A Székelyderzsbe érkező látogató gyorsan megfeledkezik a jelenről, a díszesen megmunkált házak és ablakok mögül kihajló emberek láttán. Egy pillanatig abban az időben találja magát, mikor Ramocsa tündér először látogatott a Szőlőhegy vigyázta völgybe. A község 1200-as években, gótikus stílusban épült temploma mindennap délelőtt 10 órakor nyitja meg harangtornya kapuját a látogatók előtt. Fontos tudnivaló, hogy helyi idegenvezetésért érdemes korábban feliratkozni, de jelképes tíz lejért az egész UNESCO-világörökségként számon tartott épületegyüttest körbe lehet járni. A kapualjba érkezve Márton Ernő idegenvezető avatott be az erődtemplom múltjába, és a falubeliek ahhoz kötődő szokásaiba. 

– A Rákóczi-féle szabadságharcot követően a környező dombok tetejéről leste az őrség, hogy honnan érkezik az ellenség, ebben az esetben félreverték a harangot és az emberek befutottak a templom falain belülre. Az élelmet, gabonát, sonkát és szalonnát nagyrészt mind itt tárolták és védték is, hiszen a falubeliek akár több napra is beszorulhattak a falakon belülre

– mutatott rá Márton templomi körtúránk kezdetén. Tudniillik, az épület korára a déli falon található két gótikus, csúcsíves ablakról lehet következtetni, az erőd falai és bástyái később épültek.

Szalonnakóstolók bástyái

– Békeidőben a falubeliek, ha vissza is mentek a lakóházaikba, a földeket művelni, egy héten egyszer, a szerdai napon minden családból jött a háziasszony szalonnát vágni, egyúttal felügyelve azt, hogy átugrott-e egy darabocska egy másik család kampójára. Márton szerint ez a szokás takarékosság szempontjából is rendkívül hasznos volt. 

– A háziasszonynak meg kellett terveznie, hogy egy hétig mekkora mennyiségre van szüksége a családnak, mert ha azt hamarább elfogyasztotta, akkor sokkal korábban kimerülhetett a tartalék. Szabályozták egymást, a közösséget, hogy rossz termés vagy nagyobb természeti csapás esetén is legyen mit megenni

– fejtette ki. Vezetőnk a templom déli bástyájához irányítva egy ablakszemet mutatott, ahol a felkötözött költséget lehet meglesni. Elmondása szerint feltehetően egykor mindegyik bástya ellátta az élelmiszer-elraktározás szerepét, ám ez mára, mivel a legtöbben otthon is tartanak élelmet és szalonnát, szükségtelenné vált. Egyúttal fontos megjegyezni, hogy aki látogatóba készül Székelyderzsbe, a település honlapján előre foglalhat időpontot szalonnakóstolásra, melyen belül helyi szilvapálinkával és házikenyérrel kísérheti az elfogyasztott eledeleket.

 
A templom udvarán állandó kiállításként tekinthetők meg a hajdani gabonatároló ládák, melyek egyenként, egy-egy családnak biztosították az éves ellátását, de az erődítmény bástyáiban, és falai mellett berendezett helyiségekben korabeli haszontárgyakra is rácsodálkozhat a látogató. 

Freskók, Ramocsa tündér és a kapálás

– A templomot az 1600-as években, a Basta-féle hadjáratok idején látták el erődítménnyel. A falu lakosai ekkor emelték meg a templom tetőszerkezetét is, kialakítva a szuroköntő nyílásokat, valamint a lőréseket. Márton ezt azzal indokolta, hogy akkoriban több módon igyekeztek védeni magukat a falubeliek, és ha már a falakat nem tudták védeni, a templomtetőről próbálták menteni a menthetőt. – XIX. században kezdték el ezeket a templomokat felújítani, megpiszkálták a falakat, a mészrétegek alól pedig színes vakolatdarabok kerültek elő, melyek a középkorban készült freskók egyes elemei voltak – tárta fel a templom hajójához érkezve Márton. A székelyderzsi templom falfestményei egytől egyig a hazai freskófestészet becses értékeiként vannak számon tartva, ezekről bővebben is beszámolt az idegenvezető. Elmondása szerint míg a déli falon bibliai történetek egyes képei, az északi falon egy összefüggő történet jelenik meg Szent László lovagkirály egyik csatájáról, ám hogy az utóbbi freskó alatt milyen ábrázolások lehettek egykor, csak találgatni lehet.

– Az északi fal jelentősen ázott kívülről, még most is látszanak helyenként vízfoltok a vakolaton, ez a visszatérő ázás semmisítette meg a talajhoz közelebb levő alkotásokat

– avatott be Márton, megjegyezve, hogy a Szent László-freskót nem fenyegeti ilyen veszély, mert magasabban helyezkedik el, és időben sikerült konzerválni. – A Szent László-falfreskók több erdélyi templomban is megjelennek, ezeket az Anjou-királyok uralkodása alatt festik fel a templomok falára, egyfajta propagandaként bemutatva a lovagiasságot. A székelyderzsi templom freskója azt a történetet mutatja be, melyben a lovagkirály egy kun vezérrel küzd, akit a kun által elrabolt lány segítségével meg is öl. Márton szerint a történetet több templomfal is őrzi, viszont az ábrázolás mindeniknél más, ezekről pedig több művészettörténeti értelmezés is született. 

– Mitológiai utalások is megfigyelhetők a freskón, mivel Szent László úgy tudja legyőzni a kun vezért, hogy a lány a lovagkirály bárdjával átvágja annak Achilles-sarkát, de az is érdekes, hogy a művész nem találkozhatott kunokkal, mégis pontos képet fest a vezér viseletéről

– taglalja Márton. A templom déli falán Szent Mihály arkangyal látható, ahogy mérlegre tesz egy imádkozó asszonyt az ördögökkel, a templom nyugati karzata alatt pedig a pokol egy részlete figyelhető meg, ahol karóba húzzák a megítélteket – folytatta. Az apszisban a tetőzettartó gyámkövek különféle díszítéseket viselnek, a kehelytől a Petky család címerén át a székelyek címeréig.  

– Egyik feltárás során egy rovásírással ellátott agyagtéglát fedeztek fel, ami ma az egyik támpillérbe falazva tekinthető meg, valamint egy oltáriszentség-tartó fülkét is felfedeztek

– zárta a templomból kifelé jövet Márton. 
Mielőtt hátat fordítottunk volna a székely örökség egyik becses emlékének, alaposan szemügyre vettük a turistacsalogató fűszerkertet a templom udvarán. 

– Meglehet, hogy ide még Ramocsa tündér jár vissza kapálni

– hallatszik  az udvar egyik szegletéből.