A némileg megkésett második költségvetés-kiigazítást a kormány megpróbálta ugyan rózsaszínben feltüntetni, az távolról sem bizonyult annak. Önmagában az a tény, hogy az azt jóváhagyó sürgősségi kormányrendelet elfogadására alig csak november 15-én került sor, aggodalomra is okot adhatott. Amikor a vonatkozó 2017/84-es sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, az is kiderült, hogy a területi-közigazgatási egységek, illetve a megyei és a helyi költségvetések túlnyomó többsége a szükségesnél jóval kisebb pénzösszegekben részesült. Mi akkor azt mondtuk, hogy az önkormányzatok túlnyomó többségének „kiszúrták a szemét”. Utólag viszont – legalábbis bizonyos vonatkozásokban és bizonyos esetekben – korrekciókra került sor. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kormány az elmúlt hetek során kiigazította a második költségvetés-kiigazítást… Ami történt november 15-től errefelé a kormányülések során, mármint az állami költségvetésből jóváhagyott pénzkiutalások tekintetében, az ha nem is elítélendő (legalábbis esetenként nem), de mindenképp furcsállandó. Így például józan paraszti ésszel nemigen lehet magyarázatot találni arra, hogy alig egy hét múltán, azaz a november 22-i kormányülésen elfogadott 2017/830-as kormányhatározat révén a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból a helyi költségvetések kiegyensúlyozására közel 240 millió lejt utaltak ki. (Ebből a pénzalapból 36 megye részesült gyakorlatilag a gyermekvédelmi rendszer fenntartása végett.) Azért furcsállandó ez az újólagos pénzkiutalás, mert ugyanezen célra már kiutaltak az állami költségvetésből pénzalapokat a gyermekvédelmi rendszer pénzügyi gondjainak rendezésére, illetve enyhítésére. Miért is nem lehetett eleve végérvényesen rendezni ezt a hónapok óta vajúdó és egyre súlyosabbá váló ügyet? Már csak azért is jogos ez a kérdés, mert ha november 15-én nem állt elegendő pénzforrás a kormány, illetve az állami költségvetés rendelkezésére, azt hogyan sikerült mégis előteremteni egyetlen hét leforgása során? Ez a szóban forgó történésnek egyik vetülete, de van ennél egy „fortélyosabb” is: a költségvetés kiigazítására vonatkozó már említett 2017/88-as sürgősségi kormányrendeletben van egy olyan előírás is, miszerint a hatályos jogszabályozásoktól eltérő és kivételes módon az esztendő végéig hátralevő időszakok során a kormány jogosult lesz a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból nemcsak rendkívüli, súlyos és halaszthatatlan események (például természeti csapások) elhárítására, helyreállítására pénzalapokat kiutalni. Ilyenképpen pedig a kormánynak sikerült a csapot nyitva hagyni, s a kifolyó vizet ide-oda „terelnie”. Élt is ezzel a lehetőséggel, ugyanis november 22-től errefelé nem volt olyan kormányülés, amely során nem hagytak jóvá ilyen vagy olyan összegeket az állami költségvetésből egyes megyék vagy egyes települések számára. Nos, ez az a gyakorlat, amely ugyancsak furcsállandó és kifogásolandó. Újabb kormányhatározatok Így történt ez a november 29-i kormányülésen, majd december 6-án, majd a legutóbbin, december 14-én is. Azon a kormányülésen négy ilyen jellegű kormányhatározat született. A december 14-én megjelent 2017/883-as értelmében a már említett költségvetési tartalékalapból 26 millió lejt utaltak ki a munkaügyi minisztériumnak azon decemberi szociális gondozási jogosultságok kifizetésére, amelyeket a szaktárca költségvetéséből kell fedezni. A 2017/889-es kormányhatározattal ugyancsak a tartalékalapból 25 millió lejt utaltak ki Máramaros megyének a Nagybányai Nemzetközi Repülőtér munkálatainak finanszírozása végett. A 2017/884-es kormányhatározattal ugyancsak az idei költségvetési tartalékalapból 11 millió lejt Nagyvárad municípiumnak a lakossági távfűtési szolgáltatás folytonosságának biztosítása végett. Közel 70,8 millió lejt utaltak ki ugyancsak a költségvetési tartalékalapból a 2017/885-ös kormányhatározat értelmében 19 területi-közigazgatási egység költségvetése kiegyensúlyozásának, illetve azok bizonyos költségeinek kifizetése végett. (Azok között egyébként nem volt Hargita megyei település.) Ugyanaznap jelent meg a 2017/886-os kormányhatározat, amely értelmében a 2017-es esztendei költségvetésben a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból 40 millió lejt utaltak ki pótlólagosan a régiófejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztériumnak a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL) I. szakaszának a finanszírozására. Azt nem tudni, hogy ebből a pénzösszegből ki részesül, illetve melyek azok a beruházási projektek, amelyek számára a finanszírozás biztosítódik. Annak ellenére sem, hogy a szóban forgó kormányhatározattal kapcsolatosan nyilvánosságra hoztak egy igen szűkszavú hivatalos közleményt is. Abban csupán arra van utalás, hogy az a bizonyos 40 millió lej a szóban forgó programba belefoglalt projektek keretében realizált beruházási munkálatok finanszírozására szolgál. Ebből a megszövegezésből az olvasható ki, hogy elvégzett, de ki nem fizetett munkálatok finanszírozásáról lehet szó. Továbbá a sajtóközleményben utalás van arra is, hogy a PNDL I-es szakaszában 4607 beruházási létesítmény foglaltatott bele, s azokra eddigelé 2,05 milliárd lejt utaltak ki. De ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni azt is, hogy a szóban forgó program (de nem csak) által finanszírozott projektek sajnos a „névtelenség” homályába burkolóznak, ugyanis az érintett szaktárcák azokra vonatkozó információkat honlapjaikon nem hoznak nyilvánosságra. Egyébként a kormány igen gyakran hangoztatja, hogy tevékenységét (beleértve a szaktárcákat is) a teljes transzparencia jegyében fejtik ki. Erről ugyan tudomást szerezhet bárki, de arról érdemben nemigen győződhet meg. Másképpen fogalmazva: az olyannyira átlátható, hogy nem is látni semmit… Visszatérve a múlt csütörtöki kormányülésre, azon szintén elfogadtak egy nagyobb pénzösszeget „leosztó” kormányhatározatot, de az még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Arról annyit lehet tudni, hogy egyes egyetem előtti oktatási egységek együttesen 144,5 millió lejes pótlólagos pénzkiutalásban fognak részesülni, ugyancsak a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból. Ebből mintegy 136,7 millió lej a helyi költségvetésekbe folyik be, amelyből 87,7 millió lej a bérek, a pótlékok, az illetmények és másabb bérjogosultságok kifizetésére (mármint az érintett iskolai egységek személyzetét illetően), további 49 millió lej azon bérkülönbözetek kifizetésére, amelyeket bírósági ítéletek révén állapítottak meg. A különleges oktatási intézetek és a megyei nevelési segélynyújtási központok számára közel 5,3 millió lejt utaltak ki, ugyanezen egységek számára még 2,5 millió lejt, a személyzet azon bérkülönbözeteinek a kifizetésére, amelyekre vonatkozóan a megelőző időszakokban megszülettek a jogerős bírói ítéletek. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy melyek azok a települések, amelyek részesülni fognak a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból pótlólagosan kiutalt pénzalapokból. Nem, mert azok névjegyzékét a majdan megjelenő kormányhatározat melléklete fogja tartalmazni. Amúgy az a csap még nem került elzárásra, s megtörténhet, hogy a szerdai kormányülésen még lefolyik egy-két adag, azaz pénzösszeg… Hecser Zoltán