Az elmúlt hét a karácsonyi ünnepek, illetve az arra való készülődés jegyében telt el. Az idén azonban akarva, nem akarva egy másik fontos politikai-társadalmi esemény is a közvélemény figyelmének homlokterébe került: a december 11-i szavazást követően az új parlament felállása, illetve a parlamenti többséget nyert koalíció kormányfőjelöltjének a nevesítése, illetve annak államelnök általi kijelölése vagy esetleges elutasítása. Nos, ez utóbbi tekintetben érdekfeszítő, meggondolkoztató és meglepő fejlemények következtek be, amelyek egyelőre nem is finalizálódtak. Amúgy az elmúlt héten a még regnáló kormány sem tétlenkedett. A legnagyobb meglepetést Klaus Johannis államelnöknek ama tegnapi szűkszavú bejelentése okozta, miszerint a szociáldemokrata és ALDE kormánykoalíció által javasolt (de bizonyos értelemben az RMDSZ és a kisebbségiek képviselőcsoportja által is támogatott) kormányfőjelöltet, Sevil Shhaidehet nem jelöli erre a tisztségre. A szűkszavú bejelentésben egyetlen szót sem ejtett arról, hogy milyen ismérvek, illetve ellenérvek mentén „vétózta meg” a kormánykoalíció által javasolt személyt. Csupán arra utalt, hogy gondosan mérlegelte a jelöltet illető érveket és ellenérveket. Némileg vissza kell mennünk az időben, el egészen december 21-ig. A múlt szerdán, azaz december 21-én az államelnök megkezdte a kormányalakítási konzultációit a parlamentbe bejutott politikai pártok képviselőivel, illetve a kisebbségiek képviselőcsoportjának delegációjával. Amint arról már beszámoltunk, elsőként az időközben megalakult PSD és ALDE alkotta kormánykoalíció képviseletével találkozott az államelnök. A konzultáció során Sevil Shhaidehet, egykori régiófejlesztési és közigazgatási minisztert javasolták a kormányfői posztra. (Másnap teljesen értelmetlen módon kirukkolt egy javaslattal az egykori államelnök, Traian Băsescu nevével fémjelzett PMP is.) A konzultáció csütörtöki befejezését követően nyilvánvalóvá vált, legalábbis meglátásunk szerint, hogy az államelnök valamilyen okból kifolyólag időhúzásra rendezkedett be. Állítjuk ezt többek között annak okán, hogy a megelőző hasonló jellegű (de megalapozatlan és indokolatlan) konzultációsorozatot egyetlen nap alatt „lezavarta”, majd a tulajdonképpen jogszerűnek minősíthető konzultáció időpontját kissé kitolta és kétnaposra ütemezte be, csütörtökön pedig azt közölte, hogy a kormányfőjelölt kijelölésére csak a karácsonyi ünnepeket követően kerít sort. Ünnep ide vagy oda, ilyen jellegű halasztás a kormányfő kijelölése tekintetében ez idáig egyetlen alkalommal sem következett be. Az Alkotmány vonatkozó 103-as szakasza nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a konzultációkat követően mennyi idő áll az államelnök rendelkezésére a kormányfőjelölt kijelölésére. Ilyenképpen már csütörtökön este körvonalazódni látszott, hogy az új kormány megalakítására, illetve beiktatására idén már nem kerülhet sor. Az indokolatlannak tűnő/látszó időhúzás révén az államelnök akarva, nem akarva, áthúzta a kormánykoalíció ama szándékát, hogy még az idén meghozzon néhány fontos döntést (például a 2017-es esztendei országos garantált minimál bruttó bér szintjének a megállapítására vonatkozóan) és 2017. január 15-ig elfogadják a jövő esztendei állami költségvetést stb. Valami történt… A múlt pénteken az államelnök hazautazott Nagyszebenbe, s onnan félhivatalos értesülések szerint hétfőn délután érkezett vissza a fővárosba. Azt nem tudni, hogy hol, mikor és kikkel elemezte a kormánykoalíció javaslatát, és egyáltalában szóba állt-e a kormányfőjelölttel. (Ez utóbbira vonatkozóan a múlt csütörtökön utalt, de eléggé burkolt és homályos módon, konkrét időpont megjelölése nélkül.) Időközben viszont lábra kaptak ilyen-olyan híresztelések a kormányfőjelölt személyével, pontosabban férjével kapcsolatosan, s ebben az összefüggésben utalhatunk többek között az egykori államelnök, Traian Băsescu sejtelmesnek nevezhető célzására. Egyébként Sevil Shhaideh szír származású férje hosszú évekig Szíriában töltött be fontos állami tisztséget, majd Romániába való áttelepedését követően kötött házasságot 2012-ben Sevil Shhaidehhel, a román állampolgárságot pedig 2014-ben szerezte meg. A különböző „fantáziadús” híresztelések azért kérdőjelezhetők meg, mert az állampolgárság elnyerését egy adott fajta átvilágítási eljárás előzi meg, arról nem is beszélve, hogy 2015-ben Sevil Shhaideh miniszterré való kinevezése esetében is (mint minden ilyen esetben) kikérték az illetékes szervek, szolgálatok „véleményét”, azaz környezettanulmányt végeznek. Nos, ilyen körülmények között nehezen hihető, hogy a kormányfőjelölt megbízhatósága, feddhetetlensége tekintetében valamelyes kételyek merülhetnek fel az illetékesek részéről. Hogy kinek mi a magánvéleménye, például az egyik ortodox püspöknek vagy éppenséggel Gigi Becalinak egy kormányfőjelölt vallási hovatartozásáról, az semmiképp sem befolyásolhatja a mindenkori államelnököt. A jelen esetben azonban valami vagy valaki(k) mégis befolyásol(hat)ták az államelnököt, mert ha nem, akkor kijelölte volna kormányfőjelöltnek Sevil Shhaidehhet. Az Alkotmány vonatkozó 103-as szakaszában tételesen nincs semminemű utalás arra, hogy az államelnöknek el kell-e fogadnia vagy sem az abszolút többséggel rendelkező párt (ez esetben koalíció) javaslatát, csupán arra, hogy „a konzultációk nyomán Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a kormányfői funkcióra”. Hogy a konzultációk során terítékre kerül-e vagy sem egy személy neve, az más ügy, de okkal és joggal feltételezhető, hogy a javaslattétel jogosultságát nem lehet elvitatni a kormánykoalíciótól. Ugyanakkor, amint már arra utaltunk, az Alkotmányban nem lelünk fel olyan előírást, miszerint a konzultációkat követően „van-e helye vagy nincs” az utólagos elemzésnek, megbeszéléseknek vagy tárgyalásoknak. Igaz az nincs megtiltva sem, és amint már arra utaltunk, az Alkotmány nem szab meg határidőt az államelnök számára a kormányfőjelölt kijelölése tekintetében. Alaposan megfontolják A kormánykoalíció tegnap késő délután reagált az államelnöknek a déli órákban elhangzott bejelentésére: Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu közös sajtóértekezletü- kön adtak hangot meglepetésüknek, értetlenségüknek. A szociáldemokraták elnöke többek között rosszallóan hangoztatta, hogy az államelnök elutasító bejelentését nem indokolta meg. A maga és párttársai részéről semmiféle magyarázatot nem talál, de azt feltételezi, hogy valamilyen oknál fogva Johannis államelnök politikai krízist kíván előidézni. Utalt arra is, hogy a múlt csütörtökön az államelnök kilátásba helyezett bizonyos tárgyalásokat, sőt egy telefonbeszélgetés során arról is tájékoztatta a kormányfői szék potenciális várományosát, hogy miről is szeretne vele elbeszélgetni. Erre a találkozóra viszont nem került sor, utólag még csak telefonon sem értesítette a kormánykoalíció kormányfőjelöltjét. Mindez azt sugalmazza, hogy az államelnök semmibe veszi a december 11-i parlamenti választások eredményeit, nem kívánná kormányzati pozícióba juttatni a szociáldemokrata pártot. Továbbá nyomatékolta azt is, hogy Klaus Johannis amikor 2015-ben aláírta Sevil Shhaideh miniszterré való kinevezési dekrétumát, nem fogalmazott meg kételyeket, mint ahogy az is valószínűsíthető, hogy kikérte a különböző szolgálatok véleményét. S feltette a költői kérdést: ha akkor nem merültek fel problémák a miniszterjelölttel és annak közvetlen környezetével kapcsolatosan, akkor most miért utasítja vissza jelölését. Tăriceanu szerint beigazolódott az, amit szóba hozott az államelnök a vele való „bizalmas” találkozó során, amelyre a választásokat követő napon került sor, nevezetesen az, hogy mindent elkövetne azért, hogy ne PSD által javasolt személy kerüljön a kormány élére, s egyáltalán azért, hogy a PSD ne kerüljön kormányra. A szenátus elnöke szerint mindaz, ami most történt, nem jelent egyebet Klaus Johannis részéről, mint hatalmi túlkapást. Ennek az állításnak a kapcsán Dragnea megemlítette, hogy létezik egy olyan alkotmánybírósági döntés, amely értelmében az államelnök nem utasíthatja vissza a többséget megszerző parlamenti pártnak a kormányfőjelöltre vonatkozó javaslatát. A kormánykoalíció vezetői szerint alaposan elemeznünk kell azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyekkel élhetnek, élhetnének, illetve igénybe vehetnek. Lehet szó például az államelnök felfüggeszté- sének kezdeményezéséről, egy más személy kormányfőjelöltként javasolásáról vagy egy olyan mély politikai krízis kirobbantásáról, amelyet egyébként szeretnének elkerülni stb. Dragnea szerint az ország érdekeit kell szem előtt tartani, s egy igen nehéz döntés meghozatala előtt állnak. Továbbá szükségesnek tartja azt is, hogy az általuk megbízott szakértői csoport elemezze ki az államelnöki „gesztus” alkotmányossági voltát, illetve annak alkotmányellenes voltát. A végkövetkeztetés pedig az volt, hogy alaposan meg kell fontolniuk a soron következő lépésüket, s a vonatkozó döntésüket előreláthatólag a mai nap folyamán nyilvánosságra hozzák. Elnapolva, elnapolva… Az elmúlt hetekben többször is utaltunk arra, hogy a Cioloș-kormány „búcsúzóját”, illetve év végi hajráját az általa elfogadott jogszabályok tömkelege teszi „emlékezetessé”. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a december 15-i kormányülésen többek között három sürgősségi kormányrendeletet, 31 kormányhatározatot és 7 memorandumot, december 21-én ugyan nem volt jogosítványuk kormányrendeletek meghozatalára, de igen kormányhatározatokéra, és nem is „spóroltak”, 24 ilyen jellegű jogszabályt fogadtak el, valamint egy memorandumot, továbbá „nyugtáztak” egy jelentést és egy tájékoztatót. A decemberi leltárba beletartozik „rábólintás” több törvénytervezetre, arról nem is beszélve, hogy a kormányfő még az elmúlt napokban is döntött személyzeti ügyekben. Ez utóbbi tekintetben utalhatunk arra, hogy a december 21-i kormányülésen, kormányhatározat révén 12 új főkonzult neveztek ki, s ugyanakkor ilyen funkcióból visszahívtak 8 személyt. Amúgy a szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea (akit egyébként időközben megválasztottak a képviselőház elnökévé) némileg rossz néven vette a leköszönőfélben lévő Cioloș-kormány szerinte túlbuzgó „serénykedését”, s arra szólította fel, hogy szorítkozzanak csak olyan ténykedésre, amely tekintetében hatáskörrel rendelkezik egy ügyvivői jogállású kormány. A decemberi 15-i kormányülésen elfogadott sürgősségi kormányrendeletek nyomán azok száma meghaladta a 100-at, s ilyenképpen most már nyugodtan elmondhatjuk, hogy Cioloș kormányfő nem tartotta be azon ígéretét, miszerint nem fog élni a sürgősségi kormányrendeletek meghozatalának a lehetőségével. Visszatérve a december 15-i kormányülésre, azon többek között olyan kormányrendeleteket fogadtak el, amelyek jobbára a jövőbe tekintenek, azaz hatósugaruk tekintetében akár a 2018-as esztendőre is kiterjedhetnek. Ilyen értelemben pedig mindenképpen meg kell említenünk a 2016/98-as sürgősségi kormányrendeletet, amely jobbára arra vonatkozik, hogy egyes jogszabályok által előírt gyakorlatba ültetési határidőket úgymond kivételes módon elnapolnak, elhalasztanak. A szóban forgó határidő-eltolásoknak az indokoltságát egy pillanatig sem lehetne vitatni, ugyanakkor utalni kell arra, hogy a dolgok ilyenszerű alakulásáért a ludas maga a kormány is, a Cioloș-kormány. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, felvázolnánk néhány határidő-módosítást. Kezdenénk az önkényesen kisajátított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata finalizálásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 2013/165-ös törvénnyel. Annak ama előírása, miszerint az Országos Kataszteri és Ingatlan Nyilvántartási Ügynökségnek (ANCPI) 2014. március 1-ig kellett kimunkálnia minden területi-közigazgatási egységre vonatkozóan a rendelkezésre álló területek és az igényeltek közti összehasonlító helyzetjelentést, megmódosult olyan értelemben, hogy a szóban forgó határidő 2018. április 15-én jár le. Ugyanakkor a helyi és a megyei bizottságok az összes visszaigénylési kérést kötelesek megoldani 2018. január 1-ig (eddig ez a határidő 2017. január 1. volt). Ugyanezen időpontig sort kell keríteni a birtokba helyezésre és a tulajdonlevelek kibocsátására. Az elmúlt esztendőben a 2015/177-es törvény révén újólag módosították és kiegészítették az építkezések minőségére vonatkozó 1995/10-es törvényt, s annak értelmében ez esztendő júliusáig számos jogszabályt kellett volna ahhoz hozzáigazítani. A Cioloș-kormány, valamint egyes szaktárcák nem tettek eleget a szóban forgó kötelezettségüknek, s ilyen körülmények között a kormány nem tehetett egyebet, mint a szóban forgó határidőt kitolta 2017. június 30-ra. A Cioloș-kormány számlájára írható az is, hogy a magáncsődre vonatkozó 2015/151-es törvény gyakorlatba ültetésének határidejét „elügyetlenkedte”: azt menet közben 2016. december 31-re ütemezték át, a mostani sürgősségi kormányrendelet viszont újabb halasztással „számol”, 2017. augusztus 1-jét jelölve meg. A fiskális elektronikus pénztárgépek használatára vonatkozóan 17 évvel ezelőtt született meg egy jogszabály, az 1999/28-as sürgősségi kormányrendelet. Azt utólag jó néhányszor módosították és kiegészítették, többek között a 2014/91-es sürgősségi kormányrendelettel, valamint a 2015/267-es törvénnyel. Okkal, ok nélkül, de ezekbe a módosító jogszabályokba „beleszőtték” egyes határidők elnapolását is. A mostani 2016/98-es sürgősségi kormányrendelet is újabb távlati határidőket szab meg. Azaz: a soron következő határidők mindegyikét elnapolták, ilyenképpen pedig az új típusú, az adóhatósággal is „kapcsolatot tartó” pénztárgépek kötelező használata csak 2018. január 1-től veszi kezdetét, a legutóbbi 2017. április 1-i határidővel szemben. A szóban forgó pénztárgépek kötelező használatának a kiterjesztése pedig az eddigi 2017. november 1-i határidővel szemben csak 2018. augusztus 1-jén fejeződik be. Az újraközölt kataszteri és ingatlan-nyilvántartási, az 1996/7-es törvény, tekintetében is határidő-módosítások következtek be. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az eddigi 2016. december 31-i időpont helyett 2017. december 31-ig kell bírósági körzetek szintjén legalább egy kataszteri és ingatlan-nyilvántartási irodát létrehozni és működtetni, úgynevezett területi irodát. Hecser Zoltán