Lábra kapott a hír, mely szerint amennyiben egy személy, egy család nem fizeti ki határidőre a közműszolgáltatások ellenértékét, vele szembe a szolgáltató akár kényszervégrehajtást is eszközölhet. Ilyen jellegű értesüléseket ecseteltek az elmúlt napokban egyes hazai kereskedelmi hírtelevíziók. A kiinduló­pontot pedig az jelentette, hogy a minap hatályba lépett egy új jogszabályozás, s annak értelmében kerülhet sor a kényszervégrehajtásra. Egy most megjelent törvényben valóban szerepel ez a lehetőség, de a dolgok a maguk során némileg másként festenek. A Hivatalos Közlöny november 26-i számában jelent meg a közhasznú közösségi szolgáltatások törvényét, a 2006/51-es törvényt újólag módosító és kiegészítő 2016/225-ös törvény, amelynek egyes előírásai máris hatályba léptek. Igen terjedelmes jogszabályról van szó, amely alaposan belegázol, átírja az eddig hatályos törvényt: nem kevesebb mint 87 módosítást és kiegészítést tartalmaz a több mint 21 oldalas, most megjelent törvény. Azt átolvasva egyrészt arra a következtetésre juthatunk, hogy számos esetben a módosítások jobbára pontosító jellegűek, bizonyos átfogalmazásokat beleértve, szövegfinomítást tartalmaznak, s esetenként félreértéseket kerülendő átfogalmazásokkal is találkozhatunk. Egyetlen példa ez utóbbi vonatkozásban: az eddig hatályos törvényben a helyi tömegközlekedés „transport public local” volt, most pedig „transport public local de persoane”. Amúgy kezünkbe került egy szakjogászok által elkészített, az eddig hatályos és az ezentúl hatályos szöveget összehasonlító tanulmány, amiből ugyancsak az derül ki, hogy jó néhány esetben nincs szó lényeges módosításról vagy kiegészítésről, és egyébként is, a mostani átfogalmazott előírások jelentős hányada nem érinti közvetlenül az egyik vagy a másik közművi szolgáltatást igénybe vevő személyt (a haszonélvezőt). Hosszú távú A jogszabályozás vonatkozásában feltétlenül meg kell említenünk egy furcsállandó jelenséget is. A szóban forgó 2006/51-es törvényt az idén már egyszer módosították sürgősségi kormányrendelet révén, nevezetesen a 2016/58-as számúval, amely nem is olyan régen, szeptember 22-én jelent meg. Furcsa ez a párhuzamosság, még akkor is, ha a kormány szeptemberben arra hivatkozott, hogy a törvény sürgős módosítását az tette szükségessé, hogy az év derekán hatályba lépett a közbeszerzési törvénycsomag, amely előírásai érintették a közhasznú szolgáltatások jogszabályozásának egyes vetületeit is. Említettük, hogy a törvény, mármint a most megjelent törvény egyes előírásai máris hatályba léptek. De vannak olyanok is, amelyek gyakorlatba ültetésére fokozatosan kerül sor. Így például a törvény hatályba lépésének időpontjától számított 60 napon belül kell jóváhagyni a Közösségi Szolgáltatások Országos Szakhatóságának (ANRSC) megszervezési és működési szabályzatát. Ugyanakkor a törvény hatályba lépése időpontjától számított 30 napon belül az ANRSC át kell adja az Országos Energiaszabályozási Szakhatóságnak (ANRE) a hőszolgáltatók számára kibocsátott licenceket, valamint a költségelosztó rendszerek felszerelési és üzemeltetési engedélyeit. Ezt egyébként azért, mert a most hatályba lépett törvény értelmében ezentúl a hőszolgáltatási operatőrök átkerülnek az ANRE hatáskörébe. Továbbá a törvényben vannak olyan előírások is, amelyek gyakorlatba ültetésének utolsó határideje egy, illetve három év múlva jár le. Úgyszintén az elkövetkező időszakokban kell kidolgozni és hatályba léptetni bizonyos szaktárcai, valamint szakhatósági rendeleteket is. Mindezt azért tartottuk érdemesnek vázlatosan ismertetni, hogy érzékeltessük, egy távlatokba tekintő törvénnyel állunk szemben. Rövidebb határidő A felvezetőben már említettük, hogy olyan újdonságot is tartalmaz a törvény, amely előrevetíti a szolgáltatók részéről kényszervégrehajtás kezdeményezését. Ugyanis egyes előírások átfogalmazása révén ez lehetségessé válik. A törvény szövegében az szerepel, hogy a szolgáltatók által kibocsátott számlák végrehajtható okiratot képeznek. De lássuk, miről is van szó. A víz és a kanalizálás esetében ez már eddig is így volt, ugyanis a 2006/241-es törvényt módosító, tavaly megjelent jogszabály értelmében a szolgáltatók által kibocsátott számlák végrehajtható okiratok. A mostani újdonság az, hogy ezt a jogosultságot, lehetőséget kiterjesztették a távfűtési és a szemétszállítási szolgáltatásokra is. Ugyanakkor leszűkítették a kifizetési időtartamot. Az új megfogalmazás szerint a közhasznú szolgáltatásokat igénybe vevő magán- vagy jogi személyek kötelesek a számlák ellenértékét kifizetni azok kibocsátási időpontjától számított 15 napon belül. Eddig ez nem így volt. Így például eddig a szeptember hónapra október 13-án kibocsátott számlát, amennyiben az ügyfél azt megkapta október 14-én, november 3-ig kellett befizesse, azaz 21 naptári napon belül. Ezentúl viszont nem így lesz, mert ugyanezt a számlát az új jogszabály szerint 15 naptári napon belül ki kellett volna fizesse, azaz október 27-ig. Továbbá, amennyiben egy számla kifizetésére nem kerül sor a határidő napjától számított legfeljebb harminc napon belül, akkor az ügyfél késedelmi kamat megfizetésére lesz kötelezve. Amennyiben a számlakibocsátás időpontjától számított 45 napon belül a számlát nem fizetik ki, a szolgáltató szüneteltetheti az adott szolgáltatást egy öt munkanapon belüli értesítés révén. Ha viszont sor kerül a szolgáltatás szüneteltetésére, akkor a szolgáltatás visszakapcsolása csak a kifizetést követően lesz lehetséges, három napon belül a kifizetés időpontjától számítva. Az ügyfél további késlekedése esetében a szolgáltató kezdeményezheti bírósági eljárás nélkül a kényszervégrehajtást. Ez viszont jobbára csak bírósági végrehajtó révén lehetséges, és amint azt már mondtuk, a kezdeményező a szolgáltató. Másképpen fogalmazva: a kényszervégrehajtást nem a szolgáltató eszközli, hanem ő indítja el a vonatkozó eljárást. És itt kezdődnek a bonyodalmak: a kényszervégrehajtás költségekkel jár, és azt is fel kell majd hajtani az adóstól. Így megtörténhet, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Jóval bonyolultabb a helyzet a tömbházak esetében, ugyanis a szerződő fél nem a lakástulajdonos, hanem a lakástulajdonosok egyesülete, tehát a kényszervégrehajtás azzal szemben indul be. A maga során pedig az egyesület peres úton hajthatja be a lakástulajdonostól azt, amibe került neki az adósság behajtása. Ilyenképpen a távhőszolgáltatás esetében, például a tömbházlakásoknál az adósságok rendezése tekintetében az új jogszabály nemigen hozhat magával lényegi változásokat. Hecser Zoltán