Teljes tisztújításra, alapszabály- és programmódosításra készül a Magyar Polgári Párt (MPP) a szombaton Szatmárnémetiben tartandó kongresszusán. Tény, hogy ő az egyedüli jelölt a pártelnöki tisztségre, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene megméretnie magát – jelentette ki Biró Zsolt, megjegyezve, az elnök megválasztásáról szóló szavazás afféle párton belüli bizalmi szavazás lesz. Az MPP elnöke a párt belső demokráciadeficitjét érő bírálatokra utalva azt mondta, a jelenlegi alapszabály értelmében valóban az elnök tesz javaslatot az alelnökök személyére, és az alelnökök jelölik az elnököt, de hozzátette: mindig is formálisnak tekintette az alelnökök jelölését, és tulajdonképpen csak közvetítette az országos tanács felé a székelyföldi, közép-erdélyi és partiumi régió jelöléseit az alelnöki tisztségekre. Salamon Zoltán kongresszusi biztos a párt országos testületeinek megújítását tartja fontosnak. Elmondta: azt szeretnék, ha az MPP választmányába – amely az elnökség és az országos tanács közötti köztes döntéshozó szerv – a párt legnagyobb legitimitással rendelkező politikusai – a polgármesterek, megyei önkormányzati képviselők és a parlamenti képviselők – kerülnének. Az aktuálpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan Biró Zsolt elmondta: a parlamenti bizalmatlansági indítvány szerdai szavazásán jó lelkiismerettel sem igennel, sem nemmel nem lehetett szavazni, ezért a tartózkodást választották. A pártelnök szerint a szociálliberális kormány gyermeteg hibát követett el a Btk. rendeleti módosításával, de kisiklásnak tartotta azt is, hogy Klaus Johannis részt vett a kormányellenes tüntetésen, és államfőhöz méltatlannak tartotta azt a beszédet, amelyet Johannis a parlamentben mondott. Az RMDSZ és a koalíció együttműködéséről kijelentette: a puding próbája az evés, és ezt az együttműködést még nem tették próbára. Biztatónak tekintette ugyanakkor, hogy a költségvetésbe sikerült magyar szempontból is fontos fejlesztések költségeit beiktatni. Kiemelte továbbá: az autonómia kérdését az MPP soha nem teszi zárójelbe. „Minden olyan lépés, amely a valós decentralizáció irányába mutat, lépés az önrendelkezés irányába is” – fogalmazott. Hozzátette: olyankor kell beterjeszteni az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetét, amikor esélye van annak, hogy a tervezetet megvitatják a szakbizottságokban és a plénumban. Ez ugyanis alkalom lenne arra, hogy elmondják: mit értenek a székelyföldi területi autonómián, és miért fontos az.