Gaál Alajos – szerkesztő, közíró, így maradt fenn a köztudatban, pedig ennél sokkal több volt. Hiába keresem szülőfaluja hivatalos honlapján a kiváló sportoló érdemeire vonatkozó adatokat, nem találom. Hamar felejt az ember, ezért tekintsük át röviden életrajzi adatait. Gyergyóditróban született 1889. augusztus 21-én, édesanyja Bajkó Sarolta – ahogy a szatmárnémetiben kiadott Erdélyi monográfia (1934) fogalmaz: „Régi kurtanemes székely kuruc család ivadéka”. Érettségit a Szé­kelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban tett, orvosi egyetemet a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végzett. Részt vett 1914 és 1918 között az első világháborúban, s mint főhadnagy szerelt le. Vitézségéért többszörösen kitüntették. A háború után előbb Gyergyóalfaluban járási orvos, 1924 után Gyergyószentmiklóson körorvos. Irodalommal már az egyetemi éveiben foglalkozott. Ez idő alatt szerkesztette az Újegyetem című ifjúsági lapot s a Színházi Figaró főmunkatársa volt. Ugyancsak egyetemi évei alatt különféle ifjúsági intézmények vezetőségi tagja volt. Éveken keresztül szerkeszti a Székely Szó című politikai hetilapot. Kisebbségpolitikai téren a székelység gazdasági ügyeivel foglalkozott. Bátor hangú publicisztikai tevékenysége mellett intenzív írói működést is kifejtett. Írt novellákat és színdarabokat. Több napilap és szépirodalmi folyóirat állandó munkatársa volt. Jegyzetek Gyergyó gazdasági csődjéhez című tanulmányában feltárta a gyergyói székelység elszegényedésének okait, és a felemelkedés útját az iparosításban jelölte meg. Novelláit, alkalmi színdarabjait a Keleti Újság, Erdélyi Szemle, Független Újság, Pásztortűz közölte. Dávid Istvánnal közösen szerzett Székely guzsalyos című daljátékát 1935-ben mutatta be a Kolozsvári Magyar Színház. 1944 februárjában két erdélyi tárgyú bemutatót tartanak a szegedi színházban, az egyik Gaál Alajosnak A levél című egyfelvonásos és Berde Máriának a Tisztító Tűz című kétfelvonásos színműve. Az Erdélyi történetek bemutatójának nagy sikere volt, talán ekkor ünnepelték utoljára a színpadi szerzőt. Mint aktív sportember is kitűnt: háromszoros főiskolai bajnok, országos versenyek győztese, Európa birkózó bajnokságának harmadik helyezettje, kerületi vívó- és teniszversenyek győztese. Egyetemista korában a birkózásban elért eredményei szülőföldjén teljesen ismeretlenek, nagyon kevesen tudják, hogy 1912-ben nem hivatalos Európa-bajnoki bronzérmes volt pehelysúlyban. Eredményét a Magyar Birkózó Szövetség is jegyzi, ezt a honlapján is megtaláljuk. A második világháború alatt országgyűlési képviselő, a Székelyföld védelmének egyik szervezője, amiért a háború után elítélik. Emberségből is jelesre vizsgázott, mint a Magyar Párt elnöke segíteni próbált gyergyói zsidó családokon a gettósítás idején. 1945 után kénytelen elhagyni szülőföldjét, Magyarországra távozik. Gyergyószentmiklós városi tanácsa 2001-ben post mortem díszpolgári címmel tüntette ki. 2007 decemberében a Tanulók Házán leleplezték a dr. Gaál Alajos emlékére állított márványtáblát, megemlékezve arról, aki kultúráért, sportért, Gyergyó képének alakításáért maradandót, követendőt alkotott. Magyarországon halt meg 1967. november 30-án. Balázs Árpád