Hirdetés

Mindenki a községi trágyatárolókra vár

HN-információ
A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és partnerei által szervezett év eleji gazdatalálkozókon az agrárintézmények képviselői szolgáltak értékes információkkal a szakterületüket érintő változásokról, újdonságokról. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) támogatásfolyósítási újdonságairól, a gazdák részéről figyelmet igénylő kötelezettségekről írunk. A gazdatalálkozókon György Ervin igazgatóhelyettes képviselte az intézményt, ő beszélt a tudnivalókról. 2019-ben mintegy 53 millió eurót fizetett ki háromszéki gazdáknak az APIA. A kifizetések egy része Brüsszelből jön, másik része Bukarestből. A Brüsszelből lehívott összegeket meg kell előlegeznie Romániának, ezt visszafizetik az unió­ból – magyarázta a támogatások működését. 2021-ben a jóváhagyott kifizetések 95 százaléka megtörtént – kivételt képeznek a csatolt támogatások, ezeket később folyósítják –, mégis zúgolódnak egyesek, hogy még nem kaptak pénzt. „A rendszer, abban az esetben, ha hibát lát, nem mindenkinek engedi el, de ezek is megoldódnak idővel” – húzta alá György Ervin. Vigyázzunk az adatbevitelre! Tavalyhoz képest idén nem változik az igényléshez szükséges iratok sora. 99,99 százalékban online lehet majd kérvényezni, a gazda feladata, hogy a polgármesteri hivataloktól megszerezze a szükséges igazolást. Sőt, akinek elektronikus aláírása van, be sem kell mennie az APIA-hoz aláírni a kérelmét – mutatott rá az igazgatóhelyettes. Azt tudni kell, hogy igazából minden gazdának magának kell berajzolnia parcelláit, beírnia adatait az elektronikus rendszerbe. „Sajnálatos, hogy egyesek meg sem nézik, mit rajzoltak be, mit írtak alá nekik. Később, ha hiba van, jönnek és mondják: ők ilyent nem csináltak. Utólag ne reklamáljon senki, nézze meg, mit rajzolt be, mit írt alá, nézze meg, miért vállalt felelősséget” – hangsúlyozta. Gyakoriak az egymásra tevődések, amikor két gazda ugyanazt a parcellát vallja a magáénak, vagy a rajzolásnál tévesztik el a határt. Ha egymásra tevődés jelenik meg a rendszerben – köznyelven: kipirosodik a térkép –, az APIA felszólítja az érintetteket, hogy békésen rendezzék a nézeteltérést. Ha ez nem megy, a törvényszéknek kell döntenie. Viszont ha törvényszékre kerül az ügy, az érintett felek egyike sem kap addig támogatást, amíg végső döntés nem születik. Ez pedig hosszú idő, ezért jobb, ha közös megegyezés születik a határviták esetében – hívta fel a figyelmet a veszélyre György Ervin. Vissza kell fordítani a termelésbe a támogatást Azt is meg kell nézni, mire megy el a pénz, amit a gazdák támogatásként kapnak. A megyében van legalább tizenöt olyan farmer, akinek a gazdaságát holland vagy német farmerek is irigylik, nem hiszik el, hogy Romániában ilyen létezhet. Csak az a baj, hogy csupán tizenöten vannak. Ezek a nagygazdák 500-600 hektáron dolgoznak, a földek nagy részét ők művelik meg. Gépesítés, technológia terén élen járnak. Meg kell mondani, ők azt szeretnék, ha nem lenne támogatás, mert akkor sok kisgazda lemondana a termelésről, eladnák földjeiket, a nagyok megvásárolhatnák, így a tagosítás is megoldódna. Sok gazda azonban nem fordította vissza a mezőgazdaságba a támogatást, nem fejlődött, így nem folytathat korszerű, hasznot hozó gazdálkodást. Trágyatárolás és referenciaév Az állattartó gazdák a maguk során tizenöt éve kapják az állattenyésztési támogatásokat. Most pedig gondot okoz nekik a szabványos trágyatárolók hiánya. „Kapják a támogatást, de nem voltak képesek ebből a pénzből tizenvalahány év alatt saját trágyatárolót építeni” – mutatott rá György Ervin. Mindenki a községi trágyatárolókra vár, pedig ezek nem jelentenek valós megoldást a kérdés orvoslására. A közös trágyatárolók esetében az lenne a becsületes megoldás, ha a gazda reggelente az istállótakarítás után a trágyát elvinné a tárolóba, majd valamikor onnan felvenné az érett trágyát, és kiszórná a földekre. Ez viszont gyakorlatilag megoldhatatlan – értékelte az igazgatóhelyettes. „Az a kérésem, figyeljenek oda. Nem olyan nagy beruházás egy trágyatároló megépítése. Fontos, hogy jót tegyünk magunknak, de a környezetünknek is” – összegezte. Az igazgató a szarvasmarha-tenyésztőket érintő úgynevezett referenciaévre is kitért. Habár az utóbbi időben sokszor elhangzott, hogy a 2023-as időpontot korábbi évre hozzák előre, idén sem lesz változás. A gazdák értékelése szerint a szarvasmarha-támogatásokat nem kellene referenciaévhez kötni, minden évben az épp meglévő állományra kellene folyósítani a támogatásokat. Épp ezért az igazgató kijelentését nem fogadták örömmel a gazdák. A biotámogatás kötelezettségekkel jár A biotermelésre vonatkozó támogatások ötéves programra, vállalásra kötelezik a gazdákat. Ez azt jelenti, hogy a biotámogatásra megjelölt terület öt év alatt nem változik, még egy centimétert sem. Az öt év alatt minden egyes hiba – legyen szó csupán arról, hogy elveszett a szarvasmarha fülszáma, nem tartották be a trágyázási programot, permetezési előírást – büntető megvonással jár. Öt százalék eshet a támogatásból az első évben, 15 százalék a második hibáért, 45 százalék a harmadikért. Negyedik évben már nincs büntetés, az egész támogatást megvonják, s a gazdát kötelezik, hogy az ötéves időszakban kapott támogatás teljes összegét visszafizesse. „Mindenkit támogatok, ösztönzök, hogy foglalkozzon az ökogazdálkodással, de az árnyas oldallal is számolni kell” – hívta fel a figyelmet György Ervin.

Bokor Gábor





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!