A múlt hét végén, illetve e hét elején még olyasmit lehetett hallani, hogy Klaus Johannis államelnök késlekedik, habozik a parlament által a hónap elején elfogadott egységes közszférai bérezési kerettörvény kihirdetésével, s állítólag azt fontolgatja, hogy azt újratárgyalás végett visszaküldi a parlamentnek. Ezekre a feltételezésekre annak idején ő maga is okot adott, amikor is a szóban forgó törvény kapcsán bizonyos kételyeket, fenntartásokat fogalmazott meg. Szerdán viszont meglepetésszerűen felgyorsultak az események… Június 29-ével bezárólag kellett volna döntenie a kerettörvény sorsáról az államelnöknek az alkotmány vonatkozó cikkelye értelmében. Igen, mert akkor járt le a húsznapos tanulmányozási határidő. Johannis azt ígérte, hogy alapos, körültekintő tanulmányozásnak veti alá személyesen, de tanácsadói is a törvényt, és csak azután dönt. Ki is várt, de sokak számára meglepő módon döntött: szerdán a kora délutáni órákban az államelnöki hivatal honlapján közölték, hogy az államelnök kihirdette a törvényt. (Igaz, ahhoz hozzácsatoltak egy figyelmeztető hangvételű közleményt is, amelyben az államelnök többek között azt nyomatékolta, hogy a közszférai egységes bérezési kerettörvényért a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok, azok honatyái vállaltak felelősséget, s következésképpen a későbbiek során viselniük is kell annak hatásmechanizmusáért a felelősséget. Újólag figyelmeztetett arra is, hogy bekövetkezhet az elkövetkező közszférai béremelések okán a költségvetési egyensúly megbomlása, ami azt is jelentené, hogy nem sikerül tartani a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt. De térjünk vissza a lényegre: szokatlan módon a kerettörvény majdhogynem azon nyomban megjelent, s tegnapra virradólag elektronikus formátumában azt már el is olvashattuk. A 2017/152-es törvényről van szó. A megjelentetés operativitását valószínű az váltotta ki, hogy a szerdai dátummal megjelent törvény július 1-jétől, azaz szombattól hatályossá is válhat. Ez viszont nem azt jelenti, hogy annak minden egyes előírása egy csapásra gyakorlatba ültetésre is kerül. Már csak azért sem, mert a bevezetésre az elkövetkező öt év során lépcsőzetesen kerül sor, s amelynek „végeredménye” az átlagos 50 százalékos béremelés lesz. Lesznek viszont olyan közszférai személyzeti kategóriák, akik esetében adott béremelések már július 1-jétől bekövetkeznek. (Igaz, nem a most megjelent kerettörvény értelmében.) De erről bővebben lapunk hétfői számában. Hecser Zoltán