Katonai tiszteletadással, Áder János magyar köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében vonták fel a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján tegnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren – ezzel a mozzanattal kezdődtek az emléknap alkalmából szervezett ünnepségek. [caption id="attachment_78783" align="aligncenter" width="1000"] Ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött a Kossuth téren a megemlékezés-sorozat Fotó: MTI[/caption] A Kossuth téren a lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. Az ünnepségen a magyar kormány több tagja mellett jelen voltak katonai és állami szervezetek képviselői és a diplomáciai testület több tagja. Emellett a magyar fővárosban, országszerte és külföldön is több megemlékezést szerveztek. A Rákoskeresztúri új köztemetőben a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés volt. A központi programok kiemelt rendezvényét délután 3 órakor a Terror Háza Múzeumnál tartották, Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet. A Terror Házánál, az épület előtti terület – amelyet az Oktogon és a Vörösmarty utca között kordonokkal zártak le – teljesen megtelt, de az Andrássy úton folyamatosan érkeztek az érdeklődők, sokan magyar zászlót lobogtattak, többen kokárdát is viseltek. A később érkezők az Andrássy úton, a kordonozott területen kívül hallgatták végig az ünnepi beszédeket. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, „a kommunisták született lúzerek voltak, és ezt ők is tudták”. Ezért kellett az erőszak, a terror, a megszállás, e nélkül ugyanis a kommunistáknak esélyük sem lett volna az emberek felett „basáskodni” – tette hozzá. Kitért arra is: a magyarok nem voltak és – reméli – soha nem is lesznek politikailag korrektek, mert az megöli a szabadságot, amely nélkül a magyarok nem képesek élni. Hangsúlyozta: itt az ideje, hogy kimondjuk: ami 1989-ben történt, antikommunista forradalom volt, amelynek nem kellett véres szabadságharccá fejlődnie. Orbán Viktor magyar kormányfő beszédében kijelentette: Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták. Kiemelte: a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely – fogalmazott. Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is – emlékeztetett. Megemlékezést tartottak Délvidéken, Szabadkán is. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: „A magyar ’56 arra tanít, hogy vannak pillanatok, amikor a hazát kell minden elé helyezni, amikor nem lehetséges ideológia mentén jobbra vagy balra állni, amikor csakis a haza mellé, a nemzet mellé kell, sőt kötelező állni”. Hozzátette: 1956 a szabadságról, az emberi életről, a döntés jogáról szól, valamint arról, hogy minden nemzetnek jogában áll szabadon dönteni arról, miként kíván élni, arról szól, hogy ne diktálhassanak nagyhatalmak, idegen erők, és ne állomásozzanak idegen csapatok az országban. A megemlékezésen Kásler Miklós, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere kiemelte: a délvidékiek sorsa különösen nehéz volt a történelem folyamán, szembenéztek a tragédiákkal, csapásokkal, nem veszítették el hitüket Istenben, embertársaikban és magyarságukban, és ma az egyik legerősebb magyar közösséget alkotják. A kárpátaljai Ungváron Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke megkoszorúzta az 1956-os emlékművet. HN-összefoglaló