt, hazafias polgára volt. Minden helyi kulturális mozgalomnak a kezdeményezője, támogatója és ügyvivője volt. Anyagi támogatója a Polgári zenekarnak és a műkedvelő színjátszó társulatnak. Az 1900-as évek elején komlótelepet létesített és szárítót építtetett, ahol a gazdasági célok mellett a keresztúri műkedvelő társulat is megtarthatta előadásait, hiszen akkor ehhez hasonló tágas épület, ahol ünnepségeket lehetett tartani, nem volt Székelykeresztúron. 1923-ban egy 178 kg-os harangot adományozott a református egyháznak, az első világháborúban elesett fia emlékére. 1902-ben létrehozta Petőfi Sándor keresztúri legendai sírját, aminek elismeréseként 1941-ben a Budapesti Petőfi Társaság pártoló tagjai sorába iktatta.