Javában zajlik a választási kampány, de annak „zaját” az elmúlt héten nemigen érezhettük, mert az azzal kapcsolatos korlátozó jellegű jogszabályozási előírások azt úgymond „letompították”. Ettől függetlenül ilyen-olyan rendezvényekre sor került, s azok keretében is megpróbálkoztak esetenként szerepelni, illetve magukra terelni a figyelmet a honatyajelöltek. Amúgy egyes közvélemény-kutatások szerint alacsony részvételre lehet számítani. Ugyanakkor a választások végső kimenetelében meg lehet a maga szerepe annak is, hogy két olyan törvény, amely a lakosság viszonylag széles kategóriáit kedvezően érinthette volna elakadt, mármint a gyakorlatba ültetés vonatkozásában. Mindkettő a szociáldemokrata párthoz köthető, az akadálygördítő pedig a liberális párt, illetve az államelnök volt. Más: az ügyészi szervek is kivonultak újabb „látványos” akciókkal. E tekintetben első helyre helyezhetjük az Állandó Választási Szakhatóság (AEP) elnöke Patru Ana Maria előzetes letartóztatásba helyezését 60 napra. (Amint már arról már beszámoltunk, az elnök asszonnyal szemben a DNA indított eljárást befolyással való üzérkedés, valamint pénzmosás bűntetteinek állítólagos elkövetése okán.) Ugyanakkor a múlt szerdán a Legfelsőbb Ügyészség eljárást indított az forradalmárok problematikájáért felelős államtitkárral, Adrian Sandával szemben, akit még aznap menesztett is a kormányfő. Az egykori államtitkár mellett még három különböző beosztású személyt is 30 napra letartóztattak, azzal gyanúsítva meg őket, hogy törvénytelen módon nyújtottak 3000 személynek az 1989-es események kapcsán „meghatározó szerepű harcos” címet. De kutakodtak az ügyészek a közrádió háza táján is, amely esetében 11 egykori és jelenlegi vezető beosztású személy állítólag 400 000 lej körüli kárt okozott, többek között szolgálati visszaélés bűntényének elkövetésével. Maradjunk az AEP-ügynél: nem hivatalos értesülések szerint különböző szoftverek leszerződéséről volt, van szó, amelyekkel kapcsolatosan „bűnbe esett” az egykori elnök. Ilyenképpen lefejezték a hatóságot, s annak élére egyelőre nem lehet új elnököt nevesíteni, ugyanis az a parlament hatáskörébe tartozik, a honatyák viszont most a választási kampánnyal vannak elfoglalva. A dolgok ilyenszerű alakulása okán máris megszülettek amolyan összeesküvés-elméletek, egyesek szerint nem véletlen, hogy pont most került sor a DNA eljárására a választási szakhatóságnál. Szerény meglátásunk szerint nincs valós alapja az ilyen jellegű feltételezéseknek. Egyébként az AEP vonatkozó, 2016/43-as határozata értelmében külföldön összesen 417 szavazókörzetet létesítenek, ahol szavazhatnak az adott országban tartózkodó, illetve elő román állampolgárok. Legtöbb, szám szerint 73 Olaszországban van, azt követi Spanyolország 53-mal. Magyarországon öt szavazókörzet lesz, 3 Budapesten, 1-1 Szegeden, illetve Gyulán. A diaszpórai szavazás kapcsán egymásnak szembemenő vélemények fogalmazódtak meg, így például továbbra is kifogásolják a levél révén történő szavazásra vonatkozó eljárást. Nem idetartozik, de érdemes megemlíteni, hogy a nemrégiben lezajlott moldáviai elnökválasztás esetében is gondok támadtak a külföldön leadható szavazatok tekintetében: sorok képződtek, elfogyott a szavazólap stb. Ám egy kérdés joggal felvetődhet: azok a moldáv állampolgárok tulajdonképpen romániai állampolgárként tartózkodnak és élnek az egyik vagy a másik uniós tagállamban, ilyen körülmények között pedig mindenképpen fura, hogy valamiképpen összemosódik ez a kettős minőség, illetve jogállás. Kanyarodjunk vissza a romániai parlamenti választásokra. Külföldön 111-gyel több szavazókörzet lesz, mint a 2012-es esztendei parlamenti választásokon, ennek pedig meglesz a maga anyagi vonzata is. Minden jel arra mutat, hogy az eszközölt jogszabály-módosítás révén el akarták kerülni a 2014-es esztendei államelnök-választás során külföldön bekövetkezett botrányos történéseket, amikor is egyes külföldön tartózkodó román állampolgárok nem gyakorolhatták szavazati jogukat. Akkor az első forduló során 161 262 külföldön tartózkodó román állampolgár adta le szavazatát, a november 16-i második forduló során pedig 377 651 személy. Senki nem számított ilyen nagy érdeklődésre, hisz a megelőző választások során egyetlenegyszer haladta meg a 100 000-et a külföldön leadott szavazatok száma (nevezetesen a 2009-es államelnöki választások második fordulóján, amikor is a külföldön leadott szavazatok száma 147 754 volt.) Most viszont úgy tűnik, hogy nem lesz ilyen nagy „tolakodás”: félhivatalos értesülések szerint valamivel több mint 7000 román állampolgár jelezte levél útján történő szavazási igényét, s alig 2800 körül volt azok száma, akik külföldi lakhelyükhöz közeli szavazókörzet létesítését kérelmezték. Amúgy a külföldi románok választói törzskönyvében 609 962 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepel. Ha mindezek szavazni is akarnának, akkor lehet, hogy lesznek, akik esetleg „lemaradnak”. Elméletileg ugyan minden lehetséges, de a gyakorlatban a dolgok másként festenek. Évforduló… A múlt csütörtökön, november 17-én évfordulót ünnepelhetett a Cioloș-kormány, lévén hogy 2015. november 17-én iktatták be. Ezzel végéhez érkezett a technokrata kormány pályafutása, bár vannak olyanok, köztük Cioloș kormányfő is, akik reménykednek a folytatásban, s az ilyen irányú reményeiket vannak, akik „táplálják”, például a liberális párt, amely, ha tőle függne, már most is egy újabb mandátummal bízná meg Dacian Cioloșt. A szerdai kormányülésen az évfordulóra utalást tett a kormányfő, azt hangoztatva, hogy nincs szükség ceremóniára, de fel kell használni ezt az alkalmat, hogy a kormánytagok megmagyarázzák mindazt, amit tettek és elkészítsék a maguk mérlegét. Reagálva arra a cinikus jelzőre, miszerint „zéró kormány”, a következőket mondta: „igen, zéró kormány vagyunk, zéró korrupció, zéró populizmus, zéró hazugság”. Amúgy a Cioloș-kormány csütörtökön a hivatalos honlapján az egyéves kormányzási tevékenységre vonatkozó jelentést hozott nyilvánosságra, a kilenc prioritást képező témakörre taglalt jelentésben utalás van a kormányzásra, a munkahelyteremtésre, a gazdasági fejlesztésre, erdő- és környezetvédelemre vonatkozóan stb. A jelentésben azt is nyomatékolják, hogy: „ennek a kormánynak az elsődleges célkitűzése volt az ország politikai és gazdasági stabilitásának biztosítása”. A jelentésben jobbára az elért eredményeket helyezték előtérbe, akárcsak Cioloș kormányfő a szerdai kormányülésen elhangzott nyilatkozatában. Nem akarunk rosszmájúak lenni, de a kormányfői nyilatkozatnak volt némi öntömjénező „illata is, például akkor, amikor a 154 000 új munkahely megteremtésére vagy az átlagbér közel 13%-os növekedésére történik utalás. És voltak némi túlzások is, mert például nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint „eldöntöttük több mint 125 000 tanuló ingázásának teljes elszámolását”, mint ahogy az az állítás sem, miszerint „bevezettük a meleg étel az iskolákban kísérleti programot”. Az igaz, hogy mindkét esetben a döntés megszületett, pontosabban az elvi döntés, mert a gyakorlatba ültetés konkrét lehetőségét megteremtő jogszabályok még nem születtek meg, ilyenképpen pedig ebben az esztendőben már nemigen lesz lehetséges az ingázás teljes elszámolása és egyáltalán nem meleg étel „osztogatása” az iskolákban. (Igaz, az iskolai ingázás elszámolását ténylegesen lehetővé tevő kormányhatározatot a szerdai kormányülésen elfogadták, de az még nem jelent meg, következésképpen érvénybe sem léphetett.) És szólhatott volna az ünneprontás szándéka nélkül másabb „teljesítményekről” is: annak idején azt ígérte, hogy lemond a megelőző kormányok által előszeretettel alkalmazott jogalkotási gyakorlatról, a sürgősségi kormányrendeletek meghozataláról. Nos, ezzel szemben az év elejétől eltelt időszakban 85 ilyen kormányrendelet született meg, s e tekintetben nem maradtak alul például a Ponta-kormánnyal szemben; rekordszámba megy az is, mármint az utóbbi 25 esztendő kormányzási ténykedésében, hogy az év eleje óta közel 360 kormányfői rendelet jelent meg a Hivatalos Közlönyben „káderügyben”; azzal is rekordot aratott a Cioloș-kormány, hogy egyéves átmeneti kormányzása során menet közben 10 „matrózt” (azaz minisztert) tett partra a „kormányhajó” fedélzetéről; bővelkedett a Cioloș-kormány reformintézkedésekben különböző stratégiák elfogadásában, s ilyen tekintetben jelentős örökséget is hagy maga után (amit önmagában még nem kellene kifogásolni vagy bírálni), de ugyanakkor adós maradt bizonyos folyó ügyek megoldásával, egyes ígéretei gyakorlatba ültetésével, például olyan kormányhatározatok meghozatalával, amelyekre vonatkozóan törvények, illetve saját maga által meghozott sürgősségi kormányrendeletek szabtak meg határidőket. Tehát volt, van, amiért dicsérni lehet a technokrata kormányt, de bőven akad olyan is, amiért bírálni. Tájékozatlanság Továbbra is aggályokra ad okot a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium körül kialakult helyzet, azaz az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) által elindított bűnüldözési eljárás. Ilyen-olyan vélemények feltételezések, állásfoglalá­sok fogalmazódnak meg, amelyeket a magunk részéről nem kívánunk sem értékelni, sem kommentálni. Az viszont vitathatatlan, hogy nagy bizonytalanságot okozott a tanfelügyelőségben, hogy a minisztérium 10 nap elteltével sem jelölte ki a Maros megyei főtanfelügyelő Ștefan Someșan (akit házi őrizetbe helyeztek) azon ideiglenes utódját, aki aláírási joggal is rendelkezik, akárcsak a hatósági felügyelet alá helyezett Tamás Zsolt helyettesét. Ez azért is jelentett gondot, mert az aláírási jog hiányában nem lehetett folyósítani a gimnázium tanárainak béreit, ami amúgy november 13-án lett volna esedékes. Ebben a konkrét ügyben megszólalt Király András oktatási államtitkár is, aki többek között azt nyilatkozta az egyik napilapnak: „csak annyit tudok, hogy az ügy intézése folyamatban van”. Hozzáfűzte azt is, hogy minisztériumi főtitkár hiányában a tárcavezető nem hozhat döntéseket, de tudomása szerint hétfőn a kormány kinevezte az új főtitkárt, akit ő nem ismer, a nevét sem tudja, így arról sincs tudomása, hogy mikor veszi át hivatalát. Sok mindent rosszul tudott ebben az ügyben az államtitkár, pedig volt, amit tudnia kellett volna! Például azt, hogy nem a hétfői napon, hanem a szerdai napon tartják a kormányüléseket, mint ahogy azt is, hogy a minisztériumi főtitkárokat nem a kormány, hanem a kormányfő nevezi ki személyes döntésével. Az új tisztségviselőt amúgy nem is ismerhette, mert hétfőn semminemű kinevezésre nem került sor, de igen november 17-én, csütörtökön: a kormányfő aznapi, 2016/358-as döntésével azonnali hatállyal megbízta Robert Berezovski urat a nevelés és tudományos kutatás ügyi minisztérium főtitkári teen­dőinek ideiglenes ellátásával, s ez a rendelet ugyanazon a napon a késő esti órákban meg is jelent a Hivatalos Közlöny 927-es száma elektronikus kiadásában. Az államtitkát úr egyébként a marosvásárhelyi gimnáziumnál bekövetkezettek kapcsán ugyan többször is nyilatkozott, de arra való hivatkozással, hogy vannak olyan vetületek, amelyeket személy szerint részletesen nem ismer, az általa elmondottakat is jobbára a „bizonytalankodás” lengte be. Hatályos RCA-díjszabások Az elmúlt hét végétől, pontosabban november 17-től hatályossá váltak az RCA-díjszabások, amelyeket a november 8-án megjelent 2016/86-os kormányhatározattal hagytak jóvá. Az említett kormányhatározat jogalapját képező, 2016/54-es sürgősségi kormányrendelet kapcsán (amely szeptember 16-án vált hatályossá) most utólag felröppentek olyan értesülések, pontosabban híresztelések, melyek szerint a közutakon közlekedő ló vontatású szekereket is kötelező biztosítani. A kormányrendelet szövegébe valóban belekerült egy pontatlannak tűnhető megfogalmazás, de az csak szándékosan érthető félre. Miről is van szó? A jogszabályban az szerepel, hogy RCA-biztosításra kötelezettek a bejegyeztetett/beírt (înmatriculat/înregistrat) járművek. A beírt (înregistrat) fogalom okozhatott esetleg félreértést, mert a szekereket valóban nyilvántartásba veszik a polgármesteri hivataloknál, sőt azoknak számot is adnak. Ám ez az eljárás nem azonos a közúti forgalomba való bejegyeztetére és bejegyeztetési számtábla kibocsátására vonatkozó eljárással. Amúgy a kormányrendelet szövegében tételesen szerepel az is, hogy az igavontatású szekerek kivételt képeznek az RCA-rendszer tekintetében, azaz a fogatosok nem kötelezettek ilyen szerződés megkötésére. Apropó járművek: bizonyos értelemben ebbe a témakörbe vág egy minap megjelent miniszteri rendelet. A környezetvédelmi, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter 2016/2177-es rendeletéről van szó, amely a Hivatalos Közlöny november 17-i számában jelent meg. Ennek a rendeletnek a révén módosították a járműpark felújítási program (roncsprogram) finanszírozási útmutatóját jóváhagyó, 2016/954-es rendeletet. A mostani módosítás értelmében a szóban forgó programnak ezentúl nem „éves”, hanem „többéves” jellege lesz. Ugyanakkor a Környezetvédelmi Alap (AFM) és a gépkocsiforgalmazó között megkötött szerződés érvényességi határidejét 2016. december 31-ről kitolták 2017. március 31-re. Továbbá a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező jogi entitások részvéte­lét a programban kitolták december 10-ig. (Azaz eddig az időpontig iratkozhatnak fel az új személygépkocsi megvásárlása céljából a validált forgalmazók valamelyikénél.) A feliratkozási jegyzék érvényességének utolsó határideje pedig december 15. (az eddig november 25 volt). A határidő-elnapolások bizonyára összefüggésbe hozhatók azzal is, hogy a jogi személyek esetében a roncsprogram még javában zajlik: az AFM november 15-i közleménye szerint országos viszonylatban újabb 616 közintézmény, cég stb. esetében hagyták jóvá a benyújtott ügycsomót, azaz új személygépkocsi megvásárlását. Azokból 13 megyénkbeli (köztük van Székelykeresztúr város, Csíkszentsimon és Csíkszentkirály községek, a megyei egészségbiztosítási pénztár és a megyei szociális gondozási és gyermekvédelmi vezérigazgatóság), ugyanakkor az azok által a program keretében megvásárolandó személygépkocsik száma 26. November 17-én nyilvánosságra hoztak egy másik listát is, amelyen országos viszonylatban 34 olyan jogi személy szerepel, amely kérését, illetve fellebbezését elutasították. Hecser Zoltán