Az adatok feldolgozása még tart, de már szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy a Moldovai Köztársaságban Igor Dodon elnökjelölt, Bulgáriában pedig Rumen Radev tudhatja magáénak az államelnöki hatáskört. Mindkettőjük politikai önéletrajzában a szocialista háttér és az erős oroszbarát kötődés a kulcsszó. [caption id="attachment_39570" align="aligncenter" width="945"] Igor Dodon, a moldovai, és Rumen Radev, a bulgáriai választások nyertese. Oroszbarát viszonyulásuk és EU-ellenes nyilatkozataik jelentik a közös vonást Fotó: Diez.md, Reuters[/caption] Moldova: hátraarc az EU-nak Igor Dodon szocialista politikus nyerte a vasárnapi, második fordulóban a moldovai elnökválasztást: hétfői lapzártánkig, a szavazatok 99,9 százalékának megszámlálásáig a voksok 52,9 százalékát szerezte meg a versenyben. Bár a végső, hivatalos eredményt csak napok múltán fogják bejelenteni, elmondható, hogy a meghatározóan oroszbarát politikát folytató új államfő maga mögé utasította ellenfelét, az európai orientációjú, jobboldali politikust, Maia Sandut. A vasárnapi választás egyesek reményei szerint fordulópontot, mások szerint téves irányváltást jelent majd a jelenleg politikai és gazdasági útvesztőben lévő Moldovai Köztársaság számára – ennek ellenére a második fordulóban a részvétel nem volt kiemelkedően magas, a szavazók 53,4 százaléka adta le voksát, a szavazatok pedig szinte fele-fele arányban oszlottak meg. Erre a szoros eredményre maga Dodon is utalt, amikor a választások utáni sajtótájékoztatójában úgy fogalmazott: figyelembe fogja venni az ellenfele szavazóbázisához tartozók szándékait és törekvéseit is. Azonban ez volt az új államfő egyetlen, kompromisszumra hajló mondata: mint fogalmazott, a választások eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre szavazott. Megjegyezte, hogy előrehozott parlamenti választásokat tervez, ennek kapcsán arról is beszélt, hogy eltávolítani készül az ország jelenlegi, Európa-párti kormányát, mert projektjeit a saját szövetségeseivel kívánja megvalósítani. Azt sem zárta ki, hogy népszavazást is tartsanak az államfői jogkörök kibővítéséről. Dodon nyilatkozatának második része a Dnyeszter melletti konfliktus rendezéséről szólt, ami szerinte a jövő év elején kezdődhet, miután a szakadár köztársaságban is lezajlott az elnökválasztás. „Különleges státuszt kell adnunk a Dnyeszter mentének, az ország föderalizációja lehet az egyetlen megoldás” – jelentette ki. Igor Dodon megválasztása olyan politikai légkörben történik, amelynek meghatározó vonása, hogy Moldova jelenlegi kormánya 2014-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unióval. Ez a lépés ugyanakkor nem tudta meghatározóan beállítani a politikai irányvonalat, ahogy azt a választási eredmény is mutatja, az ország 3,5 milliós lakossága továbbra is ingadozik a potenciális európai uniós tagság vagy az Oroszországgal való politikai-gazdasági kapcsolatok megerősítése között. Az identitásválságból az sem segít kiutat találni, hogy az elmúlt években gyakorlatilag romba dőlt az agrárország gazdasága, és egyetlen felértékelődő szereppé már csak az ország geopolitikai stratégiai elhelyezkedése vált: a 2014-es parlamenti választásokra, illetve az azt követő időszakra is rányomta a bélyegét, hogy a moldovai bankrendszerből „eltűnt” mintegy 1 milliárd dollár, azaz a hazai össztermék egynyolcada. Ezt követően elhúzódó tömegtüntetések kezdődtek, amelyek a történtek feltárását, a felelősök megbüntetését, illetve a korrupció felszámolását követelték. Bulgária:ne az Unió diktáljon a migráció ügyében Nem hivatalos, de szintén végleges eredményűnek mondható a bolgár államfőválasztási verseny kimenetele is: a névleg függetlenként induló, de az ellenzéki szocialisták támogatását élvező, oroszbarát politikát folytató Rumen Radev győzött. Az urnazárás utáni exit poll-felmérések adatai szerint ő a szavazatok mintegy 58 százalékát szerezhette meg, ellenfele, az Európa-párti Cecka Cacseva mindössze 35 százalékot. Ezt az is megerősíti, hogy vasárnap bejelentette lemondását Bojko Boriszov jelenlegi bolgár miniszterelnök, úgy nyilatkozva: korábbi (az első forduló után is megerősített – szerk. megj.) ígéretének megfelelően benyújtja lemondását a jobbközép kormánypárt, miután a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GRRB) jelöltje, Cecka Cacseva vereséget szenvedett a választásokon. Boriszov kisebbségi kabinetjének összeomlása feltehetően előrehozott választásokhoz vezet majd, amelyek jövő év elején esedékesek. Egyes elemzők Rumen Radev megválasztását a Donald Trump megválasztásához mérhető meglepetésként értékelték: az eddig kívülállónak, de legalábbis különutas politikusnak tartott Radev politikai programjáról ugyanis jobbára annyit lehetett tudni, hogy az oroszbarát és migrációellenes. A légierő egykori parancsnoka ezekkel a hívószavakkal egyre jobban előre tört a kampányban, az utolsó időszakban már jelentős fenyegetést jelentve a Nyugat-barát párt elnökjelöltje számára. Ez a korábbi első fordulón vált mérhetővé, amelyben megverte Cecka Cacsevát. Radev szerint a rá szavazók „nagyobb biztonságot és hatékonyan működő intézményeket” szeretnének, illetve nem akarják azt, hogy Bulgária „Európa migrációs gettójává váljon”. Az első forduló után azt is jelezte: elnökként az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók eltörlése mellett állna ki. Románia aggódva veszi tudomásul Romániai elemzők és a hazai sajtó is az oroszbarát befolyás megerősödéseként értelmezte a moldovai és bulgáriai elnökválasztások eredményét. A sajtó azt emelte ki, hogy az amerikai rakétapajzsot befogadó Románia immár valamennyi szomszédjánál – a „rendkívüli” helyzetű Ukrajnától eltekintve – a „Kremlnek kedvező vagy éppenséggel annak alárendelt” vezetők kerültek hatalomra. Dodon az EU-hoz és Romániához való közeledés helyett Moldovának az orosz–fehérorosz–kazah vámunióhoz történő csatlakozását támogatja, és több ízben kifejezte csodálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt – mondja a Hotnews.ro hírportál cikke, amely szerint a bolgár Rumen Radev is bevallottan arra törekszik, hogy javítsa az EU és NATO-tag Bulgária „amúgy is szoros” kapcsolatait Oroszországgal. Romániának így Lengyelország maradt az egyedüli olyan szövetségese a térségben, amelyik ellenáll az orosz befolyásnak. Bukarest számára ezért „kritikus fontosságú” az Egyesült Államok támogatása, de ez is kétségessé vált Donald Trump választási győzelme után – értékeli a Hotnews cikkírója. Az Adevărul a moldovai elnökválasztási eredmény kapcsán arról ír, hogy Románia „ismét határossá vált Oroszországgal”, ami aggodalomra ad okot az ország nemzetbiztonságában illetékes bukaresti vezetőknek, annál is inkább, hogy Bulgáriában is Rumen Radev győzött, „akiről köztudott, hogy Vlagyimir Putyin cárt tekinti vezérlő csillagának”. „Ha hozzátesszük, hogy a szomszédos Magyarországon a nacionalista és elszigetelődő Orbán Viktor nem igazán hajlandó már teljesíteni Strasbourg és Brüsszel utasításait, az EU és a NATO pedig el is tűri túlkapásait, hogy Szerbia és Szlovákia is vörös, és Lengyelország sem túl biztató színű, hogy az EU is gyengélkedik, és nem tudni, mennyire tartja majd fontosnak a NATO-t a megválasztott amerikai elnök, nos, akkor azt kell mondanunk, amit Jurij Andropov volt KGB-főnök mondott, amikor megtudta, hogy lengyel pápát választottak: van egy problémánk” – fogalmaz a cikkíró.