Ha abból indulunk ki, amit augusztus 25-én nyilatkozott Mar­cel Ciolacu tárca nélküli kor­mányfőhelyettes, akkor biztosan állíthatjuk, hogy a jövő esztendei állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés tervezeteinek a kimunkálása hosszas vajúdásnak bizonyult, illetve kínkeservesen került sor azok finalizálására. Igen, mert Ciolacu azon az augusztusi napon még határozottan állította, hogy szeptember folyamán a költségvetés-kiiga­zítás véglegesítésével párhuzamosan kerül sor a jövő esztendei költségvetés tervezetének a kidolgozására. Valószínűsíthető, hogy utólag olyan számításokkal szembesült a kormány, amelyek nem bizonyultak ígéretesnek, s az áthidaló megoldásokat bizonyos jogszabályok módosítása révén próbálta megtalálni. Ilyen összefüggésben utalhatunk a megosztott áfára vonatkozó sürgősségi kormányrendeletre, a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulásoknak a munkavállalókra való áthelyezésére vonatkozó 2017/79-es sürgősségi kormányrendeletre stb. Másképpen fogalmazva: a 2018-as esztendei költségvetés ágyát több, eddig hatályos jogszabály módosítása révén vetették meg… A fentebbi feltételezést támasztja alá az is, hogy tegnap elfogadásra került egy olyan sürgősségi kormányrendelet is, amely „híján” a becslések szerint a jövő esztendőben a GDP-arányos költségvetési hiány a 8%-ot is megközelíthette volna. Ezt egyébként maguk a pénzügyminisztérium illetékesei állították. Amúgy a szóban forgó kormányrendelet jobbára megszorító intézkedéseket tartalmaz, módosítva egyes hatályos jogszabályozási előírásokat, illetve elnapolja bizonyos előírások hatályba léptetésének időpontját. (Így például a közszférában 2018-ban nem lesz étkezési juttatás, sem premizálás, ami pedig az általános áfakulcs 1%-os esedékes csökkentését illeti, arra sem lehet most már számítani.) Az már csak hab a tortán, hogy a tegnapi kormányülést a kitűzött időponthoz képest mintegy 40 perces késéssel kezdték meg. A költségvetés tervezetét nemrégiben nyilvánosságra hozták, s annak kapcsán az elmúlt napok során számos bírálat, kifogás és fenntartás fogalmazódott meg. Mi több, kedden azt kedvezőtlenül véleményezte a gazdasági-társadalmi tanács (CES), ugyanakkor az Európai Bizottság részéről is figyelmeztető jellegű észrevételeket fogalmaztak meg, többek között azt hangoztatva, hogy nemigen lesz tartható a 3% alatti költségvetési hiánycél. Tegnap egyébként volt egy a maga nemében érdekes előjátéka is a kormányülésnek: Bukarest főpolgármestere és a főváros kerületeinek a polgármesterei a kormánypalotában egyeztettek Tudose kormányfővel, majd azt követően a parlamentben találkoztak a képviselőház elnökével, Liviu Dragneával. A déli órákban Gabriela Firea főpolgármester szűkszavúan csupán azt nyilatkozta, hogy a fővárost megillető állami költségvetési kiutalásokról/leosztásokról tárgyaltak, s megelégedéssel nyugtázta, hogy rendelkezni fognak a folyamatban lévő és a majdani projektjeik kivitelezése igényelte állami költségvetési pénzalapokkal. Majd meglátjuk… Ez alkalommal nem térnénk ki a jövő esztendei költségvetési előirányzatok, illetve ismérvek bemutatására, lévén, hogy a kormány tulajdonképpen a vonatkozó törvények tervezeteit fogadta el, s majd a parlamentnek kell megszavaznia azt a két törvényt. Úgy tudni, hogy még e héten beterjesztik a szóban forgó két törvény tervezetét, s a parlamenti vita már a jövő hétfőn megkezdődhet. Egyesek máris tudni vélik, hogy azokat majd a kormánykoalíciónak „nagy nyomással” sikerül átpréselnie a parlamenten a jövő hét végéig, azaz az idei ülésszak végéig. Ezek szerint, ha ez így igaz, akkor majd elmondhatjuk, amilyen kínos, keserves volt a szülés, annál problémamentesebb az „anyakönyveztetés”. A tegnapi kormányülés felvezetőjében Mihai Tudose kormányfő azt hangoztatta, hogy a kritikák, siránkozások ellenére is elmondható, hogy egy jól megalapozott és a realitásokon nyugvó, de ugyanakkor a túlzott optimizmust nélkülöző költségvetést sikerült kimunkálniuk. Ilyen összefüggésben azt a tényt is pozitívan értékelte, hogy míg az idei gazdasági növekedés előreláthatóan meg fogja haladni a 6%-ot, de a 2018-as esztendőre mégis csak 5,5%-kal számolnak. Igen ám, de azzal is számolnak, hogy az árfolyam 4,55 lej/euró lesz, az éves átlagos infláció nem fogja meghaladni a 3,1%-ot, az áfából származó költségvetési bevételek 16%-kal lesznek nagyobbak, mint az idén (olyan körülmények között, amikor is azok az idén alig 0,5%-kal növekednek, növekedhetnek 2016-hoz viszonyítva). Nos, ilyen számadatok láttán állítják (talán okkal és joggal) egyesek, hogy igenis, túlzottan optimista a kormány. Zárjuk sorainkat egy jó hírrel, legalábbis a közszférai intézményrendszer személyzete számára: mégiscsak részesülni fognak az 1450 lej értékű üdülési utalványban, úgy ahogy azt előírta a 2017/46-os sürgősségi kormányrendelet. (A költségvetési előirányzatokra a későbbiek során majd részletesebben visszatérünk.) Hecser Zoltán