Tíz kiírás után hat évig szünetelt a Hargita Rali, 1996-ban immár egy privát klub rendezte meg újra a viadalt. A 90-es évek végén négyszer volt országos bajnoki futam a megyében, három győzelmet Constantin Aur aratott, Bálint Lajos után ő lett a második triplázó. Hargitai ralitörténelem. [caption id="attachment_52609" align="aligncenter" width="800"] Constantin Aur és a legendás Toyota Celica 4WD. Sokáig legyőzhetetlen volt az országban[/caption] Az 1989-es rendszerváltás után a Har­gita Rali is megváltozott, igaz, hat év szünet kellett ahhoz, hogy a megyében újra országos autóverseny legyen. A 80-as évekbeli megyei autósportbírók közül többen összeálltak és megalapították a Pro-Motor HR Egyesületet, amely később sportklubbá alakult. Az egyesület elnöke, Dietrich Árpád 1995-ben határozta el, hogy újra megszervezi a Hargita Ralit, egy évvel később pedig sikerült is folytatni az 1980-ban elkezdett és 1989-ben megszakadt hagyományt. Június 8-án aztán Tusnádfürdőről el is indultak a ralisok, a 33 rajtoló párosból 22 ért célba, a viadal az akkori beszámolók szerint 4-es nehézségi fokozatú, azaz a legnehezebb volt az országos bajnokságban. A versenyt aszfaltutakon tartották, először szerepelt a kiírásban a Csíkszereda – Szentegyháza, a Farkaslaka – Kalonda-tető, a Parajd – Borzont, valamint a Gyilkos-tó felé vezető út gyorsasági szakaszként. Noha a statisztikába George Grigorescu (Renault Clio) került be győztesként, az összetettet Constantin „Puiu” Rusu nyerte egy Dacia Nova versenygéppel, sőt a csapatversenyben is a Dacia gyáré lett az elsőség. A Hargita Népe azt írta az eseményről, sikeres volt a rendezvény, sok volt a néző a gyorsasági szakaszokon, „de ahogy ilyenkor lenni szokott, akadtak panaszosok”. Aszfaltról murvára Egy évvel később már erdei utakon tartották meg a versenyt, és ekkor kezdődött az „Arany-korszak”, azaz az Aur-éra. 1997-ben május utolsó napján volt a Hargita Rali, és először volt a versenynek névadó szponzora a Castrol révén. Ekkor kerültek be a legendás szakaszok az útvonalba, Rákos, Piricske, a Hargita Csíkmadaras és Ivó között, Mitács vagy az Aszó szakaszok, és ekkor indult hódító útjára a Hargitán Constantin „Titi” Aur, aki három évig nem is talált legyőzőre. A Toyota Celicával versenyző Aur az összetett mellett az A csoportot is megnyerte George Grigorescu (Renault Clio Max) előtt, a Dacia Nova-kupában Daniel Morar, az N csoportban Florin Nuta (Ford Escort Cosworth), míg a H csoportban Ștefan Vasile (Dacia Nova) diadalmaskodott. A kupás és a H csoportos Dacia Nova között óriási volt a különbség, előbbiben szériagyártású motorok voltak, utóbbiba pedig turbófeltöltéses, Ford-, Renault-, VW-erőforrásokat szereltek. A 13. Hargita Ralit 1998 október közepén tartották, innentől sokáig az országos bajnokság utolsó fordulói között rendezték a viadalt. Ezúttal egy dohánygyártó volt a főszponzor, Tusnádfürdő volt az indulás-érkezés helyszíne, és mi több, itt ünnepelte a kezdők kategóriájának országos bajnoki címét a székelyudvarhelyi Pintyó Lajos. Az 1996-ban a nézők számára leglátványosabb Csíkszereda – Szentegyháza szakaszon újra volt verseny, de a szelektívek többségét már murvautakon tartották. Összetettben Aur má­sodszor győzött, az A csoportot és a román bajnoki címet is megnyerte a Hargita Ralit követően. A H csoportban Dorin Toma (Audi S2) győzött és lett bajnok, az N csoportban pedig Dan Gârtofan (Ford Escort) sikerével zárult a verseny. A kezdők között a székelyudvarhelyi Szőcs Árpád – Pásztor Tibor kettős a második lett. Költözött a főhadiszállás 1999 nagy változást hozott a Hargita Rali történetében: a verseny főhadiszállása Szé­kely­udvarhelyre költözött, azóta csak egy alkalommal volt Csíkszereda a „házigazda”. Ekkor lett egy székelyföldi névadó szponzora a versenynek, az Impar ezt követően éveken keresztül a Hargita Rali egyik nagy támogatójává vált. Érdekesség, hogy épp a névadó szponzor miatt lett a viadal központja Székelyudvarhely. A szervezők teljesen „letértek” az aszfaltutakról, az Ivó – Csíkmadaras, Rákos, Piricske, Mitács, és Csentúra szakaszok lettek a házigazdái a versenynek néhány évig. Két székelyudvarhelyi pilóta is a rajthoz állt, Szőcs Árpád egy Dacia Nova versenygéppel az N2-es kategóriája harmadik helyén zárt, míg Pintyó Lajos Daewoo Cieló-val a negyedik lett. Titi Aur újra megnyerte a versenyt, ő lett a második olyan ralis, akinek a hargitai viadalon sikerült tripláznia, és ő volt az első, aki három egymást követő évben is tudott nyerni. A kétezres évektől egy újabb időszak kezdődött a Hargita Rali történetében, hiszen Aur eladta a csodaautónak számító Toyota Celicát, nyolc évig csak Mitsubishit vezető pilóta nyert a Hargitán, a rali pedig nemzetközi lett, és újból megszakadt. De minderről a sorozat folytatásában olvashatnak.