Elutasította a parlament tegnap a PNL és az USR által a Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt: a szavazó parlamenti képviselők közül 161-en voksoltak a bizalmatlansági indítványra és 8-an ellene. Ahhoz, hogy a parlament elfogadja, legalább 233 szavazatnak kellett volna összegyűlnie az indítvány mellett. [caption id="attachment_44026" align="aligncenter" width="600"] Az ellenzékiek szavaztak, a kormánykoalíció tagjai kvórumot biztosítottak. A „parlamenti matematika” szerint eleve lehetetlen lett volna érvényt szerezni a kezdeményezésnek Fotó: mti[/caption] Annak nyomán, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította január végén a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást, és emiatt már több mint egy hete a fővárosban és más nagyvárosokban százezres nagyságú kormányellenes tüntetések zajlanak, bár a kabinet időközben hatályon kívül helyezte a kifogásolt 13-as számú rendeletét, az ellenzék február 1-jén bizalmatlansági indítványt terjesztett be. Ezt tartotta fenn a tegnapi parlamenti vitán, amelyen a kezdeményezés elbukott: a 161 törvényhozó támogató voksa korántsem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna. Nyolcan szavaztak az indítvány ellen, és 33 érvénytelen voksot számoltak. A PSD–ALDE kormánykoalíció honatyái részt vettek az indítvány vitáján és a szavazáson, hogy biztosítsák a parlament határozatképességét, de nem éltek szavazati jogukkal. Az RMDSZ szintén úgy döntött, képviselői és szenátorai nem vesznek részt a szavazáson, csak a vitán. Aki hazudik, az lop A Ne emeljétek törvényerőre a lopást Romániában című bizalmatlansági indítvány szövegében az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy belföldi és külföldi intézmények döntéseire hivatkozva és ezek mögé bújva, „merényletet követett el” a nép legitim érdekei ellen a Btk. módosításával. A bizalmatlansági indítványt kezdeményező és benyújtó PNL és USR a kormány hivatali visszaélést követett el a rendelet elfogadásával, és ezt igazolja, hogy annak szövegébe olyan paragrafust foglaltak bele, ami felmenti a kabinet tagjait a jogi felelősségre vonás lehetősége alól. Az ellenzék szerint a kormány azért fogadta el a rendeletet, valamint a közkegyelemről szóló törvénytervezetet, hogy a PSD és az ALDE több elítélt vagy korrupció miatt bűnvádi eljárás alatt álló vezetője kiszabaduljon a börtönből, illetve enyhébb büntetést kapjon. Ez váltotta ki a „népharagot” is, emiatt tüntetett közel félmillió ember országszerte. Szerencsétlen 13-as A parlamenti vitán Sorin Grindeanu miniszterelnök úgy fo­galmazott, tudomásul vette és megértette, hogy felháborodást váltott ki az emberekből a 13-as kormányrendelet, és ígéretet tett arra, hogy „többé nem fog elfogadni egy hasonló kezdeményezést”. „Több vitára, párbeszédre van szükség, több véleményt kell kikérni az ilyen érzékeny témákban, amelyeknek a megvitatására a parlament a legalkalmasabb hely” – tette hozzá. Kijelentette, semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni mindazt, ami az elmúlt napokban történt az országban, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a kormány támogatni fogja a korrupció elleni küzdelmet és a jogállam megerősítésére irányuló törekvéseket. Egyébként szabadulna a kormánykoalíció számára szerencsétlennek bizonyult rendelettől a PSD is. Liviu Dragnea pártelnök tegnap bejelentette: úgy döntött, hogy a pártja parlamenti képviselőinek a 13-as rendeletet hatályon kívül helyező 14-es kormányrendelet mellett kell szavazniuk. Arra a kérdésre, szerinte mikor kerül napirendre a 14-es sürgősségi kormányrendeletről szóló szavazás, Dragnea azt felelte: „Minél hamarabb. Nem látok semmi okot a halogatásra.” „Remélem, hogy parlamenti csoportjaink figyelembe veszik döntésemet. A döntésem az, hogy a 13-as sürgősségi kormányrendeletet hatályon kívül kell helyezni” – nyomatékosította a PSD elnöke. Kormányfői kanosszajárás… A kormányfő némileg „bűnbánó” hangot ütött meg a parlamenti vitán, és néhány olyan általánosítástól sem kímélte a hallgatóságot, minthogy részt kíván venni a társadalmon belüli megbékélési folyamatban, illetve ígéretet tett a honatyáknak arra, hogy kormánya „a párbeszéd és a közviták kormánya lesz”, főleg a társadalom egészét érintő jelentősebb kérdések kapcsán. „Az estéről estére utcára vonuló állampolgároknak jogukban áll hangot adni elégedetlenségeiknek. (...) Nagyfokú kreativitásról tett tanúbizonyságot az ország, mind a különféle feliratú táblák, mind a szlogenek, mind a Facebookon terjesztett üzenetek tekintetében. Nagyon sok hozzászólást és üzenetet elolvastam. Ezek közül voltak olyanok, amelyekben támogatásukról biztosítottak bennünket, és voltak negatív tartalmúak is. Értékelek minden olyan kritikát, amely érvekre alapoz, a családomat és a gyermekeimet is érintő gyűlölködő beszédet azonban nem tolerálom” – tette hozzá a miniszterelnök. … ami azért nem volt egy félmaraton A bizalmatlansági indítvány parlamenti elutasítása után már felszabadultabb hangnemben kommunikált a kormányfő, és más szemszögből tekintett az eseményekre: úgy értékelte, a PNL és USR kezdeményezésének elutasítása azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány újabb megerősítést kapott. Negyven nap alatt másodszor kapott bizalmat a kormány – fogalmazott, hozzátette ugyanakkor, hogy ha pártbéli kollégái szavaztak volna, azzal talán egyértelműbbé tették volna a dolgokat. „Megkérdeztem a kollégáimat, miért választották ezt a taktikát. Azt felelték, hogy ők már egyszer, 40 nappal ezelőtt szavaztak erre a kormányra. (...) Elismerem, hogy ha szavaztak volna, ha más taktikát alkalmaztak volna, a dolgok talán egyértelműbbek lennének. De megértem az ő indokaikat is, úgyhogy megyünk tovább” – mondta a kormányfő arról, hogy a PSD parlamenti képviselői nem szavaztak a bizalmatlansági indítványról. A mór mehet? Elképzelhető, hogy a kor­mánybukató igyekezet egyetlen miniszter székének kirántásához volt elegendő: eldöntötte Flo­rin Iordache igazságügyi miniszter sorsát, jelentette be Grin­dea­nu. Magának a döntésnek az ismertetését azonban mára, a csütörtöki kormányülés utánra ígérte. Annyit még mondott, hogy a politikai vezetők egy része is ismertette álláspontját Iordache miniszterrel kapcsolatban, illetve újságírói kérdésre, amely szerint megoldást jelentene-e egy független személy kinevezése az igazságügyi tárca élére, azt válaszolta, hogy „jó ötletnek tartja, de lépésről lépésre haladva, szakaszokban kell megoldani a dolgokat”. Jogállam, khm… Romániát egyre nehezebb jog­államnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió – jelentette ki a parlamentben, a bizalmatlansági indítvány vitáján Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től, az ominózus kormányrendelet kibocsátásának napjától számítva, hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni. Kétségét fejezte ki: jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? „Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?” – tette fel a szónoki kérdést. Hozzátette, megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt, nem tartják be például az érintett intézmények azt az alkotmánybírósági döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, továbbra is indulnak újabb eljárások, amelyeket kizárólag a SRI által végzett lehallgatásokra alapoznak. Továbbá állítása szerint a jogállamiság akkor is sérült, amikor a nemzetbiztonság ernyője alatt a legfelső védelmi tanács (CSAT) határozatot hozott a titkosszolgálatok és vádhatósá­gok közötti együttműködésről mindmáig titkos megállapodások és feltételek alapján. Úgy vélekedett: jogos a feltételezés, hogy az igazságszolgáltatás egyes döntéseit kívülről befolyásolták, és az intézmények átláthatóságának hiánya miatt sérülnek az alapvető emberi jogok. „A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc, egy groteszk fikció Romániában” – jelentette ki Kelemen Hunor, kifejtve meggyőződését, miszerint az országban nem a választott hatalom, hanem más – ellenőrzést nem tűrő – intézmények hozzák a legfontosabb politikai döntéseket, a kormány és a parlament is kirakatintézménnyé vált.