Az SZKT-n néhány témára reflektál, de „a számadás a zilahi kongresszuson történik meg” – jelezte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa pénteki, kolozsvári ülésén. Beszélt a női képviselet megerősítéséről, a jogállam leépüléséről, az anyanyelvi jogok kiterjesztésének lehetőségeiről és a szövetség külkapcsolati politikájának eredményeiről is. Tervezés és stratégia A szövetség közelgő zilahi kongresszusán kerül sor az előző két év munkáját átfogó számadására, de a kongresszus feladata ugyanakkor a tervezés is: „el kell döntenünk, hogy milyen stratégiát kell folytatnunk, milyen pályán mozgunk az elkövetkező két évben” – jelezte az RMDSZ elnöke. Rámutatott: a kongresszuson elfogadandó alapszabályzat fontos lépéseket tesz a női képviselet, illetve a szórvány képviseletének témájában is: nyit a női képviselet felé, megerősíti azt, a továbbiakban is biztosítani szeretné a szórvány képviseletét a parlamentben. Kelemen szerint fontos változások lesznek az RMDSZ programjában is, de irányváltásról szó nincs. Jogállamisági deficit A szövetségi elnök szerint száz nappal a kormány megalakulását, valamint a decemberi parlamenti választást követően, amelyekhez nagy reményeket fűzött az RMDSZ és a magyar közösség is, mérlegelni kell, hogyan is áll Románia a jogállamisággal, a hatalmi ágak szétválasztásával. „Tíz olyan esztendő áll mögöttünk, amikor is utat tévesztett Románia. (…) Bebizonyosodni látszik, hogy az országban összefonódik a bűnüldözés az erőszakszervezetek munkájával. Megállt az idő a kisebbségi jogok terén” – fogalmazott. „A jogállamiság leépítése egy kisebbségi közösség számára mindig problémát okoz, mindig jogfosztáshoz vezet. Nem lehet hosszú ideig halogatni a témát, az Alkotmánybíróság döntéseihez hozzá kell igazítani a törvényeket, így a büntetőtörvénykönyvet és a büntetőeljárást is” – hangsúlyozta. Kisebbségellenes kereset A parlamenti munka kapcsán Kelemen azt mondta, eddig támogattak minden olyan kezdeményezést, amely fontos az erdélyi magyar közösség számára. Példaként az RMDSZ az anyanyelvhasználatot az egészségügyben és a szociális ellátást nyújtó intézményekben kiterjesztő törvénytervezetét hozta fel, amelynek szerinte egyik érdekessége, hogy a képviselőházban alig volt ellenszavazata, nemcsak azok a parlamenti pártok támogatták, amelyekkel parlamenti együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ, hanem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is. Arról, hogy az ellenzéki pártok képviselői alkotmányossági keresetet nyújtottak be, Kelemen azt mondta: annak az embernek a szüleménye, aki földbe döngölte saját képviselő-frakcióját, amiért az megszavazta az RMDSZ tervezetét. „Traian Băsescu kétszer lett magyar szavazatokkal elnök. A tegnapi (az elmúlt csütörtöki – szerk. megj.) panasz pedig azt mutatja, hogy a román politikában nem feltétlenül a magyar közösség barátai azok, akik néha elmennek Székelyföldre. Nekik csupán pillanatnyi érdekei kívánják azt, hogy barátokként könyveljük el őket. Az Európai Néppártban, amelynek a PMP is tagja, nem ez a szokás, nem ilyen elveket követnek a mindennapi gyakorlatban”. Az Alkotmánybíróságnál panaszt tevé PNL elnöke pedig azért háborodott fel, mert nem saját pártja volt a kereset kezdeményezője – emelte ki Kelemen . Közigazgatási törvénymódosítás Az RMDSZ elkészítette a 215-ös, közigazgatási törvény módosítását célzó, az anyanyelvhasználatra vonatkozó tervezetét, amelyben alacsonyabb küszöböt javasol, amellyel kiterjesztené az anyanyelvhasználatot. A tapasztalatokat összegezve az RMDSZ úgy módosítaná a törvényt, hogy ne legyen lehetőség a félreértelmezésre. Továbbá szankciókat is előírna, hiszen meggyőződése, hogy nem tartják be azokat a törvényeket, amelyeknek nincsenek szankciói – különösen egy olyan országban nem, ahol nincs nagy hagyománya a demokráciának. Külkapcsolatok haszna Az RMDSZ elnöke szerint az amerikai külügyminisztérium országjelentése azokat a problémákat sorolja fel, amelyeket a szövetség a washingtoni látogatásai alkalmával, de más külföldi döntéshozókkal való találkozókon részletezett. Ez pedig azt bizonyítja, hogy bár az Egyesült Államok nagyon sok szempontból előtérbe helyezi a biztonságpolitikai kérdéseket, a magyar közösség ügyeire is odafigyel – és talán nyomást is gyakorol. „Az öt évvel ezelőtt kezdeményezett Minority SafePack célja egy európai uniós normarendszer, követelményrendszer kialakítása. Hosszú távon ugyanis fenntarthatatlan, hogy Európának van egy olyan része, a nyugati és északi, ahol rendezték a kisebbségi kérdést, és létezik egy olyan Kelet-Közép-Európa, amelyekhez a volt kommunista államok, így Románia is, tartozik, ahol nem rendezték a kisebbségi kérdést” – sorolta Kelemen, emlékeztetve, hogy az RMDSZ több mint kétszázezer aláírás összegyűjtését vállalta – emellett a következő időszaknak arról is kell szólnia, hogy a FUEN-nel közösen az európai országokat meggyőzzék arról, hogy szükség van egy ilyen direktívára. Marosvásárhelyi iskolaügy „A világ összes elképzelhető közigazgatási megoldását papírra vetettük. Azt tapasztaljuk, hogy nincsenek partnereink, mindenki fél a döntések meghozatalától. A tanfelügyelőség, a polgármesteri hivatal, a prefektúra. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy ezen a héten (a múlt héten – szerk. megj.) újra behívatta a szülőket az ügyészség” – emelte ki az SZKT ülésén Kelemen Hunor, aki szerint egy jogállamnak nem szabadna így működnie, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a megszűnés határáig eltolható egy iskola úgy, hogy nincs bírói ítélet arról, hogy törvénytelenül hozták azt létre. „Újrakezdjük az egyeztetéseket, nem hagyjuk az iskolát! S nem hátrálunk meg most sem, hiszen nem lehet más feladatunk, mint a közösség, a szülők mellé állni” – nyomatékosított. Új kongresszusi mottó Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról beszélt, a reformkori politikus és közösségszervező Wesselényi hazájában megszervezett kongresszus a „Nem hátrálunk meg” mottót kapta”, hiszen ez az üzenet a jelenben is időszerű. Az esemény, amelyre több mint 1100 résztvevőt − 800 küldöttet, 200 meghívottat és 100 újságírót − várnak, „főként a tervezésről és a feladatmegjelölésről fog szólni, itt azokat az irányelveket mutatjuk be, amelyek mentén a szövetségnek el kell mozdulnia ahhoz, hogy, mint ahogyan azt megválasztásomkor is mondtam, Románia legmodernebb politikai szervezete legyen, hatékonyan és sikeresen működjön” – fogalmazott.