Az elmúlt hét gyakorlatilag a június 5-i helyhatósági választások eredményeinek kiértékelése, boncolgatása és „megemésztése” jegyében telt el. Egyesek szerint például mindegyik párt sikeresen szerepelt, győzelmet aratott. Nézőpont kérdése, mint ahogy a magunk részéről azt is megkockáztatnánk, hogy esetenként nem X nyerte meg a választási csatát, hanem éppenséggel Y vesztette el. A közvélemény egy részét élénken foglalkoztatta továbbra is a közszférai bérkorrekcióra vonatkozó jogszabály, amelyet végül is jóváhagytak a kormány szerdai ülésén. A hét vége felé ismét fellángolt a kórházi fertőtlenítőszerek körüli csetepaté lángja: úgy tudni, hogy az ország egész területén több mint 300 kórháznál, egészségügyi egységnél kutakodtak az ügyészek, pontosabban házkutatások keretében foglaltak le szerződéseket, s azokkal kapcsolatos dokumentumokat. Nagyon nagy meglepetésekről nemigen lehet beszélni a helyhatósági választások eredményeit illetően, mint ahogy egyes szavazási „turpisságok” tekintetében megfogalmazott kifogások sem igen látszanak beigazolódni. Persze egy esetlegesen kedvezőtlen eredmény megmagyarázására mindig is ürügyeket kell találni, s ilyenszerű próbálkozások most is megmutatkoztak. De ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy Románia legfelső ügyésze, Augustin Lazăr kedden azt közölte, hogy a szavazás során felmerült problémákra vonatkozóan 245 bejelentés érkezett, s azok kivizsgálása folyamatban van. Utalt arra is, hogy a rendőri szervek által megállapított további 137 esetben is elrendelték a kivizsgálást. Mindez nem jelenti azt még akkor sem, ha beigazolódnak egyes törvénysértő cselekedetek, hogy meg kell ismételni a választásokat. (Liviu Dragneát ugyan elítélték, de ennek nem volt velejárója a 2012-es referendum „megismételtetése”, mint ahogy az államelnöki választás eredményét sem fogják megsemmisíteni, amennyiben netalántán elítélik az egykori külügyminisztert, Titus Corlățeanut, a külföldi szavazások megszervezésében tanúsított jogsértő mulasztása okán.) Amúgy ebben a tekintetben nem sok reménye lehet a Bukarest Megmentése Szövetségnek (USB), amely az általa elért eredményekkel az idei helyhatósági választások legnagyobb meglepetését okozta, és amely a bírósághoz fordult annak okán, hogy a bukaresti választási bizottság elutasította az 1-es kerületben leadott szavazatok újraszámolására vonatkozó kérését. Közvetlenül nem idetartozik, de hadd említsük meg azt is, hogy az USB már nem is USB, hanem USR (Románia Megmentési Szövetsége), lévén, hogy felbuzdulva a bukaresti (fél)sikeren indulni kíván az idei parlamenti választásokon is. Nem lesz könnyű dolga. Egyébként azzal dicsekszenek, hogy alig hat hónap leforgása alatt sikerült a közel 2 millió lakost számláló Bukarestben ütőképes pártot felállítani, ez viszont csak részben igaz, mert mint mozgalom az USB több mint egyéves múltra tekint vissza. Azt szokták mondani, hogy minden sikeres politikus mögött áll egy erős nő, nos, ezt az állítást parafrazálva azt is mondhatnánk, hogy az USB mögött áll egy erős üzletember. Olyan, akinek meglehetett a maga szerepe a sokak által átütő sikerként értékelt eredményben. Nos, az USB kampányfőnöke egy dörzsölt pénzpiaci szakértő, bankár, név szerint Matei Păun. Jelenleg egy regionális beruházási bankot vezet, amelynek kirendeltségei vannak Belgrádban, Bukarestben, Szófiában és Minszkben. Annyit tudni róla, hogy évekig tevékenykedett Oroszországban, de ugyancsak évekig élt New York-ban, de ugyancsak gyakran tartózkodott a balti országokban és Ukrajnában is. (Az USB-nek folyósított anyagi támogatás egy Soros alapítványhoz köthető, legalábbis állítólag.) Választási morzsák… Szavazás-megismétlés mégis lesz, nevezetesen a Buzău megyei Vâlcele községben, ahol a PSD, illetve az UNPR polgármesterjelöltje egyenlő szavazatszámot könyvelhetett el, akárcsak a Temes megyei Temeság községben, ahol a PSD, illetve a PNL polgármesterjelöltje egyaránt 387 szavazatot szerzett meg. Mindkét községben, összhangban a törvényes előírásokkal, június 19-én „vízválasztó” szavazásra kerül sor. Voltak olyan települések, ahol egy hajszálon múlott, hogy nem kell majd megismételni a szavazást. E tekintetben már-már kuriózumszámba megy az, ami a Maros megyei Mezőcsáváson történt: az RMDSZ által szervezett előválasztáson Kovács Ilona lekörözte a regnáló polgármestert, Dávid Gyulát, aminek okán ez utóbbi függetlenként indult. A június 5-i megmérettetésből a régi-új polgármester, Dávid Gyula került ki győztesen, aki két szavazattal szerzett többet, mint az RMDSZ színeiben induló Kovács Ilona. Ugyancsak a Maros megyei Marosszentkirályon még vékonyabb volt a hajszál: az RMDSZ polgármesterjelöltje, Kovács Edit egyetlen pluszban kapott szavazatnak köszönheti polgármesterré választását. Országos viszonylatban a szavazáson való részvétel részaránya alacsonynak bizonyult. Az elemzők szerint ebben megvolt a szerepe annak is, hogy ahol „biztos befutói” voltak a polgármesteri széknek, azaz arra egyetlen jelölt pályázott és a politikai pártok közti erőviszonyok is már a választások előtt egyértelműeknek mutatkoztak, igen sokan értelmetlennek tartották elmenni szavazni. Továbbá kiérződik a pártpolitika iránti lakossági közömbösség is, valamint a megfelelő és hatékony mozgósítás hiánya. Ám azt sem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a választói joggal rendelkező állampolgá­rok névjegyzékén szereplők közül igen sokan már huzamosabb ideje külföldön tartózkodnak. Állítólag voltak olyan települések, ahol „a huzamosabban hiányzók” részaránya meghaladta a 30 százalékot. Apropó, részvétel: voltak olyan települések is, ahol a szavazók száma jóval meghaladta az arra jogosult lakosok számáét. A Temes megyei Temesszékás község Cribovara falujában a névjegyzéken 67 lakos szerepelt, de a pótlólagos névjegyzéken 80 személy. A 67 állandó lakos közül csak 35-en szavaztak, de az ideiglenesen bejelentkezettek közül mind a 80-an. Ezt ugyan lehet kifogásolni, de nem jogsértő az ideiglenes lakhelyre való bejelentkezés, s a Temes megyei település esetében úgy tudni, hogy egy mezőgazdasági vállalkozó munkaszerződéses idénymunkásairól van szó, s azok ott ideiglenes lakhellyel is rendelkeznek. A Iași megyei Mosna község két szavazókörzetében kellett volna szavaznia 3700 olyan moldáviai lakosnak, akik időközben megszerezték a román állampolgárságot és bejelentett lakhelyük van a szóban forgó helységben. Minden jel arra mutat, hogy ők nem a romániai szavazási jog megszerzése érdekében váltak romániai állampolgárokká (is), hanem inkább a romániai útlevélre való jogosultság reményében. Az viszont már-már rejtély, hogy fér el a település egyetlen tömbházában 3700 személy, lévén, hogy oda vannak bejelentkezve a moldáviaiak. Egyébként a község lakossága az elmúlt két esztendő során a négyszeresére gyarapodott, elérve a 8000 lakost. A részvétel, valamint a megszerzett szavazatok tekintetében az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint országos viszonylatban van egy győztes: a Fehér megyei Maroscsüged községben a szavazásra jogosultak 75 százaléka jelent meg az urnáknál, s azoknak 85 százaléka az eddigi polgármesterre, a szociáldemokrata Gheorghe Damianra szavazott. A régi-új polgármester három ellenjelölttel „birkózott meg”, s újabb győzelmével ötödik polgármesteri mandátumát kezdheti meg. Erről a községről tudni kell, hogy az európai alapok igen eredményes lehívása nyomán tett szert hírnévre, s ma az ország egyik leggazdagabb községeként tartják számon. Az uniós pályázatok révén egyébként 16 millió euró érkezett a községbe, amely révén többek között egy olyan ipari parkot is sikerült létesíteni, amely keretében 20 cég működik, s amelyek 700 új munkahelyet hoztak létre. S talán nem véletlenül választotta ezt a települést Dacian Cioloș kormányfő a mezőgazdasági szektor fejlesztési stratégiájának ismertetése színhelyéül ezelőtt néhány hónappal. „Rossz üzenet”… Félhivatalos értesülések szerint az országos viszonylatban megválasztott polgármesterek mintegy 25 százalékának „bűnügyi problémái” vannak. Van olyan, akivel szemben az ügyészségi szervek vagy a DNA folytat kivizsgálást, vannak olyanok, akik esetében folyamatban van a bírósági eljárás, de állítólag olyanok is, akikkel szemben már megszületett az elsőfokú ítélet. Ilyen összefüggésben az már csak hab a tortán, hogy Nagybányán újraválasztották az UNPR színeiben „szereplő” polgármestert, Cătălin Cherecheșt, aki már április vége óta előzetes letartóztatásban „leleledzik”. És nem is akármilyen szavazataránnyal, nevezetesen 71 százalékossal. A dolgok ilyenszerű alakulása okán a hét elején luxembourgi látogatása során Klaus Iohannis államfő azt nyilatkozta, hogy vendéglátói megütközéssel értesültek a történtekről, mármint megvádolt személyek polgármesterré választásáról, ugyanakkor a maga részéről sem találja helyénvalónak ilyen személyek jelölését és indulását a választásokon. Hozzáfűzte azt is, hogy mindez nincs rendjén, bizonyos szempontokból elfogadhatatlan, de ugyanakkor élni a törvényes lehetőségekkel bárkinek jogában áll. Keményebb hangnemben fogalmazott az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm, aki szerdán újságírói kérdésre válaszolva többek között azt állította, hogy „bűnügyi problémás jelöltek megválasztása veszélyes jelzést küld az Egyesült Államoknak és Románia külföldi partnereinek”. Visszatérve az államelnöki rosszallásra: feltételezhető, hogy ugyancsak csípni fogja a szemét az a törvény, amely rövidesen kihirdetés végett az asztalára kerül, és amelynek előírásai lehetővé tehetik majd a „bűnügy problémás” tanácselnökök, helyi és megyei tanácsosok, valamint polgármesterek székben maradását. Miről is van szó? Január 15-én Klaus Iohannis visszaküldte a parlamentnek újratárgyalás végett ama törvényt, amely révén oly módon módosul(na) a helyi választottak jogállására vonatkozó, 2004/393-as törvény, hogy lehetővé válik tisztségben maradásuk azon esetekben is, amikor jogerős bírósági ítélettel szabadságvesztésre ítélték, de annak végrehajtását felfüggesztették. A szenátorok továbbra is másképp látják a dolgokat, s a múlt héten 82 szavazattal eredeti formájában újra elfogadták a törvényt (alig 27 ellenszavazat volt és 2 tartózkodás). Hecser Zoltán