A minap ismertettük azon népességstatisztikai számadatokat, amelyekről a prefektusi kollégium november 27-i ülésén számolt be a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A július 1-i demográfiai adatokról van szó. Egy jelenségre is utalás történt, nevezetesen arra, hogy az év első felében világra jött babák majdnem egyharmada házasságon kívül született. Akár meglepőnek vagy szokatlannak is tűnhet ez a tényállás, de az nem így van… Talán okkal feltételezhető, hogy vannak olyanok, akiket meglepett a szóban forgó arányszám, és olyanok is, akik esetleg rosszallják a dolgok ilyenszerű alakulását. Nézőpont, felfogás és akár értékítélet kérdése is lehet a házasságon kívüli születés. Azonban tudatában kell lenni annak is, hogy a demográfiai realitás ellentmondhat a hagyományos család fogalmának, mint ahogy a gyermekvállalás tekintetében is az évek hosszú során bekövetkezhetnek olyan tendenciák, olyan fejlemények, amelyeket el kell fogadni (akár kénytelen-kelletlen módon is). Ebbe a kontextusba helyezhetők egyébként azok a viták is, amelyek a család fogalmával kapcsolatosan bontakoztak ki világszerte az utóbbi két évtized során, s amelyek során Románia Alkotmánya vonatkozó cikkelyének az átfogalmazását is napirendre tűzték. De lássuk a tényeket. 1990 előtt a házasságon kívüli születések már-már kivételt jelentettek (amúgy ez részben érvényes volt a válásokra is). Számszerűen: a házasságon kívül született babáknak a részaránya alig 3-4 százalék volt, a megszületett gyermekeknek 75 százaléka az első házasság keretében fogantatott. Ez a viselkedés, illetve viszonyulási mód az 1989-es események után rögvest megváltozott és egyre nagyobb arányt öltött egyrészt a házasságon kívüli születés, másrészt pedig a válás. Így például a 2013-as esztendőben valóságos rekordot jegyeztek: Romániában több mint 70 ezer gyermek született házasságon kívül. Íme a konkrét számadatok: 2010-ben országos viszonylatban az élve születettek száma 212 199 volt, abból 58 756 házasságon kívüli születés, 2011-ben a születések száma összesen 196 242 volt, abból 58 919 házasságon kívüli, 2012-ben 201 104 születést anyakönyveztek, abból 62 412 volt házasságon kívüli, 2013-ban a születésszám 214 932 volt, amelyből 70 645 házasságon kívüli, 2014-ben 195 612 születési bizonyítványt állítottak ki, abból házasságon kívül született babák számára 69 955-öt, 2015-ben az anyakönyvi nyilvántartásba 201 023 születést vezettek be, abból 62 426 volt a házasságon kívüli születésszám. 1989-ben a házasságon kívül született gyermekek számaránya 3 százalék volt, az 1992-ben elérte a 15 százalékot, 2010-ben már megközelítette a 28 százalékot, majd 2013-ban a 33 százalékot. Ezekből a számadatokból is kitűnik, hogy egyértelműen növekvő tendenciával állunk szemben (még akkor is, ha esetenként némi megtorpanás is bekövetkezett). És van még egy érdekesnek tűnő jelenség: aki azt feltételezné, hogy a városi településeken nagyobb arányú a házasságon kívüli születés, az téved, mert a statisztikai adatok szerint az vidéken nagyobb arányú, 2010-ben például meghaladva a 33 százalékot (amikor is országos viszonylatban a szóban forgó arányszám 27,69 százalék volt). Ebből egy kis túlzással azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a hagyományos értékek egyes vidékeken nem olyanképpen konzerválódtak, ahogy azt némelyek feltételeznék. Az is érdekesnek tűnhet, hogy a 2015-ös számadatok szerint az országos viszonylatban családfenntartási támogatásban részesülő 277 624 családnak alig 20,3 százaléka volt olyan, amely esetében egyedül álló szülő eltartásában volt(ak) a gyermek(ek). Egyes statisztikusok szerint ebből az következtethető ki, hogy a házasságon kívül született gyermek szülei utólag házasságot kötöttek. Az Eurostat számadatainak tükrében le kell szögeznünk, hogy a házasságon kívüli viszonylag magas arányszám nem Hargita megyei és nem romániai helyi sajátos jelenség. Nem, mert Európa-szerte az utóbbi esztendők során hasonló tendencia mutatkozott. (Ez alól csupán egy-két ország jelentett kivételt.) Amúgy uniós viszonylatban az utóbbi évek mindegyike során a szóban forgó részarány meghaladta a 40 százalékot. A 2016-os esztendőre vonatkozóan még nem hoztak nyilvánosságra statisztikai adatokat, így a 2015-ös esztendőre kell szorítkozzunk. Íme, néhány sokatmondó példa: Svédországban a megszületett babáknak 54,7 százaléka házasságon kívül született, Spanyolországban ez a részarány 45,5 százalék volt, Dániában 52,8 százalék, Bulgáriában 58,6 százalék, Magyarországon 47,9 százalék, Nagy-Britanniában 47,9 százalék (Izlandon elérte a 66,9 százalékot, de a szigetország nem tagja az Európai Uniónak). Nos, ezekhez az országokhoz viszonyítva akár kedvezőnek is nevezhető a romániai arányszám, bár hogy ki mit ítél kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, az nézőpont kérdése is… Ugyanakkor voltak, vannak olyan uniós tagállamok, ahol valóban alacsony a szóban forgó arányszám, így például Görögországban 8,8 százalék, Horvátországban 18,1 százalék, Máltán 26,9 százalék, Lengyelországban pedig 24,6 százalék. A dolgok ilyenszerű alakulásában meg lehet a maguk szerepe egyes sajátos tényezőknek is, mármint az egyik vagy a másik ország vonatkozásában. Hogy miért X vagy miért Y a szóban forgó arányszám, arra nehéz lenne magyarázatot találni. Mindenképp szükséges lenne egy mélyenszántó és aprólékos elemzés, kutatás, amely hozzásegíthetne a válaszadáshoz… Hecser Zoltán