Az árvízkárok számbavételén és bizonyos kárenyhítési intézkedéseken túl fontos és ellentmondásos másabb történések is bekövetkeztek az elmúlt hét során. Első helyre a parlament rendkívüli ülésszaka kívánkozik, annál is inkább, mert két nagy horderejű jogszabálytervezet megvitatása és esetleges megszavazása szerepel(t) annak napirendjén. Az egyik a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó, a másik pedig a tengeri földgázkitermelési műveletek szabályozására és megadózási rendszerére. Utalni kell arra is, hogy a honatyák szavazása révén kellett „szentesíteni” az államelnök ama javaslatát, miszerint a kormánypárti képviselőt, Gabriel Vlaset jelöli a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére. Igen hevesnek és eldurvultnak bizonyult a képviselőházi vita a büntető törvénykönyvet, illetve az annak módosítására és kiigazítására vonatkozó indítványokat illetően. Az ellenzéket gyakorlatilag szóhoz sem engedték jutni, a módosító törvény kidolgozásával megbízott különbizottság elnöke, Florin Iordache ellentmondást nem tűrő hangnemet használt mindvégig (de menet közben arra is időt szakított, hogy négy-, illetve hatszemközt konzultáljon Dragneával és Tăriceanuval). Amúgy az RMDSZ-nek a szolgálati hanyagság bűntényével kapcsolatos indítványát is leseperték az asztalról. Másképpen fogalmazva, erőltetett, felpergetett menetben, de egyszersmind kínkeserves körülmények között került sor kedden a szóban forgó jogszabály megszavazására. Az majdhogynem elbukott, ugyanis a kormánykoalíciós pártok honatyáinak egy része hiányzott, s gyakorlatilag a nem magyar nemzetiségiek képviselőcsoportjának két honatyája „mentette meg” a kudarctól Iordachet és társait. Az már csak hab a tortán, hogy az előzetesen jóváhagyott napirendet semmibe véve a szavazásra a szerdai nap helyett már kedden sort kerítettek. Apropó: a rendkívüli ülésszak jóformán meg sem kezdődött, s a Hivatalos Közlöny csütörtöki számában megjelent a szenátus elnökének ama 2018/11-es végzése, amely révén módosította az ülésszak összehívására és az annak napirendjére vonatkozó, június 28-án megjelent 2018/9-es végzését. Nézetkülönbségekkel teletűzdelt kemény vita alakult ki az ipari és szolgáltatási képviselőházi szakbizottságban a fekete-tengeri földgáz kitermelésével kapcsolatos törvény esetében is. A dolgokat nem sikerült dűlőre vinni, s a bizottság jelentését a múlt hét végére kellett véglegesíteni, s ha minden igaz, akkor annak képviselőházi vitája, legalábbis a szakbizottság(ok) szintjén, a mai napon folytatódik. Simán ment a SIE új főnökének a parlament általi megszavazása is, bár voltak olyan előjelek, miszerint a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőinek és honatyáinak egy részét „meggondolkoztatta” az államelnöki javaslat. Csütörtökön délelőtt került sor a Cotroceni-palotában Gabriel Vlase eskütételére. Az minden volt, csak ünnepélyes nem, ugyanis ahogy nem ment el két héttel ezelőtt az amerikai nagykövetségre, ugyanúgy nem tette tiszteletét a Cotroceni-palotában sem (feltételezhetően ugyancsak a sértődöttség okán) a két ház elnöke, Dragnea és Tăriceanu. Párttársai is cserbenhagyták: egyetlen szenátorkollégáján kívül a beiktatáson a többiek „magára hagyták”, s igen kínos volt látni, hogy abban a hatalmas teremben két-három személy álldogál, illetve kezet fog, egymást üdvözli, mond valamit, és néhány perc múltán mindegyikük távozik a maga dolgára. Újabb csörte Az elmúlt napok során az államelnök sem igen tétlenkedett, több rendezvényen is részt vett, külföldi vendéget is fogadott, de arról sem feledkezett meg, hogy továbbra is munkát biztosítson az Alkotmánybíróságnak: július 3-án alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg, beadvánnyal fordult a taláros testület elnökéhez a szuverén befektetési és fejlesztési alap (FDSI) létrehozásával kapcsolatos törvényre vonatkozóan, valamint azzal a törvénnyel kapcsolatosan, amely révén a parlament módosítani kívánja a büntetések végrehajtására és a fogvatartási intézkedésekre vonatkozó 2013/254-es törvényt. Pénteken is aláírt egy ilyen jellegű, az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt, nevezetesen a Legfelső Bírói Tanácsra vonatkozó 2004/317-es törvény módosításával és kiegészítésével kapcsolatos törvényt illetően. Írt egy levelet a képviselőház elnökének, Liviu Dragneának is, amelyet ugyancsak pénteken látott el kézjegyével, s amelyben azt kérelmezi, hogy tárgyalják újra azt a törvényt, amely révén módosítanák és kiegészítenék a bírák és az ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as törvényt. Amúgy Johannis államelnök több, múlt héten elhangzott nyilatkozatában igen kemény bíráló szavakkal illette a kormánykoalíciót, mindenekelőtt a büntetőeljárási Törvénykönyv, illetve a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó törvények elfogadása kapcsán. A megvitatás és az elfogadás módozatát megengedhetetlennek, elfogadhatatlannak tartja, mint ahogy azt is, hogy nem voltak hajlandóak megvárni a Velencei Bizottság véleményét e két törvénnyel kapcsolatosan. Egyébként e vélemény szem előtt tartását szorgalmazta a minap az Európai Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland is. A bizottság illetékesei csütörtökön azt közölték, hogy a két szóban forgó törvény kapcsán október 19-én hozzák nyilvánosságra álláspontjukat. Az államelnöki intő üzenetekre válaszolgatott Liviu Dragnea is, legutóbb a múlt csütörtökön este igen ingerülten azt hangoztatva, hogy latolgatja Johannis felmentésének a kezdeményezését. Kárenyhítés A csütörtökön elfogadott 2018/497-es kormányhatározattal 766 700 lej értékhatáron belül az állami tartalékalapból ingyenesen átutaltak és ki is szállítottak bizonyos termékeket, mindenekelőtt élelmiszereket Bákó, Botoșani, Buzău, Kovászna, Dâmbovița és Neamț megye árvízkárosult lakosainak. Továbbá a 2018/480-as kormányhatározat értelmében azon családoknak, amelyeknek jelentős kár(oka)t okoztak az árvizek, sürgősségi pénzsegélyeket nyújtanak. Erre a célra 6 millió lejt irányoztak elő az állami költségvetésből. 10-10 ezer lejben részesülhetnek azok a családok és egyedülálló személyek, akiknek a háztartása több mint 50%-ban károsult, 5000 lejben pedig azok, akik esetében a károsulás mérve nem haladja meg az 50%-ot. Az árvizek következtében elhunytak családjai 25-25 ezer lejes segélyre lesznek jogosultak. Az, hogy ténylegesen ki is részesülhet pénzösszegben sürgősségi segély címén, a megyei szociális felügyeleti és kifizetési ügynökség illetékesei helyszíni környezettanulmánya révén állapítódik meg. A segély folyósítására miniszteri rendelet alapján kerül sor a környezettanulmány elvégzését követően. Hecser Zoltán