A székely Odüsszeuszt – ahogy Mikó Imre nevezi – főként fotográfiái, néprajzi gyűjtései, valamint írásai révén ismeri a magyarság és a székelység, ám érdemei, mozgalmas élete és hátrahagyott öröksége is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy örökre bevésse emlékét a köztudatba. Mivel rendkívül gazdag munkásságot, viszályos családi kapcsolatokat és számtalan kalandos utazást rögzítenek az Orbán Balázsról született írásos feljegyzések, igyekeztünk a fontosabb, különlegesnek számító információkat összegyűjteni. Szülőfalujában, bár hatalmas tisztelet övezi Orbán Balázs emlékét, kicsit ellenszenvesen emlékeznek a falubeliek a báróra és családjára. Sok érdekes történet és anekdota forog közszájon, melyek tisztázására ennyi idő eltelte után már csekély az esély.

Ellenséges elődök és Konstantinápoly

A báró felmenőit tekintve igencsak elüt családfája a szok­vá­nyos székely nemesség nyúj­tot­ta képtől. Édesanyja, Knechtel Eugénia egy magyar selmecbányai bányászmérnök és egy tehetős görög családból származó lány házasságából született, édesapja, Orbán János a napóleoni háborúban szolgált huszárkapitányként, akinek egyik nagyapja, Orbán Elek főkirálybíró bárói titulust kapott Mária Terézia királynőtől 1744‑ben, másik pedig a híres csetneki Dessewffy család leszármazottja. A család ellentétezettsége a kuruc‑labanc szabadságharcig vezethető vissza, ahol az Orbán család felmenői egyértelműen állást foglaltak a Habsburg erők mellett. Orbán Balázs szüleinek találkozása mesébe illő történet, szerelmüket többnyire béke övezte. Édesanyját örökbe fogadta a bárói család, akit a későbbiekben a háborúból sérülten hazajött édesapja vett el feleségül. Nászukból öt gyermek született. Orbán Balázsban már gyerekkorában megmutatkozott az idegen kultúrák és nyelvek iránti kíváncsiság,  hogy ógörögül és matematikát tanulhasson, a katolikus gimnáziumból a reformátusba iratkozott át. Ugyanez a célratörő kíváncsiság vezette arra, hogy egy nyári szünidő alatt megtanulja a francia nyelvet. A tartalmas itthon töltött gyermekéveknek végül egy váratlan költözés vetett véget. Foresti Mária, a Konstantinápolyban élő nagymama hosszú keresés során rátalált lányára és családjára, akiknek termetes lakóházat építtetett Konstantinápolyban, remélve, hogy a család odaköltözik. Tervei valóra váltak, ám a költözés pillanatát már nem élhette meg, Foresti Mária vélhetően mérgezés következtében elhunyt, vagyonára pedig a VAKUF mohamedán egyházi alapítvány tette rá a kezét, akivel tizenkét éven át pereskedett a család.

Kelettől nyugatig

Orbán Balázs kihasználta a köl­tö­zés adta lehetőségeket, és amint módja nyílt rá, engedett kí­ván­csiságának, hogy feltérképezze a Közel‑Kelet világát. Egyiptomba látogatott, tüzetesen végigjárta a Szentföldet és Görögországot, majd a szabadságharcot követően Európa felé fordul, Londonba utazik, bejárja a brit szigeteket. A szabadságharc kitörése hallatán olasz Habsburg-ellenes csapatokat verbuvál, ám későre sikerül a mozgósítás, mire a szabadságharc leverésének híre elér hozzá. Fontos megjegyezni, hogy nagy szerepet vállal a menekültek és elűzöttek felkarolásában, még egy kaszinót is létesít számukra. Mikor értesül afelől, hogy a Kütahyatrban tartózkodó Kossuth Lajos ellen merénylet készül, felajánlja neki, hogy személyesen fogja ellenőrizni a neki felszolgált ételeket, kiszűrve a mérgezés veszélyét. Konstantinápolyi tartózkodása után Victor Hugóval is megismerkedik, akivel szoros kapcsolatot ápol, aki a kiemelkedő egyéniségű Orbánról úgy vélekedik, hogy kétszáz Orbán Balázzsal meg tudná buktatni III. Napóleon császárságát. Victor Hugo fiaitól sajátítja el a fényképezés tudományát, Londonban be is szerzi a termetes masinát, ami székelyföldi útjain hűséges társává szegül. Az akkorra harmincas éveiben járó Orbán gondolatai már a Székelyföld leírásának ötletei körül összpontosulnak, így hazatér. Keleti utazásait összegző útinaplóját már székelylengyelfalvi otthonában fejezi be 1859‑ben, mikor visszatér a gondozásra szoruló családi birtokra.

Hazai évek, pletykák, legendák

Ezután Orbán Balázs teljes erővel vetette bele magát szülőföldjének rég megálmodott leírásába. 1862-ben indult el vándorútjára, melynek során gyalog, lóháton, szekéren járta a városokat, falvakat, várakat. Falusi házakban éjszakázott, útiköltségeinek felét pedig abból szerezte, hogy vásárokra pénzért ment fotózni. Jelentős munkát végzett leírásaival, felhívta a szakértők figyelmét az addig semmibe vett természeti kincseinkre, Székelyföld gazdasági és ipari előnyeire. Különösen zavarták olyan problémák, melyek napjainkban is égetőnek számítanak: felszólalt az illegális fakitermelés ellen, nehezményezte a vashámorok idegen tulajdonjogait és fájóan tekintett altalajkincseink központi kiszipolyozására.
A bárói család szejkefürdői területeiről az a hír járja, hogy Orbán Balázs végrendeletében megfogalmazottak ellenére szándékosan „elkártyázták a falu kezéről”, így a szejkei terület feletti rendelkezést nem Lengyelfalva, hanem Udvarhely kapta meg – mesélik több lengyelfalvi portán. Egyes falubeliek azt is elmondták, hogy „a báró lelke nem tudott valamiért nyugodni, azért omlott össze a szejkefürdői családi kripta, s kellett újra eltemetni” – tudniillik, a családi temető Székelylengyelfalván van. A falubeliek arról is meséltek, hogy a családi birtok gondozását utazásai miatt „félvállról vette” a kutató író, ezért idővel megromlott kapcsolata a családja többi tagjával. Hivatalos források úgy tartják, hogy Orbán Balázst gyomorbetegsége ragadta el, ám egy történet szerint házvezetőnője mérgezte meg szejkefürdői otthonában, akivel nem mellesleg közeli viszonyt folytatott.

Székelyföld-szerte megemlékeznek

A február 3‑án született Orbán Balázsra minden évben rendezvénysorozattal emlékeznek Székelyudvarhelyen. A szombat délben kezdődő megemlékezést az író Városháza téren felállított szobránál tartják, ahol a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred díszszemléjét követően fellép a Balázs Ferenc Vegyes Kar, a Székely Dalegylet Férfikórusa és az Orbán Balázs Általános Iskola tanulói. Az ünnepi beszédeket követően a rendezvény a legnagyobb székely szejkefürdői síremlékénél folytatódik, ahol fellép a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának kultúrcsoportja és beszédet mond Bálint Domokos, a székelylengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány elnöke. Az ünnepséget megelőző napon a helyi művelődési házban vetítik le a Csontbáró című rajzfilm első részét, melyet követően a rajzfilm alkotócsapatával beszélgethetnek az érdeklődők. Gyer­gyó­szent­mik­ló­son a megszokott módon, a gyergyó­szent­mik­ló­si református és uni­tá­rius egyházközségek, valamint a Gránátalma Egyesü­let szervezésében tartják a megemlékezést február 4‑én, a Virág negyedi parkban. Az író és politikus szülőfalujában is február 4‑én tartják a megemlékezést, ami délelőtt 10 órakor, ünnepi szentmisével kezdődik. A szertartást követően orgonakoncertet ad Lászlóffy Árpád, melyet az író emlékművének megkoszorúzása, majd munkásságának méltatása követ a helyi kultúrotthonban. Az eseményen előadást tart Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és László Lóránt történész.