Hatályon kívül helyezte vasárnapi rendkívüli ülésén a kormány korábbi sürgősségi rendeletét, amellyel a bün­tető törvénykönyvet és perrendtartást módosította. A döntés mögött háromszázezer állampolgár – az utóbbi húsz év legnagyobb tiltakozáshulláma – áll. [caption id="attachment_43805" align="aligncenter" width="600"] Győzött az utca. Több százezren mondtak nemet a Btk.-módosításra Fotó: mti[/caption] Engedett a több százezer fős tiltakozó tömeg nyomásának, visszakozott a Grin­deanu-kormány: tegnap soron kí­vüli ülésen – szintén sürgősségi kormányrendelettel – visszavonták a Btk. és a perrendtartás módosításáról szóló korábbi, vitatott rendeletet. A 2007/13-as rendelet hatályon kívül helyezését a miniszterelnök már szombaton bejelentette, és a vasárnapi kormányülést követően az erről szóló sürgősségi rendelet már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Selyemzsinór az igazságügy-miniszternek? A soron kívüli kormányülésről kiadott közlemény szerint Sorin Grindeanu miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy a büntetőjogot egy szabályos parlamenti eljárás keretében az alkotmánybírósági döntésekhez, az európai irányelvekhez igazítsák. Bár előzőleg Grindeanu azt mondta, Florin Iordache igazságügyi miniszternek vállalnia kell a felelősséget, amiért „nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez sok félreértéshez, félre­magyarázáshoz vezetett”, azt egyelőre nem tudni, hogy született-e valamilyen döntés Iordache miniszteri mandátumát illetően. Akkor és most A kabinet legutóbb nemcsak a 13-as számú rendelet hatályon kívül helyezéséről döntött, hanem feloldotta a január 31-i kormányülés és a Cioloș-kormány tavaly május 18-i ülése jegyzőkönyvének titkosítását is: mindkét kormányülésen sürgősségi rendelettel módosították a Btk.-t. Ennek azért van jelentősége, mert a PSD–ALDE kormánykoalíció több ízben hivatkozott arra, hogy a korábbi szakértői kormány is sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t, illetve a büntető perrendtartást, viszont akkor senki sem vonult utcára tiltakozni. Mindkét kormány arra hivatkozott, hogy a Btk. és a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseit alkotmánybírósági döntések hatálytalanították, és ezeket a taláros testület döntésének megfelelően kell kijavítani. A korábbi szakértői kormány sürgősségi rendelete viszont nem érintette a korrupciós cselekmények büntethetőségét: 2016-ban a kiskorúak elleni, illetve szexuális bűncselekményekre, a pénzhamisításra és az ivóvíz megfertőzésére vonatkozó Btk.-cikkelyeket módosította a Cioloș-kabinet. Ezzel szemben a Grin­deanu-kormány által nemrég elfogadott sürgősségi rendelet – egyebek mellett – a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhített (volna) a Btk. szigorán. Ráadásul az intézkedés is más hatással volt a közhangulatra: a kormány azt követően fogadott el a kormányülés eredetileg közzétett napirendjén nem szereplő sürgősségi rendeletet a büntetőjog módosításáról, hogy az azt megelőző két hétben szinte naponta ezrek, tízezrek tüntettek a kormány közkegyelmi és Btk.-módosítási tervei ellen, amelyeket a demonstrálók a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmeztek. Ezt követően több százezer ember vonult utcára Bukarestben és az ország nagyvárosaiban, a rendelet visszavonását, a kormány lemondását és előrehozott választásokat követelve. Johannis korbácsolta tiltakozáshullám Az államfő a szociálliberális kormány leváltását tervezi, ehhez a tervéhez kellettek a nagyszabású tüntetések – állítja Călin Popescu-Tăriceanu. Az ALDE társelnöke, a szenátus elnöke azzal vádolja Klaus Johannis államfőt, hogy nem hajlandó elfogadni a választások eredményét és arra próbálja kihasználni az országban kialakult feszült helyzetet, hogy „saját kormányát iktassa be, ahogyan tette 2015-ben”, azaz a Ponta-kormány lemondása után, és ezt az is mutatja, hogy ahelyett, hogy békítő felhívással fordult volna a demonstrálók felé, inkább felkorbácsolta az érzelmeket. Tăriceanu szerint a koalíció „okosabb enged” alapon döntött a vitatott kormányrendelet hatálytalanításáról, hogy elkerülje a saját szavazótábora és az utcán tüntetők közti összecsapásokat. A politikus szerint Romániában nem a jók és rosszak, a korrupció Johannis vezette ellenzői és a kormánypártok által megtestesített pártfogói állnak egymással szemben, hanem „a valós hatalmat megkaparintó, legitimitás nélküli okkult erők – és itt az államfőt támogató erőszervezetekre utalok – a legitim intézményekkel, a kormánnyal és parlamenttel vívnak kemény harcot” – állította. Megjegyezte, a DNA egy ellenőrizhetetlen, önkényes intézménnyé vált, amely már olyan túlkapásokra ragadtatta magát, hogy politikai döntéseiért akarja elszámoltatni a kormányt: egy működő demokráciában elfogadhatatlan lenne, hogy a DNA egy civil szervezet feljelentését követően bűnpártolás gyanújával indítson vizsgálatot az igazságügyi miniszter és a kormányfő ellen a Btk.-módosítás ügyében. Ellenzék: a kormánypártok tévedtek, és belátták A kormánypártok belátták, hogy tévedtek – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra, hogy a kabinet hatálytalanította a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét. „Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – egy széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – fogalmazott. A sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a PSD–ALDE kormánykoalíciót – amellyel parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást. A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Mădălina Dobrovolschi, az államfő szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt – jelentette ki. Nicușor Dan, az USR elnöke „az utca hatalmas győzelmének” nevezte a rendelet hatályon kívül helyezését. A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.