Annak idején már beszámoltunk arról, hogy a családon belüli (beleértve az élettársi kapcsolatot is) erőszak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó 2003/217-es törvény módosult. Erre a múlt esztendő júliusában megjelent 2018/174-es törvény révén került sor, s ez azért volt szükséges, mert az eddig hatályos jogszabályozási előírások nem bizonyultak elégségesnek, mármint azok hatékonysága, eredményessége és „keménysége” tekintetében. Amúgy az ilyen jellegű jogszabályok megszigorítására az utóbbi évek során Európa számos országában sor került. A családon belüli erőszakos – sokszor tragikus kimenetelű – cselekedetek megfékezésében az új törvény kiemelt szerepkört írt elő a rendőrök számára is, de csak úgy általában, mert a rendőrök általi „ügykezelési módozatot” a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter közös rendelete révén kellett utólag szabályozni. Késlekedtek Annak meghozatalával a két tárcavezető némileg késlekedett, s ezt annak okán mondjuk, hogy a szóban forgó közös rendelet, a 2018/146/2578 csak a múlt esztendő végén, pontosabban december 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és január 1-jétől vált hatályossá. Abban többek között utalás van arra, hogy az ilyen jellegű „összetűzések” esetében a rendőrök akkor lépnek, illetve léphetnek közbe, ha arról őket értesítik, illetve ha azok okán hozzájuk fordulnak. Ez lehetséges a 112-es segélyhívó révén, de írásos vagy szóbeli bejelentés nyomán is – sőt nem csupán az érintett személyek részéről, hanem akár tanúk által, de esetenként hivatalból is. A rendőrnek kötelessége értékelni a fennállható kockázatot, s arra vonatkozóan űrlapot is ki kell töltenie, amelyet alá kell írnia a sértett félnek. (Ám megtagadhatja annak aláírását, s akkor azt rögzítenie kell írásban az eljárást lefolytató rendőrnek.) Van már látszatja Nem bocsátkoznánk további részletekbe, de az mindenképp nyomatékolandó, hogy a most megjelent miniszteri rendelet a törvény előírásain túl, konkrét jogalapját képezi a rendőri közbelépésnek, illetve eljárásnak, s ilyenképpen maga az eljárás is eredményesebbnek bizonyulhat. Rendőri eljárásra a január 1-jétől eltelt nem egészen két hét során már volt is példa az ország egyes megyéiben: félhivatalos értesüléseink szerint például Konstanca, Brassó, Kovászna és Szucsáva megyékben. Egyébként január 12-ig országos viszonylatban 135 távoltartási végzést bocsátottak ki. Sztoriszámba ment például, hogy egy menyasszony az esküvő előtti napon fordult a hatósághoz a jövendőbelije erőszakoskodó megnyilvánulása okán. Az eljárások keretében ideiglenes távoltartási végzést bocsátottak ki a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében. Arról is hallani, hogy esetenként a sértett fél úgymond meggondolta magát és visszamondta a feljelentését. Ilyen esetekben az eljárást meg kell szüntetni, kivételt képez a súlyos testi sértés bűnténye elkövetésének alapos gyanúja vagy az áldozat életének veszélyeztetése. (Az ilyen típusú erőszakos cselekedetek egyébként a büntető törvénykönyv hatálya alá esnek és hivatalból üldözendők.) A rendőri szervek úgyszintén az eddigi tapasztalatok alapján úgy vélekednek, hogy az erőszakos fél felügyeletére, monitorizálására hivatott szakértői csapatok még nem mindenütt jöttek létre. Úgy tudni, hogy a munkaügyi szaktárca fennhatósága alatt tevékenykedő ilyen szakértői csapatok igen kevés megyében alakultak meg. Hiányuk szakértők szerint megnehezíti a távoltartási kötelezettség tiszteletben tartásának nyomon követését. Hecser Zoltán