A múlt pénteki nagyszabású tüntetés brutális leverését követően újabb békés kimenetelű tüntetésekre került sor, számos, a csendőrség, valamint a belügyminisztérium vezetését elmarasztaló és hevesen bíráló állásfoglalás jelent meg, s beindult a katonai ügyészség általi kivizsgálás gépezete is. Ugyanakkor civil szervezetek fogalmaztak meg feljelentéseket, va­lamint a csendőrségi akciók so­rán megsérült személyek nyúj­tottak be panaszt. [caption id="attachment_75365" align="aligncenter" width="1000"] Ecaterina Andronescu Fotó: news.ro[/caption] Jobbára elítélik az állásfoglalá­sok és nyilatkozatok a csendőrség túlontúl erőteljes fellépését, s abban ugyancsak „ludasnak” tartják Carmen Dan belügyminisztert, Speranța Clișerut, Bukarest prefektusát, valamint a csendőrség ideiglenes parancsnokát, Sebastian Cucoșt. (Akit kedden a belügyminiszter felmentett megbízatása alól, s helyébe kinevezte – ugyancsak ideiglenesen – egyik helyettesét, Ionuț Sindilă ezredest, aki állítólag a péntek esti „műveletek” egyik tényleges irányítója volt.) Ez utóbbiakat annak okán, hogy ők adták ki a parancsot, illetve engedélyezték a csendőri alakulatoknak a kemény eszközöket alkalmazó közbelépését. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a csendőrök az akciójuk során szabályellenesen használták a könnyfakasztó sprayt, akárcsak a gumibotokat, amelyekkel például szigorúan tilos fejre ütni. A sérültek közül amúgy egyesek még mindig kórházi ápolásra szorulnak. A sérült, illetve sértett személyek közül eddigelé 127 nyújtott be panaszt, a katonai ügyészség pedig augusztus 14-ig 74 személyt hallgatott ki. Közvetve idetartozik az is, hogy kedden a legfelsőbb ügyész, Augustin Lazăr úgy döntött, hogy a Bukaresti Katonai Törvényszék mellett működő katonai ügyészségtől a csendőrök közbelépési módjára vonatkozó kivizsgálási ügycsomót vegye át a Legfelsőbb Ügyészség keretében működő katonai ügyészségek részlege. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatban a Legfelsőbb Ügyészség arra is utal, hogy az ügycsomóátvételre az szolgáltatta az alapot, hogy egységesen kell lefolytatni a kivizsgálást, ez pedig azt is jelenti, hogy szem előtt kell tartani, hogy panasz fogalmazódott meg a belügyminiszterrel, Bukarest prefektusával, a Román Csendőrség vezetésével, valamint Bukarest Municípium Csendőrségi Vezérigazgatóságával szemben is. Ez az ügycsomó tárgyát a szolgálati visszaélés és a visszaélésszerű magatartás bűntettének elkövetése képezi. (A kivizsgálás egyelőre nem irányul megnevesített személyek ellen.) Ott volt, de nem azért… Carmen Dan belügyminiszter amúgy némileg ellentmondásosan nyilatkozott a saját szerepéről. A kezdetben már-már épphogy el nem határolódott, majd amikor kiderült, hogy a minisztérium épületében tartózkodott péntek estétől szombat hajnalig, elismerte, hogy nyomon követte az eseményeket és kapcsolatban volt a csendőrség vezetésével. Ilyenképpen nem túlzás azt állítani, ha másképp nem is, de hallgatólagosan egyetértett a brutális fellépéssel, s úgymond arra „áldását adta”. Kedden azt nyilatkozta, hogy az augusztus 10-i csendőrségi közbelépés egész koordinálása egy katonai ügyész felügyelete alatt bontakozott ki. Hozzáfűzte azt is, hogy a maga részéről elégedett és helyesli a csendőrségi eljárást és nincs, amiért szemrehányást tegyen önmagának. Ez a nyilatkozata még jóformán el sem hangzott, s azt megcáfolta a katonai ügyészség főügyésze, Ionel Corbu, aki azt hangoztatta, hogy az úgynevezett mozgó parancsnoksági központnak nem volt részese egyetlen ügyész sem. Hozzáfűzte azt is, hogy a miniszter asszony által említett „felügyelet” nem tartozik a katonai ügyészség hatáskörébe, egy ilyen koordinálási parancsnoki központban való részvételük jogsértő és etikátlan is lenne. Elismerte viszont, hogy augusztus 11-én (tehát a pénteki csendőrségi „megtorlást” követő napon) Bukarest Municípium Csendőrségi Vezérigazgatóságától érkezett ilyen jellegű megkeresés, de arra az volt a válasz, hogy az túllépné a szakmai kompetenciájukat, mármint a katonai ügyészségét. Utalt továbbá arra is, hogy valóban a Victoria téren „megfordult” egy katonai ügyész, nevezetesen Bogdan Pârlog. A szóban forgó ügyész egyébként az egyik fővárosi napilapban elismerte jelenlétét, hogy 18 óra tájában a munkahelyéről hazafelé tartva a Victoria térre érkezett. Nyomatékolta, hogy őt nem a csendőrség hívta oda és annak semminemű ténykedésében nem vett részt, ám hivatalba helyezte magát és az általa látottakat és tapasztaltakat megállapítási jegyzőkönyvben rögzítette. Ezek szerint Carmen Dan tudhatott valamit, de amit tudott, azt rosszul tudta… Késleltetés A bukaresti katonai főügyész, Ionel Corbu ugyancsak keddi nyilatkozatában rosszallta, hogy a csendőrség nem nyújtott be a katonai ügyészséghez semminemű olyan dokumentumot, amelyet az kérelmezett, ilyenképpen pedig megnehezíti, illetve késlelteti a kivizsgálás menetét, a történtek tisztázását. Ilyen értelemben megemlítette, hogy olyan dokumentumokat igényeltek, amelyek elengedhetetlenek az ügyészségi eljárás lefolytatása szempontjából – utalva többek között az erőszakos cselekedetekben részt vevő csendőrök azonosítására is. (Egyébként külföldön a csendőröknek és a rendőröknek mindennemű rendfenntartási akcióik során kötelező az azonosításukat lehetővé tevő jel, jelvény viselése.) Nyomatékolta azt is, hogy előbb-utóbb csak be fogják azonosítani a túlkapásokat, a törvénysértő cselekedetet elkövető csendőröket. És megkockáztatott egy olyan kijelentést is, miszerint olyan értesüléseik vannak, hogy egyes csendőröket „elriasztotta” a kilátásba helyezett igazságszolgáltatási eljárás. Liviu Dragnea lemondását szorgalmazza Kedden váratlan lépést tett Ecaterina Andronescu, a kormánypárt közismert politikusa, jelenlegi szenátora: nyílt levelet intézett pártja tagjaihoz, amelyben arra kéri fel Liviu Dragneát, hogy vonuljon vissza a párt éléről, mert ellenkező esetben a Szociáldemokrata Párt elveszti a kormányzást. Hasonlóképpen Andronescu azt hangoztatta, hogy a Dăncilă-kormányt le kell váltani. Szerinte Románia és a PSD javát szolgálná, ha a párt elnöke hátrébb lépne, felelősségérzetének és érettségének tanújelét adva képes lenne erre a nagy bátorságot és politikai tekintélyt jelentő cselekedetre. Nem részleteznénk nyílt levelének tartalmát, illetve az abban felsorolt érveket. A jelek szerint azonban nem véletlenül született meg most ez a nyílt levél, és az, illetve annak tartalma összefüggésbe hozható mindazzal, ami történt az utóbbi hetek, hónapok során a kormánypárt háza táján. Legyen szó egyes törvények elfogadtatásának kierőszakolásáról (például a büntető törvénykönyv vagy a büntetőeljárási törvénykönyv esetében) vagy bizonyos megnyilatkozásokról, olyanokról, amelyek nemigen váltották ki egyes hazai és külföldi politikai körök és megfigyelők, valamint az Európai Bizottság helyeslését, egyetértését, sem pedig a hazai közvélemény, a civil társadalom elismerését, sőt annak soraiban ellenérzést, tiltakozást keltettek. Hallani arról is, hogy a kormánypárton, valamint a koalíciós partneren belül is vannak a „hivatalos” állásponttól eltérő vélemények, meglátások is. Nos, ilyen körülmények között nem véletlenül juthattunk el arra a feltételezésre, hogy a kormánypárt körül most felforrósodott „hangzavarba” illeszkedik Andronescu nyílt levele is. Hecser Zoltán