Csíkszereda határában van egy más világ. Olyan világ, ahol a bajba jutott, megunt és kidobott házi kedvenceknek nyújtanak segítséget, lehetőséget az új életre. A Pro Animalia Alapítvány menhelyére látogattunk, hogy közelebbről is megismerjük ezt a különös kis világot. Huszonhat éve nyújt segítséget, lehetőséget az új élethez a kutyák számára a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány menhelye. Száva Emese ügyvezetőtől megtudtuk, hogy összesen 260 kutya tartózkodik a menhelyen állandó jelleggel. Ez a szám folyamatos, mivel havonta körülbelül húsz kutyát tudnak örökbe adni, ezzel szemben ez idő alatt átlagosan negyven kutya érkezik a menhelyre. − Amint látjátok, a kennelek akkorák, hogy egy kívülálló szerint egy helyre akár öt kutyát is be lehetne tuszkolni, de valójában nem. A kutyák épsége a fontos, fizikailag be lehet zsúfolni őket, de olyan állatokról beszélünk, amelyek nem mindig férnek meg egymás mellett. A falkában élő állatok törvényei szerint van egy hierarchia, ennek a kialakulása okán könnyen összeverekednek. Egy bizonyos létszám fölött nem lenne kapacitásunk erre odafigyelni és ebben az esetben amire odaérünk, egy ilyen verekedés akár halálos kimenetelű is lehet – mondta Száva Emese. Ahogy egy új állat bekerül a menhelyre, nem tudják rögtön elhelyezni. Meg kell találniuk a számára legmegfelelőbb kennelt, ahol társai elfogadják és nem kerülnek konfliktusba. Séta közben találkoztunk egy nagyobb falkával, amelynek tagja már nem mutatták azt a fiatalos lendületet, de ugatásukkal jelezték, hogy bár nem ismernek minket, lelkesen üdvözölnek otthonukban. Ők az úgynevezett öröklakók, akik már idősek, és emiatt nem adhatók örökbe, így számukra a menhely ad otthont az utolsó pillanatig. A kennelben élő baráti társaságokat figyelve néha kitűnik, hogy nemcsak keverék kutyák találhatók itt meg, hanem fajtiszták is, mint sharpey, amstaff, pitbull és németjuhász. Elcsodálkozva kérdeztük, ez hogyan lehetséges. − Sokan vannak, akiket a gazdáik hoznak be. Igazából erre nemet kellene mondanunk, mert ez a kutya elhagyásának minősül, de a jelenlegi körülményeket és mentalitást figyelembe véve ennek sajnos inkább örülnünk kell. Sokan nem is veszik a fáradságot, hogy eljöjjenek idáig a kutyával, hanem egyszerűen elcsapják – válaszolt kérdésünkre az ügyvezető. Külföldi támogatók A kennelek tiszták, ápoltak, a felszerelések újszerűek és az állatok – a helyzethez képest – boldogok. A csíkszeredai menhelyet a németországi Freundeskreis Bruno Pet Alapítvány adományai révén tartják fenn, a költségek 90 százalékát ők állják. Az általuk létrehozott platformon minden kutyának van egy adatlapja, amely folyamatosan frissül. Vannak emberek, akik kiválasztanak egy kutyát, és folyamatosan gondoskodnak az élelmezéséről, illetve az egészségügyi ellátásáról. Örökbe fogadni is ezen a platformon keresztül lehet, viszont az ebek nagy részét nem itthon, hanem Németországban fogadják örökbe. − Nálunk még nincs úgy kialakulva az önkéntesség és adományozás kultúrája, mint a nyugat-európai társadalmakban. Itthon támogatni lehet az alapítványt a személyi jövedelemadó két százalékával. Néha magánszemélyektől is bejön kisebb pénzadomány vagy egy-két zsák táp. Ezért hálásak vagyunk és nagyra értékeljük, de a menhely biztos működtetésénél olyan nagyságrendekről beszélünk, amelyhez csak ennyi sajnos nem elég – hangsúlyozta Száva Emese. – Egy napi étkeztetéshez ugyanis a felnőtt kutyáknak kilenc zsák tápra és tizenkét konzervre, a kiskutyák esetében pedig – létszámtól függően – három zsák tápra van szükség. Az élelmezés a minimum kiadása a menhelynek. A teljes egészségügyi ellátás, a kennelek karbantartásához szükséges nyersanyagok, illetve az alkalmazottak bérezése mind jelentős összeget képez. [caption id="attachment_116751" align="aligncenter" width="696"] Kíváncsiság. Játékra várva[/caption] Gondoskodás és szeretet Jó időpontban érkeztünk a menhelyre, mivel épp akkor készítették elő az ott dolgozók a kutyák élelmét. Kérdésünkre megtudtuk tőlük, hogy a napi programjukat a takarítás, a karbantartás és az etetés tölti ki. A Care2Travellel együttműködve önkéntesek is szoktak jönni, akiket általában semmi másra nem kérnek, csak arra, hogy időt töltsenek a kutyákkal és játsszanak velük. − A mentett kutyáknál tapasztaljuk, hogy a simogatás, a törődés mindenek felett áll. Hiába adunk neki ételt, ha nincs még mindig halálra rémülve az ember látványától, akkor az első igénye az, hogy szeretgesd meg őt, csak utána eszik és iszik – mondta el Száva Emese. Örökbefogadás A sok fiatal, dinamikus és szeretetre éhes kutyus nem igazán örült a távozásunknak. Kérdésünkre az ügyvezető elmondta, hogy nem bürokratikus és nem bonyolult folyamat, ha valaki örökbe szeretne fogadni egy kutyát. Ezzel szemben viszont vannak elvárásaik és szeretnék, hogy az örökbefogadó bizonyos feltételeknek megfeleljen. Különböző kérdéseket tesznek fel a leendő gazdinak, azért, hogy érzékeltessék vele, mekkora felelősség a kutya, aki akár 15 éven át mindennapi társa lesz. Ezt követően kérnek néhány látogatást, hogy örökbefogadás előtt megismerhessék egymást, ezáltal ők is kapnak egy képet, hogy a leendő gazdi képes-e elég időt és törődést szánni leendő kedvencére. A menhelyen tapasztaltak alapján elmondhatjuk, hogy a probléma fokozatos orvoslásához elsősorban az emberek hozzáállásán kellene változtatni. Azt kellene megértsük, hogy amikor ennyi gazdátlan, szeretetre éhes és gondoskodásra vágyó állat van a környékünkön, addig nem érdemes pénzért kutyát vásárolni, hasznosabb és nemesebb tett örökbe fogadni.

Szilágyi Dalma-Orsolya