Azt már jó ideje tudni, hogy november folyamán sor kerül az állami, valamint a társadalombiztosítási költségvetés második kiigazítására. Az elmúlt hétvégi félhivatalos értesülések szerint az a kormány november 22-i ülésén lett volna esedékes. Nem így történt… A kormány tegnapi ülésének napirendjére vonatkozó előzetesen kiadott hivatalos közleményben még nem szerepelt az újabb költségvetés-kiigazítás. (Amúgy a 13 órára beharangozott kormányülésre megkésve került sor, többek között annak okán, hogy a kormányfő a háziorvosok bukaresti tüntetése kapcsán indokoltnak tartotta személyesen találkozni azok érdekképviseletének illetékeseivel.) A kormányülést felvezető rövid expozéjában viszont Tudose kormányfő úgymond napirendre tűzte a költségvetések kiigazítását. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk – ugyanis a vonatkozó jogszabály egyelőre nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben – csupán arra utalnánk, hogy a kormány továbbra is számol a GDP-arányos 2,96%-os költségvetési hiánnyal, valamint a most már 6,1 százalékra feltornászott gazdasági növekedéssel. Ilyenképpen a névleges GDP várható értéke el fogja érni a 842,2 milliárd lejt, az eddig előrejelzett 837,5 milliárddal szemben. Az általános konszolidált költségvetés bevételei 280,2 millió lejes összegben fognak növekedni, annak kiadásai pedig 503,8 millió lejjel. A költségvetés-kiigazítás pótlólagos pénzalapokat biztosít többek között a tanügyi káderek által megnyert perek nyomán kifizetendő bérkülönbözetekre, a gyermekvédelmi rendszer finanszírozására és a fogyatékkal élő személyek jogosultságainak kifizetésére, a szolgálati (katonai) nyugdíjak folyósítására, az egészségügyi személyzet egyes bérjogosultságainak kifizetésére, valamint az egészségvédelmi programok finanszírozására. Mindezen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy országos viszonylatban a helyi költségvetések 611,9 millió lejes pótlólagosan kiutalt pénzalapokban részsülnek, amelyből 555 millió lej a tanügyi egységek személyzetét megillető bér jellegű jogosultságokra, 61 millió lej a gyermekvédelmi hálózat finanszírozására és 900 ezer lej az akkreditált privát vagy felekezeti oktatás finanszírozására. A szaktárcák szintjén is jelentős pótlólagos kiutalásokra került sor, de esetenként pénzalapok elvonására is. (Hétfői lapszámunkban már beszámoltunk ezekről a pótlólagos pénzalap-biztosításokról, illetve az esetenkénti elvonásokról, s azok tekintetében a tegnapi kormányülésen nemigen következett be változtatás.) A költségvetés-kiigazítás adatsorai csakis a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor válnak ismeretessé. A jogszabály közlését követően a közérdeklődésre is számot tartó tény- és számadatokra majd visszatérünk. Hecser Zoltán