Bevett szokás, hogy a sajtóban világszerte összeállítást közölnek az óesztendő fontosabb eseményeire vonatkozóan, amolyan számvetést. Politikai, társadalmi szempontból az elmúlt hét kiemelkedő eseménye (de ugyanakkor az idei esztendő egyik legjelentősebb ilyen jellegű eseménye is) volt a tegnap lezajlott helyhatósági választás. Annak kimeneteléről, eredményeiről még sokat fogunk hallani, olvasni, talán még többet is, mint amennyiről tudomást szerezhettünk a kampány során. Továbbá volt egy olyan eseménysorozat is, amelyet élénk érdeklődéssel követett az egész ország közvéleménye, s amelyek között esetenként ugyan nem volt közvetlen összefüggés, de a főszereplők ugyanazok voltak, nevezetesen az igazságszolgáltatási, s mindenekelőtt az ügyészségi szervek, valamint az egészségügyi hálózat egyes intézményei, továbbá gyógyszergyárak és orvosok. Ugyanakkor a sürgősségi ellátási intézményrendszerben egy tragikus baleset is: csütörtökön a SMURD egyik helikoptere zuhant le Moldáviában, s a tragikus balesetben annak négyfős személyzete életét vesztette. Sajnos majdhogynem az ország egész területén „bővelkedett” nemkívánatos eseményekben az időjárás is: 9 megye több mint 80 településén (köztük megyénkbeliek is), az áradások okoztak jelentős károkat, Vrancea és Bákó megyében emberéletet is követelve a megáradt patakok. Kezdenénk egy régebbi üggyel, amelyet most úgymond felmelegített az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA): a 2015. július 28-án nyilvánosságra hozott 1324-es közlemény szerint aznap 61 helyszínen (Bukarestben, Ilfov, Szeben, Maros, Szi­lágy, Kolozs, Beszterce és Temes megyében) eszközöltek házkutatást, nevezetesen egyes kereskedelmi társaságok székhelyén és egyes magánszemélyek lakhelyén. A közleményben továbbá utalás volt arra is, hogy egy olyan a 2012–2015-ös időszakban bekövetkezett bűnügyről van szó, amely esetében fennáll korrupciós és azzal asszimilált bűncselekmények elkövetésének gyanúja. Már akkor olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint az ügyben érintettek lehetnek egyes gyógyszergyárak, valamint egyes onkológus szakorvosok. Május 30-án jelent meg a már említett közleményt kiegészítő 2016/732/VIII/3-as közlemény, amelyben többek között az áll, hogy az ügyészek elrendelték a bűnüldözési eljárás folytatását 82 meggyanúsítottal szemben. Ezek közül az egyik egy gyógyszeripari termékeket importáló, elosztó és promováló kereskedelmi társaság, továbbá annak négy vezető funkciójú képviselője, rajtuk kívül pedig 77 onkológus szakorvos. Az előbbi 5 esetében folyamatosan elkövetett megvesztegetésre, az utóbbi 77 esetében kenőpénz elfogadására van utalás a közleményben. (A DNA közleménye bárki számára elérhető, s annak tartalma tekintetében talán teljesen felesleges és indokolatlan az MTI-re hivatkozni, mint ahogy azt tették egyes hazai napilapok. Amúgy ebben a magunk részéről ugyan nem találunk kivetnivalót, de annál inkább igen furcsállandót.) Mi állhat az ügy hátterében? Induljunk ki abból, hogy a hazai rákellenes gyógyszerek piaca kb. 500 millió eurót jelenthet, s annak szereplői, illetve részesei olyan jelentős gyógyszergyártók, mint a Roche, Actavis, Pfizer vagy a GSK. Amúgy ez a gyógyszer-kategória az eladási ranglista második helyét foglalja el. Igen drága gyógyszerekről van szó, köztük van olyan is, amelynek ára megközelíti a 80 000 lejt. A fentiek ismeretében kikövetkeztethető, hogy mit is jelent a szóban forgó gyógyszerek hazai térhódítása, mármint az egyik vagy a másik gyógyszergyár szempontjából. Már a tavaly tudni lehetett, hogy a DNA látókörébe bekerült 11 cég, és a Mediafax akkori értesülései szerint az ügyben érintett lehetett a Roche Románia. Egyébként ennek a cégnek az illetékesei hivatalosan is elismerték, hogy az a 61 helyszín között találtatott a Roche, amelyet „felkerestek” az DNA ügyészei. Nem tartozik közvetlenül ide, de jó tudni azt is, hogy az igen drága rákellenes gyógyszereket csak a nagy nemzetközi gyógyszergyárak forgalmazzák, s azok ellenértéke majdnem teljes egészében államilag szubvencionált. Az „érdekérvényesítés” keretében pedig a gyógyszergyárak ez esetben ösztönözték, legalábbis állítólag, azt a 77 onkológus szakorvost, de olyképpen, hogy áthágták az egészségügyi rendszer reformjára vonatkozó 2006/95-ös törvény megengedte határokat. Tételesen az történt, hogy azt a 77 orvost (s esetenként azok egyes családtagjait is) meghívták a 2012. március 3–4. között az indiai Bangaloreban megtartott harmadik ázsiai mellrák kongresszusra. Egy turisztikai cégnek a kongresszuson való részvétel címén több mint 520 000 eurót fizettek ki, s ugyanakkor megszületett 77 szponzorizálási szerződés is, amelyekben viszont a valóságnak meg nem felelő adatok szerepeltek. A kongresszusi részvételt ugyan „lepapírozták”, de az orvosok azon ténylegesen nem voltak jelen, ugyanis 2012. február 28-án utaztak ki és március 9-én tértek vissza, tartózkodásuk pedig nem Bangaloreban volt, hanem jobbára New Delhiben, amely „alig” 2000 kilométerre van a kongresszus színhelyétől. Az igaz, hogy március 3-án megfordultak Bangaloreban, de még aznap tovább utaztak. Dióhéjban ennyit egy igen „hangzatosnak” ígérkező megvesztegetési ügyről. Annak végkifejleményéről még korai lenne beszélni, mint ahogy arról is, hogy mit is jelentene a szakellátásra nézve 77 onkológus szakorvos esetleges „letiltása”… Ép ésszel felfoghatatlan Még „hangzatosabbnak” (és esetleg bonyolultabbnak is) ígérkezik egy másik gyógyszer-, illetve gyógykezelési ügy. A Legfelső Semmítőszék melletti ügyészség május 31-i közleménye szerint aznap Bukarestben, Arad, Kolozs, Konstanca és Dolj megyében 26 házkutatásra került sor egyes orvosok rendelőjében, valamint 3 orvosi arcélű kereskedelmi társaság székhelyénél és munkapontjaiknál. Ugyanakkor Argeș, Botoșani, Buzău, Brassó, Kolozs, Konstanca, Dâmbovița, Dolj, Iași, Maros, Neamț, Prahova, Suceava, Szeben, Temes és Vrancea megye területén székelő 31 egészségügyi egységnél operatív ellenőrzésre került sor, amely keretében okiratokat és próbákat foglaltak le. A bűnüldözési eljárás során az derült ki, hogy az egészségügyi rendszer több alkalmazottja „törvénytelen tevékenységet fejt ki, ami abban áll, hogy klinikai tanulmányokat bontakoztattak ki az ebben a tárgykörben érvényes törvényes előírások áthágásával”, így pedig olyan cselekményt követtek el, amely kockázatot jelent olyan gyógyszerek piaci forgalomba helyezése tekintetében, amelyek a lakosság egészségi állapotát kedvezőtlen módon befolyásol(hat)ják. Tehát a feltételezések szerint olyan orvosi kísérletezések folytak az ország néhány egészségügyi egységében, amelyek semmibe vették a vonatkozó törvényes előírásokat, s ez azért hangsúlyozandó, mert a különböző klinikai tanulmányok, valamint gyógyszerek kipróbálása tekintetében léteznek törvényes előírások országunkban is. (Olyanok, amelyek betartása esetén az ilyen jellegű tevékenység folytatható.) Különböző elmebetegségek gyógyításában „kísérleteztek” állítólag különböző gyógyszerekkel, rendszerint a betegek (vagy azok hozzátartozói) tudta és beleegyezése nélkül, de voltak olyan esetek is, amikor a rokkantnyugdíjazás reményében, amolyan ellenszolgáltatásként vállalta az a „beteg” a gyógyszer rajta történő „kipróbálását”. Ép ésszel ezt nem lehet felfogni, nevezetesen azt, hogy egy elmegyógyász egészséges embereken próbál ki elmebetegségekben esetleg „célirányos” gyógyszereket. Márpedig erre vetemedett az akár „agytrösztnek” is nevezhető aradi elmegyógyász főorvos, aki a Vasile Goldiș egyetem oktatója is, Delia Podea, akit egyébként június 1-jén a Bukaresti Törvényszék az ügyészség javaslatára 30 napos előzetes letartóztatásba helyezett. A főorvosnőt megvesztegetéssel, szolgálati visszaéléssel, közhivatalnok által elkövetett közokirat hamisítással és hivatalos okiratok meghamisításával vádolták meg. Úgy tudni, hogy „megbízóitól”, azaz gyógyszergyártótól közel 500 000 eurót kapott a „tanulmány” elkészítése ellenében. Említettük, hogy igen bonyolultnak bizonyulhat ez az ügy, s mondjuk ezt többek között annak okán, hogy az ügyészségi közlemények is igen szűkszavúak. Nem tudni például, hogy egy vagy több gyógyszerről vagy gyógyszergyárról volt-e, van-e szó, azt sem, hogy miként volt lehetősége és „képessége” Delia Podeának egy valóságos hálózatot kiépítenie, illetve koordinálnia. Mint ahogy az sem, hogy az első közleményben feltüntetett 26 házkutatásban, illetve 31 ellenőrzésben érintett személlyel szemben van-e folyamatban bűnügyi nyomozati eljárás. Ugyanakkor hallani arról is, hogy az ügyészek kutakodtak a Gyógyszer és Orvosi Eszközök Országos Ügynökségénél (ANMDM) is. Megkockáztatnánk: a jelek szerint sok ága-boga van, pontosabban lehet még ennek a Frankensteinhez „méltó” ügynek. Vadhajtások A fertőtlenítőszerek, pontosabban az azokat előállító hazai Hexi Pharma CO Kft., valamint annak egykori tulajdonosa, Dan Condrea egyesek által továbbra is gyanúsnak tartott elhalálozásával kapcsolatos botrány, történések továbbra is napirenden vannak. És nemcsak a különböző feltételezések és fantazmagóriák termékeny talaján sarjadnak vadhajtá­sok, hanem a DNA is kirukkolt egy „oltvánnyal”: a június 2-án keltezett közlemény szerint elrendelték a bűnvádi eljárást a Hexi Pharma CO Kft.-vel szemben adócsalás és pénzmosás bűncselekményének elkövetése okán, továbbá a Cipruson bejegyzett CPS Cheimical&Pharmaceutical Solutions LTD. és Hatom Limited LTD.-vel (mindkettő többségi tulajdonosa az elhunyt Dan Condrea) szemben az adócsalásban és a pénzmosásban való bűnrészesség bűntényének elkövetése okán. Az előbbi bűntény elkövetésével gyanúsították meg a jelenleg házi őrizetben lévő Dinu Florit, a Hexi Pharma vezérigazgatóját is, az utóbbival pedig Panaitescu Miron Victort is (az elhunyt Condrea egykori üzlettársát, aki jelenleg börtönbüntetését tölti egy másik ügyben elkövetett bűncselekménye okán), Ochinciuc Ulianát (az elhunyt Condrea jelenlegi élettársa) és Ochinciuc Radut (Uliana testvére) pedig a pénzmosás bűnté­nyének elkövetésével gyanúsították meg. Nem részleteznénk, hogy miről is van, szó csupán arra utalnánk, hogy a 2008–2016-os időszakban a Hexi Pharma állítólag több mint 47,8 millió lejt „mentett meg” a megadózás alól, a két ciprusi cég „közbeiktatásával”, a nyersanyagok megvásárlása, illetve Németországból való importálása során. A DNA ügyészei a folyamatban lévő eljárás során zár alá helyeztek különböző ingó és ingatlan javakat, valamint banki folyószámlákat. Többek között 23 ingatlant Bukarestben és Ilfov megyében, 32 személygépkocsit, valamint Romániában, Svájcban, Németországban és Cipruson megnyitott banki folyószámlákat. Az ügyészségi eljárások folytatásával egyidejűleg zajlanak a szűnni nem akaró találgatások, feltételezések az egykori cégtulajdonos „karrierjével” és elhalálozásával kapcsolatosan… Nyugdíjas családorvos Az egészségügyi reformra vo­natkozó utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös törvény értelmében az orvosok függetlenül nemüktől 65. életévük betöltésekor vonulnak nyugdíjba. Az erre vonatkozó 391-es szakasz tartalmaz olyan előírásokat is, amelyek lehetővé teszik adott körülmények és feltételek közepette az orvosi tevékenység folytatását a szóban forgó életkor betöltését követően is. Például privát egészségügyi egységeknél az orvosi kollégium (CMR) tagságának a bizonylata és a CMR által kibocsátott évenkénti egyetértés alapján (ez utóbbi kibocsátására az egészségügyi alkalmatossági igazolás és a polgárjogi felelősségvállalás biztosítási szerződés alapján kerül sor), továbbá kivételt képez(het)nek azon vidéki családorvosi rendelők címzetes orvosai is, akik tevékenységüket a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal való szerződéses viszony keretében fejtik ki. Ezt kérelmezniük kell, mármint a tevékenység folytatását, és be kell szerezniük a megyei közegészségügyi igazgatóság és a CMR évenkénti egyetértését is. Nos, ez utóbbi kivételezési kör a minap kitágult: a Hivatalos Közlöny május 31-i számában megjelent 2016/113-as törvény révén módosult a már említett 391-es szakasznak a család orvosokra vonatkozó előírása olyan értelemben, hogy már nemcsak a vidéki, hanem a városi családorvosi tevékenység is folytatható az egészségbiztosítási pénztárakkal megkötött szerződéses viszonyok keretében. Igaz, hogy megváltozott a feltételrendszer is: egyrészt azt kérelmeznie kell az érintett/érdekelt családorvosnak, egyidejűleg a közegészségügyi igazgatóság és az orvosi kollégium beleegyezésével, másrészt pedig egy bizottság hivatott megállapítani azt, hogy szükséges a tevékenység meghosszabbítása. Ezt a bizottságot a megyei közegészségügyi igazgatóságok szintjén szervezik meg, s abban részt vesz a megyei egészségbiztosítási pénztár, a megyei közegészségügyi igazgatóság és a megyei orvosi kollégium egy-egy képviselője. Értesüléseink szerint lobbi állt a most hatályba lépett törvény hátterében, s amelynek kezdeményezői liberális honatyák voltak még a múlt esztendő márciusában. Hecser Zoltán