Hazai viszonylatban egy jelentősebb eseményt, egy nagyobb érdeklődést kiváltó bejelentést vagy netalántán egy nemkívánatos történést követően rendszerint szócsata alakul ki, illetve elfajulnak a dolgok, el egészen a botrányos megnyilvánulásokig. Így alakultak a dolgok a múlt héten is például a sertéspestis fejleményeivel, a költségvetés-kiigazítás tervezetével, a diaszpóra által kibontakoztatott hétvégi nagyszabású tiltakozó tüntetésekkel kapcsolatosan is. Időzzünk el egy pillanatra ez utóbbi tiltakozó akciónál. A diaszpórai érdekképviseletek az augusztus 10-i tüntetést már hónapokkal ezelőtt beharangozták, de ilyen-olyan félreértések okán a szervezők a megelőző napon úgymond visszakoztak. Ennek ellenére – ha zűrzavaros körülmények közepette is – a nagyszabású tüntetésre a Victoria-palota előtti téren sor került, s azon nem hivatalos jelentések szerint mintegy 100 ezren vettek részt (állítólag többen helybéliek, mint külföldről hazaérkezők). Nem hiányoztak a súlyos incidensek, összetűzések a rendfenntartó erőkkel, s amiért egymást vádolják a felek. Félhivatalos jelentések szerint 440 személy, köztük 24 csendőr sérült meg, akik közül 10 még szombat reggel is kórházi kezelés alatt állt. Ugyanakkor az ország számos nagyvárosában (köztük lévén Kolozsvár, Temesvár, Nagyszeben, Iași, Konstanca, Galac, Brassó, Arad stb.) hasonló tömegtüntetésekre került sor, amelyeken a becslések szerint több mint 60 ezren voltak jelen. A tiltakozó akciók egyébként a kormánykoalíciót alkotó pártokat, illetve a kormányt vették célba. Facebook-oldalán Johannis államelnök éles hangon ítélte el a csendőrség szerinte brutális fellépését és azt hangoztatta, hogy Carmen Dan belügyminiszternek magyarázatot kell adnia a történtekre. Amúgy a főügyészség hivatalból vizsgálatot indított. Szombaton országszerte ismét tüntettek mintegy 60-65 ezren. „Elkallódott” a rendelet Különböző információkra való hivatkozással a múlt csütörtökön, illetve pénteken a sajtóban az jelent meg, hogy hat tusnádfürdői medve kiemelését hagyta jóvá a szaktárca, illetve az, hogy négy anyamedve és kilenc bocs áttelepítéséről, valamint két hímmedve kilövéséről szól a rendelet. Grațiela Gavrilescu tárcavezető egyébként csütörtöki Piatra Neamțon elhangzott sajtónyilatkozatát idézve az Agerpres magyar nyelvű tudósításában arról adott hírt, hogy két tusnádfürdői medve kilövésére és ötnek az áthelyezésére vonatkozó rendelet adódott ki. (Egyébként ez az értesülés a hírügynökség román nyelvű közleményei között nem szerepel.) Pénteken arról is olvashattunk, hogy a Hivatalos Közlönyben csütörtökre virradóan jelent meg a már említett kilövésre, illetve áthelyezésre vonatkozó miniszteri rendelet. Csütörtökre virradóan valóban megjelent egy ilyen jellegű rendelet (amelyet egyébként még július 24-én látott el kézjegyével a miniszter asszony!), a 2018/787-es rendelet, amely értelmében jóváhagyódott Kolozs és Maros megyék területéről egy medve és egy farkas kiemelése. A tusnádfürdői medvék sorsára vonatkozó rendelet lehet, hogy megszületett, de valahol „elkallódhatott”, s ilyenképpen az joghatályossági szempontból „nem létező”. Igen, mert egy miniszteri rendelet rendszerint a Hivatalos Közlönyben való megjelenés időpontjától számított három napon belül válik hatályossá (már amennyiben arról az nem rendelkezik másként). Ilyenképpen pedig pillanatnyilag nem lehetséges sem az esetleges kilövés, sem pedig a kiemelés. Nesze neked, gyors intézkedés… Elharapódzik a sertéspestis A sertéspestis igen bonyolult problematikája körül is elfajultak a dolgok, s a szócsatában hovatovább beazonosíthatók a politikai felhangok is. Ugyanakkor a szakmai körökben sem örvend egyértelmű elismerésnek és támogatásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium, valamint az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Szakhatóság (ANSVSA) ténykedése vagy legalábbis annak egyes vetületei. A sertéstenyésztők is elégedetlenségüknek adtak hangot, s minden jel arra mutat, hogy esetenként nem ok nélkül. Ami viszont tény, hogy egyelőre nemigen sikerült megfékezni a sertéspestis nemkívánatos térhódítását, és az augusztus 10-i adatok szerint azt az ország 8 megyéjének 98 helységében azonosították be, a gócpontok száma pedig meghaladta az 640-et. Ugyanezen időpontig több mint 83 000 sertést „áldoztak fel”. A kifizetett kártérítések összege meghaladta a 148 000 lejt, legalábbis állítólag. Félhivatalos értesülések szerint augusztus 8-án még 428 ügycsomó volt a kárrendezési folyamat különböző fázisaiban, s azok együttesen 2,065 millió lejt tettek ki. Nos, a szóban forgó számadatok körül is vannak viták, fenntartások, s azon belül olyan vélemények is, miszerint a hatóságok adatai nem mindig tükrözik a valós helyzetet. Többek között arról hallani, hogy az elpusztított állatszám a hivatalosan közöltnél jóval nagyobb. A kártérítés tekintetében is van/vannak homályosnak tűnő dolgok: a kormányfő a legutóbbi kormányülésen arra utalt, hogy minden elpusztított sertés kilogrammjára 8-10 lejes kártérítés utalandó ki, a gazdák viszont azt állítják, hogy a kártérítés átlagértéke 6,12 lej/kilogramm körül volt/van. Nagy ez a különbség. És ha már itt tartunk, a károsultak azt is kifogásolják, hogy a sertések tényleges megmérésére nem került sor, az illetékes szakemberek azt „szemmértékkel” végzik, ami szerintük több mint vitatható. Ezt félszájjal a hatóságok illetékesei is elismerték… Óriási zűrzavart váltott ki és már-már botrányt okozott az a miniszteri rendelet, amelyet nem közöltek a Hivatalos Közlönyben, s amelyről a magunk részéről csak annyit tudtunk meg, hogy azt augusztus 3-án keltezte Petre Daea tárcavezető, s annak száma 2018/1295. Azt a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak küldték meg, valamint másabb szakszerveknek belső használatra. A miniszter szerint annak célja az volt, hogy felkészítse a szakembereket a témakörhöz való viszonyulásra, együttmunkálkodásra az állattenyésztőkkel. Ha ez így igaz, akkor jó lett volna, hogy az érintett/érdekelt állattenyésztőkhöz is eljusson az a rendelet. Amúgy ezzel a rendelettel kapcsolatosan bizonyos rémhírek is megjelentek: mindazon megművelt területeket fel kell égetni, ahol „megfordultak” vaddisznók, illetve ahol találtak vaddisznó- vagy sertéstetemeket. A miniszter kategorikusan cáfolta, hogy ilyen előírás lenne abban a rendeletben. Időközben a minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben arra utalnak, hogy „a rendelet világos, és abban arra van utalás, hogy olyan feltételek közepette, amikor is megtaláltatik egy megdöglött vaddisznó, azt a helyet körül kell keríteni és lekezelni”. Pikáns színezetű értesülések is napvilágot láttak, például az, hogy a pártelnök, Dragnea fia a „lehető legjobb órában” értesülhetett a sertéspestisjárvány bekövetkeztéről, s ilyenképpen időt nyert, azaz módjában állt a tulajdonában lévő sertéstenyészet tízezres állományán túladni. Ezt az értesülést az oknyomozó riportjairól elhíresült fővárosi újságíró, Cătălin Tolontan szellőztette meg. Egyes meg nem erősített feltételezések szerint a jól értesültség tekintetében bizonyos „összefonódásokról” van/lehet szó. Arról is hallani, hogy bekövetkezhet egy kivizsgálás is. Ilyen értelemben utalhatunk arra, hogy a Népi Mozgalom Pártjának és a Nemzeti Liberális Pártnak egyes honatyái indokoltnak tartanák egy parlamenti különbizottság létrehozását a kialakult helyzet kivizsgálása érdekében. Sztoriszámba megy az, ami a Brăila megyei Valea Câmpei helységben történt. A polgármesternek sikerült bizonyos eljárási hiányosságokra való hivatkozással három napig távol tartania a „kommandót”, s amikor annak tagjai a pajtákhoz érkeztek, azok üresen tátogtak. Igen, mert időközben a falubeliek azokat a sertéseket levágták, feldarabolták és hűtőládákba tették. Állítólag a „tőkehús” elkobzására nem került, nem kerülhetett sor. Hecser Zoltán