A múlt hétvégén Sepsiszentgyör­gyön a Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) átadta második sátortetős jégpályáját, így a háromszéki városban is teljes gőzzel beindulnak az eltervezett folyamatok. Tánczos Barna, a SZJA-t működtető Mens Sana Alapítvány elnöke rövid értékelő interjújában megjegyezte: a fo­lyamatok az utóbbi időben felgyorsultak és az előzetes ter­vekhez képest jobban áll az akadémia. [caption id="attachment_65155" align="aligncenter" width="1072"] Lépésről lépésre halad a Székelyföldi Jégkorong Akadémia a fejlesztésekben. A minőségre is hangsúlyt fektetnének Fotó: Horváth Tamás[/caption] – Mit jelent a Székelyföldi Jégkorong Akadémiának az újabb jégpályaátadás? – A 2018-as év lesz a leglátványosabb az infrastrukturális fejlesztések szempontjából, hiszen az idén már átadtuk a sepsiszentgyörgyi létesítményt, néhány héten belül a gyergyószentmiklósi átadására is sor kerül. Ugyanakkor a nyár folyamán befejezzük a metodikai és orvosi központot Csíkkarcfalván, míg év végére tervezzük a marosvásárhelyi jégpálya átadását is. Ezzel le is zárul az infrastrukturális beruházásaink nagy része. A csíkkarcfalvi kollégium építésének elkezdése van még az idei évre kitűzve. Azt mondhatjuk, hogy az első lépéseket megtettük azért, hogy Székelyföld minden nagyobb városában lehetőség nyíljon, a gyerekek számára, a jeges sportok megismerésére. Elsősorban infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy kipróbálhassák a korcsolyázást és megszeressék ezeket a sportágakat. Úgy gondolom, hogy egy mozgalom elindításának első lépéseit megtettük, szeretnénk több ezer gyereket a korcsolyaoktatásba bekapcsolni, és erre lehetőséget biztosítanak ezek a pályák. – Az újonnan nyílt pályáknak, illetve a már futó Korisuli, illetve Hokisuli programoknak köszönhetően több ezer gyerek sajátítja el a korcsolyázás tudományát. Két évvel ezelőtt az akadémia nyitó sajtótájékoztatóján arról volt szó, hogy 10 éven belül meg kell duplázni az utánpótlásban részt vevő gyerekek létszámát. Meglehet, hogy már jóval hamarabb sikerül a célt elérni? – Két síkon dolgozunk, és a kettőt mindenképpen külön kell kezelni. Az egyik sík az a tömegsport része, az a mozgalom, amely arra épül, hogy a gyerekek iskoláskorukban kivétel nélkül megtanuljanak korcsolyázni. Ezáltal közelebb kerülnek ehhez a sportághoz, megszeretik, többen fognak kijárni jégkorongmérkőzésekre, többen fognak gyerekként jégkorongozni. Ebből a szempontból a vártnál sokkal jobban beindultak a dolgok, hiszen itt Sepsiszentgyörgyön még mielőtt a pálya kész lett volna, elindult a korcsolyaoktatás, az idézőjeles. Ebbe a nagy lélegzetvételű programba minden egyes település és minden egyes önkormányzat, ahol jégpálya, van bekapcsolódott. Ebből a szempontból sokkal hamarabb, mint a tízéves elképzelésünk, elindultak a folyamatok. Az igazi utánpótlás-nevelést persze nem a heti egyszeri korcsolyázás jelenti, hanem a rendszeres edzésre járás. Ezen a téren is jól haladunk, azonban úgy gondolom, hogy 2018-ban a mennyiségi kritériumok teljesítése után a legnagyobb kihívás számunkra a minőségi munkára fektetni a hangsúlyt. Mert amikor ott lesznek a gyerekek a jégpályán, akkor amikor bejönnek az edzésre, hihetetlenül fontos az, hogy az edzők olyan minőségi munkát végezzenek, amellyel tényleg a lehető legnagyobb segítséget megadnak ahhoz, hogy jó jégkorongozók legyenek. Felgyorsultak az események, jobban haladunk, mint ahogy arra számítottunk, épp ezért a következőbe óriási felelősség hárul a technikai háttér biztosítására, a szakemberekre, a mentoredzőkre, a technikai igazgatóra, az edzőkre, hogy tényleg, valóban jó minőségű munka folyjon a jégen, minden egyes másodpercet kihasználjanak. Darvas Attila