A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tegnapi közleményében üdvözölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP)és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP)közös állásfoglalását az autonómia-elképzelések összehangolására vonatkozóan, és úgy értékelte, hogy a pártok elfogadták az autonómia tervezetének alapját képező kritériumokat. Izsák Balázs SZNT-elnök közleményben fejtette ki meglátásait. „Úgy értékeljük, hogy a közös nyilatkozat utólagos megerősítése a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet december 22-i beterjesztésének, hiszen ez a tervezet felel meg a mindhárom párt által elfogadott kritériumoknak” – fogalmaz. Az SZNT köszönetet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak az együttműködést elősegítő közvetítő munkájáért, amellyel hosszú egyeztető tárgyalások során a konszenzust megteremtette. „Meggyőződésünk, hogy ez a közös nyilatkozat az együttműködés alapja lehet a harmadszor beterjesztett autonómia-statútum hazai és nemzetközi fenntartásában, olyan lépések megszervezésében, amelyek a párbeszédet mozdítják elő a romániai magyar nemzeti közösség és a többség között” – áll az SZNT közleményében. Izsák Balázs az MTI-nek nyilatkozva felsorolta az SZNT székelyföldi autonómia-tervezet azon kritériumait, amelyek meglátása szerint a hárompárti nyilatkozatban megerősítést nyertek. Ezek szerint a romániai magyar politikai szervezetek is immár a történelmi Székelyföld határai között képzelik el a területi autonómiát, elfogadják, hogy ez a székely székekre épüljön, ragaszkodnak ahhoz, hogy az autonóm Székelyföld hivatalos nyelve legyen a magyar, ragaszkodnak az autonómia törvényhozási és végrehajtási jogköreihez, valamint ahhoz, hogy vezetőit általános és titkos választásokon válasszák meg. A felsorolt kritériumok közül korábban a Székelyföld határairól volt élénk vita a felek között. Míg az SZNT a történelmi Székelyföld határaihoz ragaszkodott, az RMDSZ és az MPP közös tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozta volna létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek. Hátból támadna ugyanakkor Răzvan Rotaru Botoşani megyei szociáldemokrata párti képviselő: a helyi autonómiáról szóló népszavazás kiírását kéri az államfőtől. „Elérkezettnek látom az időt arra, hogy intézményesen reagáljunk erre, és egyszer s mindenkorra zárjuk le az autonómiatémát, amellyel évről évre előállnak azok, akik a romániai magyarok képviselőinek tartják magukat. Úgy vélem, azonnal el kell indítani az eljárást egy, a helyi autonómiáról szóló referendum megszervezésére, amelyen azonban minden romániai és az ország határain kívül élő román állampolgárnak részt kell vennie, nemcsak a bizonyos megyékben élőknek, ahogyan azt egyes politikusok szeretnék” – írja sajtóközleményében Rotaru, hozzátéve, hogy a népszavazás eredményéről szóló határozatot elfogadja majd a parlament, végérvényesen lezárva ezzel az önrendelkezés témáját. A PSD-s képviselő szerint a következő kérdésekre kellene válaszolnia a lakosságnak a referendumon: „Egyetért-e a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárok területi, helyi, illetve kulturális autonómiájával?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy töröljék el az országos szinten megállapított 5 százalékos parlamenti küszöböt, és bevezessék azt, hogy csak azok a politikai pártok jussanak be a parlamentbe, amelyek az ország minden megyéjében átlépik az 5 százalékos küszöböt”. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök által hétfőn aláírt állásfoglalás szerint regionális autonómiát kívánnak megvalósítani a tömbben élőknek, illetve önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeknek. A székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között, autonóm régióként képzelik el, az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió számára pedig sajátos, kétnyelvű-közigazgatási jogállást óhajtanak kialakítani – áll a dokumentumban. HN-információ