A Maksán található Benke-kúria adott otthont a harmadik Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumának. A gazdák, gazdaszervezetek képviselői, közbirtokosságok vezetői mellett számos közéleti személyiség tette tiszteletét a fórumon Székelyföld megyéiből és az anyaországból. A Székely Gazdaszervezetek harmadik egyeztető fórumát tartották múlt szombaton Maksán. Az esemény a magyar és a székely himnusz eléneklésével kezdődött, ezt követte a meghívottak köszöntése. – A székelyföldi gazdaság teljesítményének megítélésében az a legfontosabb kérdés, hogy hány magyar, hány székelyföldi családnak ad munkát és kenyeret. Ha minél többnek, akkor erős a vidék, ha erős a vidék, erősek a városaink is, és így erős egész Székelyföld. A termőföld az egyetlen olyan dolog a világon, amiből többet nem gyártanak. A Jóisten egyszer legyártotta, abból több egészen biztosan nem lesz, sőt, napról napra csak kevesebb. Székelyföldön magánkézben 500 ezer hektár erdő, ugyanennyi állandó gyep és egymillió hektár szántó van – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Kiemelte, hogy a székelyföldi gazdáknak több lehetőségük van, mint szomszédaiknak, hisz igénybe vehetik az európai uniós, a kormány, illetve néhány éve pedig már a magyar kormány által kiírt pályázatokat és támogatásokat is. – Székelyföldet nem az ipar, a nagyipar jellemzi. Voltak hangok, amelyek szerint miért nem ezzel foglalkozunk? Most meg lehet nézni, milyen kihívásokkal néz szembe az, aki nagyiparban gondolkodott. Önök jól döntöttek, hogy a vidékre, az erdőre, a mezőre koncentrálnak. Ez lesz Székelyföld megtartó ereje, van valami, amiért érdemes itthon maradni, valami, amiért jobb itthon lenni, mint távol – vélekedett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kiemelte, hogy az egyik legjelentősebb környezetvédelmi munkát továbbra is a gazdák végzik, ugyanis nekik köszönhetően vannak továbbra is megművelt földeink. Mindemellett a jelenlévők tudomására hozta, hogy a környezetbarát gazdálkodási módszereket kiemelten támogatja a mezőgazdasági minisztérium, így jelentős támogatásokra számíthatnak a biogazdálkodók. A fórumon jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes, valamint Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is. Az eseményre nemcsak Székelyföldről érkeztek a gazdaszervezetek képviselői és a közéleti személyiségek, hanem Magyarországról is tiszteletüket tették. – Az ilyen és ehhez hasonló rendezvények keretében megtapasztalhatják, hogy nincsenek egyedül, megerősíthetik egymást hitükben, munkájukban, elkötelezettségükben. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medencei civil agrárszervezetek működése óriási jelentőséggel bír a magyar gazdatársadalom szülőföldön való megmaradásában. Kiemelt szerepe van a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, mivel évek óta a vidék magyar gazdái érdekében dolgozik, olyan szakmai munkát végez, mely hozzájárul fejlesztésükhöz, a vidék fellendüléséhez. Az agrárminisztériumban a kollégáimmal együtt természetesen továbbra is nyitottak vagyunk az innovatív a külhoni magyar gazdatársadalom szülőföldön való boldogulását elősegítő törekvésekre – emelte ki Torda Márta, a magyar kormány agrártárcájának főosztályvezetője. Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a MAGOSZ elnöke is köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy az anyaországban is úgy dolgoznak, hogy sikerült egységet teremteniük a gazdák között. Egy szervezeten belül jelen van több szakterület, így bármely ágazat segítségre szorul, mindenki mögéjük áll. Kiemelte, hogy részükről nem segítség érkezik, hanem egy nagyon jó együttműködés és partnerség jellemzi a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével való kapcsolatukat. – Fantasztikus eredmény a falugazdász-hálózat működése, az, hogy van egy közösség, amely az önkormányzatokkal együttműködve képes tudást átadni. Mi pedig ezután is igyekszünk, hogy a jövőben is megosszuk egymással azokat a tapasztalatokat, eredményeket, amelyekkel rendelkezünk – tette hozzá Jakab István. Az esemény keretében Becze István, az SZGE elnöke ismertette az egyesület eddigi tevékenységét és eredményeit. – Az volt a célunk, hogy olyan rendszert, együttműködési hálózatot építsünk, olyan együttműködésben gondolkozzunk, amely soha nem felejti a célt, hogy a székelyföldi magyar gazdák meg tudjanak maradni és az örökölt földet meg tudják őrizni – jegyezte meg Becze István. Jelenleg a falugazdász-hálózatban húsz falugazdász végez szaktanácsadói munkát a szervezetnél. A Bio Székelyföld Programjukon belül több mint 65 gazdafórumot szerveztek a biogazdálkodás témakörében, több mint háromszáz gazdának sikerült elkezdenie az ökogazdálkodást Hargita és Kovászna megyében, ezen belül pedig 15 ezer hektár terület biominősítése indult el az elmúlt időszakban. Összesen pedig 195 helyi szervezettel van kapcsolata a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének. Az esemény végén ösztöndíjakat adtak át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szakja hallgatóinak: Cserey Zoltánnak, Csősz Albert Sándornak és Sebestyén Istvánnak, majd oklevéllel ismerték el a Magyarok Kenyere programban szerepet vállaló gazdák tevékenységét.

Szilágyi Dalma-Orsolya