Képletesen fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy a jogszabályok hete volt az elmúlt hét, s ezt többek között azzal is illusztrálhatnánk, hogy a Hivatalos Közlönynek közel 40 száma jelent meg vagy azzal, hogy a keddi és csütörtöki kormányüléseken, együttesen 11 sürgősségi kormányrendeletet és 22 kormányhatározatot fogadtak el. És még nem is szóltunk az államelnök ilyen jellegű ténykedéséről, sem pedig az Alkotmánybíróság napirendjén szereplő mintegy 60 ügycsomóról… A taláros testülettel kezdenénk, lévén, hogy néhány igen bonyolult és esetenként akár kényesnek is nevezhető ügycsomóban hozott döntést. Kedden például helyet adott az államelnök által megfogalmazott ama aggályainak, amelyet a 2011/1-es törvényt újólag módosító és kiegészítő törvénnyel kapcsolatosan fogalmazott meg. Igaz, nem teljes egészében, mert a testület szerint az egyik előírás nem alkotmányellenes és, ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy Johannis államelnök pénteken ugyancsak kifogásolnivalót talált az 1/2011-es törvényt újólag módosító és kiegészítő törvényben is, s azt újratárgyalás végett visszaküldte a képviselőház elnökének. Alkotmányellenesnek találtatott az a törvény is, amely révén a parlament módosítani kívánta volna a helyi választottak jogállására vonatkozó 2004/393-as törvényt. Hasonlóképpen járt el annak a beadványnak a tekintetében is, amelyet a Nép Ügyvédje nyújtott be a 2006/95-ös, az egészségügyi reformra vonatkozó törvénynek a páciensek elektronikus ügycsomó rendszerére vonatkozó előírásaival kapcsolatosan. Másnap, szerdán – amint az várható volt – alkotmányellenesnek nyilvánította Liviu Dragnea pártelnök egyik dédelgetett álmát megtestesítő, nemrégiben elfogadott törvényt, a Szuverén Fejlesztési és Befektetési Alap Rt. (FSDI) létrehozására vonatkozó törvényről van szó. Erről a törvényről lapunk július 9-i számában már beszámoltunk, valószínűsítve azt is, hogy az államelnöki aggályoknak helyet fog adni a taláros testület. Az ellenzéki honatyák a Legfelső Bírói Tanács (CSM) megszervezésére vonatkozó 2004/317-es törvényt módosító és kiegészítő törvényt is megpróbálták „megvétóztatni” a taláros testülettel, de az nem adott helyet ez irányú beadványuknak. Elbukott az Alkotmánybíróságon a tankönyvek törvénye is, amellyel szemben 27 ellenzéki szenátor fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat. Említettük, hogy voltak kényes kérdések, ügyek is az Alkotmánybíróság múlt heti napirendjén. Egy rég vajúdó ügyről van szó, nevezetesen arról, hogy megkaphatja-e a hosszú távú romániai tartózkodási engedélyt egy román állampolgár azonos nemű partnere, akivel külföldön melegházasságot kötött. Azért került az Alkotmánybírósághoz a tartózkodási ügye, mert azt annak idején a hazai hatóságok megtagadták. Ettől arrafele viszont igenis megkaphatja. Az Alkotmánybíróság elnöke a döntés meghozatalát követően nyomatékolta, hogy a testület nem az azonos neműek közötti házasság romániai elismeréséről döntött, hanem az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján arról, hogy érvényesülhessen az érintettek szabad mozgáshoz és Románia területén való tartózkodási joga. Nem bocsátkoznánk jogtechnikai jellegű kérdésekbe, csupán csak arra utalnánk, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán módosítani kell a Polgári Törvénykönyv 277-es szakaszának két bekezdését, pontosabban azoknak a szövegét. Kivárás Említettük, hogy az Alkotmánybíróság helyet adott Johannis államelnök alkotmányossági aggályainak, azoknak, amelyeket több törvény kapcsán is megfogalmazott az elmúlt időszakok során. Egyébként július 19-én is egy ilyen jellegű beadvánnyal fordult a testület elnökéhez, Valer Dorneanuhoz, s abban alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a bírák és az ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as törvényt újólag módosító és kiegészítő törvénnyel kapcsolatosan. (Egyébként ezt a törvényt előzetesen újratárgyalás végett visszaküldte a parlamentnek, de „újratárgyalásmentesen” kapta vissza…) Volt, nem is egyszer, amikor feleslegesen, illetve indokolatlanul kopogtatott az Alkotmánybíróság ajtaján az államelnök, legutóbb az igazságügyi megszervezésre vonatkozó 2004/304-es törvényt újólag módosító és kiegészítő törvénnyel kapcsolatosan. Ilyenképpen pedig rákényszerült annak a kihirdetésére július 19-én, csütörtökön. (A szóban forgó törvény, a 2018/207-es a Hivatalos Közlönyben pénteken jelent meg.) Talán nem véletlenül ismertetett ugyanazon a napon egy sajtónyilatkozatot, s abban ismételten kifogásolta, hogy a kormánypárt immár több mint másfél éve, hogy már-már betegesen összpontosít az igazságszolgáltatási törvények átfogalmazására, átírására. Kezdődött ez 2017 elején a hatalmas botrányt és tiltakozást kiváltó 2017/13-as sürgősségi kormányrendelettel, amelyen még jóformán meg sem száradt a tinta, máris vissza kellett vonnia az akkori kormánynak, a Grindeanu kormánynak, és ez a káros ténykedés mindmáig folytatódott – hangoztatta az államelnök. Továbbá utalt arra is, hogy a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az igazságszolgáltatási érdekképviseletek, az Európai Bizottság, valamint a Velencei Bizottság fenntartási, észrevételei ellenére is a kormánypárt mindenképp át akarja vinni akaratát a törvényhozáson, veszélyeztetve az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, aláásva a lakosság bizalmát és tompítva a korrupcióellenes harc élét. A cél pedig „olyan törvények meghozatala, amelyek lehetővé teszik, hogy adott vezető politikusok megszabaduljanak az ügycsomóktól”. Sejtelmek… Már a múlt hétfőn olyan nehezen ellenőrizhető értesülések láttak napvilágot, miszerint a váratlanul előbbre hozott keddi kormányülés napirendjén szerepel(ne) egy esetleges, részleges közkegyelemről szóló sürgősségi kormányrendelet elfogadása. Erről egyes hírtelevíziók még kedd reggel is tudni véltek, a kormányülést pedig 12 órára tűzték ki. A délelőtti órákban napvilágot látott ugyancsak meglepetésszerűen egy másabb jellegű értesülés: Johannis államelnök bekérette magához négyszemközti megbeszélésre Dăn­cilă kormányfőt. Kormány közeli forrásokból viszont olyasmi szivárgott ki, miszerint bokros és sürgős teendőire vonatkozással Dăncilă visszautasította. Kedden estére kiderült, hogy mégis lesz „légyott” a Cotroceni-palotában szerdán 10.30-kor. Az alig 40 percet tartott. Utólag a kormány részéről egy szűkszavú közleményt adtak ki, amelyben arra utaltak, hogy a találkozó a jövő év első felében esedékes soros román EU elnökségről tárgyaltak, az arra való felkészülésről és a fontosabb témákról. A csütörtöki kormányülést felvezető expozéjában említést tett a találkozóról Dăncilă kormányfő, jobbára megismételve azt, amit már elolvashattunk a szerdai közleményben. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a találkozó beleilleszkedik a kormány és az államelnöki hivatal közti intézményesített kooperálási mechanizmusba. Szerény meglátásunk szerint a mechanizmus ugyancsak foghíjas lehet, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a kinevezése óta eltelt közel hét hónap során ilyen jellegű eszmecserére nem került sor. Ilyenképpen pedig továbbra is csak találgatni lehet, hogy volt-e, van-e közkegyelemre vonatkozó kormánypárti, illetve kormányzati konkrét szándék, mint ahogy azt is, hogy ténylegesen még miről is tárgyalt az államelnök a kormányfővel. Hecser Zoltán