borús égbolt
enyhe eső
Kijev kész halasztani
A kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltak bevezetéséig – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter azon a megbeszélésen, amelyet Cristian-Leon Turcanuval, Románia kijevi nagykövetével folytatott.
[caption id="attachment_64603" align="aligncenter" width="1024"]
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter tájékoztatja a román nagykövetet[/caption]
A találkozóról a tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint Hrinevics hangsúlyozta: a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet. Ismételten kiemelte, hogy a jogszabály alkalmazásában messzemenőkig figyelembe veszik a különböző nyelvcsaládokhoz tartozó kisebbségiek sajátos igényeit.
A megbeszélésen megvitatták az ukrán és a román oktatási minisztérium közötti, az oktatási együttműködésről szóló új jegyzőkönyvtervezet részleteit, amelyet kijevi várakozások szerint még idén aláírnak.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal.
Szíjjártó egyetért Meleşcanuval
Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap Bukarestben, miután román kollégájával tárgyalt. Kihangsúlyozta, hogy ebben egyetértés van közte és Teodor Meleșcanu között. A román diplomácia vezetőjével megállapodtak abban, hogy folytatják az eddigi szoros együttműködést a kérdésben, annak érdekében, hogy Ukrajnában a kisebbségek már létező jogait ne csorbíthassák. Egyetértettek abban, hogy a nemzeti közösségekkel kell tárgyalnia az ukrán kormánynak, mielőtt végrehajtja a vitatott törvényt, és Kijevnek a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait. A kisebbségi kérdések tekintetében Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar fél továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapozva szeretné szervezni az együttműködését Romániával. „Ennek része az, hogy a kisebbségek jogait kölcsönösen tiszteletben tartjuk az európai sztenderdeknek megfelelően, és erőforrásként tekintünk a kisebbségekre. A magyar kormány kiemelten figyeli a marosvásárhelyi római katolikus líceum újraindításával kapcsolatos fejleményeket, és bízik abban, hogy a korábban, a (bukaresti) koalíció politikai vezetője, Liviu Dragnea házelnök úr által adott ígéretet a román kormány betartja. Ezt folyamatosan figyelemmel követjük, kapcsolatban állunk folyamatosan az RMDSZ vezetőivel” – tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter számos gazdasági kérdésről – a Magyarországra irányuló román gázexport beindításáról, a két ország közti ideiglenes határátkelők állandósításáról, és a Budapest–Kolozsvár gyorsvasút megépítéséről egyeztetett román kollégájával. Bukaresti látogatása alkalmával Szijjártó Péter programján szerepelt a parlament két ház elnökeivel és Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is való megbeszélés is.
MTI
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter tájékoztatja a román nagykövetet[/caption]
A találkozóról a tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint Hrinevics hangsúlyozta: a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet. Ismételten kiemelte, hogy a jogszabály alkalmazásában messzemenőkig figyelembe veszik a különböző nyelvcsaládokhoz tartozó kisebbségiek sajátos igényeit.
A megbeszélésen megvitatták az ukrán és a román oktatási minisztérium közötti, az oktatási együttműködésről szóló új jegyzőkönyvtervezet részleteit, amelyet kijevi várakozások szerint még idén aláírnak.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal.
Szíjjártó egyetért Meleşcanuval
Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap Bukarestben, miután román kollégájával tárgyalt. Kihangsúlyozta, hogy ebben egyetértés van közte és Teodor Meleșcanu között. A román diplomácia vezetőjével megállapodtak abban, hogy folytatják az eddigi szoros együttműködést a kérdésben, annak érdekében, hogy Ukrajnában a kisebbségek már létező jogait ne csorbíthassák. Egyetértettek abban, hogy a nemzeti közösségekkel kell tárgyalnia az ukrán kormánynak, mielőtt végrehajtja a vitatott törvényt, és Kijevnek a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait. A kisebbségi kérdések tekintetében Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar fél továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapozva szeretné szervezni az együttműködését Romániával. „Ennek része az, hogy a kisebbségek jogait kölcsönösen tiszteletben tartjuk az európai sztenderdeknek megfelelően, és erőforrásként tekintünk a kisebbségekre. A magyar kormány kiemelten figyeli a marosvásárhelyi római katolikus líceum újraindításával kapcsolatos fejleményeket, és bízik abban, hogy a korábban, a (bukaresti) koalíció politikai vezetője, Liviu Dragnea házelnök úr által adott ígéretet a román kormány betartja. Ezt folyamatosan figyelemmel követjük, kapcsolatban állunk folyamatosan az RMDSZ vezetőivel” – tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter számos gazdasági kérdésről – a Magyarországra irányuló román gázexport beindításáról, a két ország közti ideiglenes határátkelők állandósításáról, és a Budapest–Kolozsvár gyorsvasút megépítéséről egyeztetett román kollégájával. Bukaresti látogatása alkalmával Szijjártó Péter programján szerepelt a parlament két ház elnökeivel és Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is való megbeszélés is.
MTI
.jpg)