Jókora pofont kapott a kormány, a kormánykoalíciót alkotó pártok és személyesen Robert Cazanciuc igazságügyminiszter kedden a szenátusban, amikor is nem szavazták meg a Zárolt Javak Ügykezelési Országos Ügynöksége (ANABS) létrehozására vonatkozó törvénytervezetét. Lévén, hogy alaptörvényről van szó, 84 igen szavazatra lett volna szükség, de csak 66 szenátor szavazott arra, 36 ellene, 6-an pedig tartózkodtak. Azért beszélhetünk pofonról, mert az igazságügyminiszter a megelőző napon a szenátusban tárgyalt a szociáldemokrata párt frakciójával, s annak nyomán biztosra vette a kedvező szavazást. Csalódott, márpedig a kormány jó ideje, hogy erőlteti ennek a törvénynek az elfogadását, s arra számítottak, hogy ez az új ügynökség még az esztendő végéig működőképessé válhat. Amúgy az elmúlt héten jobbára lagymatag tevékenység zajlott a parlamentben, mindenekelőtt annak okán, hogy a iaºi-i nagy ortodox ünnep, illetve búcsú (Sfânta Parascheva) alapos okot (vagy inkább ürügyet) jelentett számos képviselő és szenátor egy- vagy többnapos távolmaradására. A szóban forgó ügynökség létrehozására az Európai Tanács belügyminiszterei­nek 2007/845-ös döntése, valamint az Európai Parlament és Tanács 2014/42-es rendeletének előírásaival összhangban kellene sor kerüljön. (Ezek a rendeletek lényegében az Unió tagállamaiban elkövetett bűntények eszközeinek, illetve a bűntényekből származó javak befagyasztására és elkobzására vonatkoznak.) A törvénytervezetet a szenátus plénuma júniusban megvitatta, de visszaküldte a jogi bizottságának pótlólagos jelentés kidolgozása végett. Amúgy a plénum visszautasította a törvénytervezet számos rendelkezését, például az állam magántulajdonába került elkobzott ingatlanjavak „sorsára” vonatkozó előírásokat. Felmerültek továbbá alkotmányossági aggályok is, amelyek tekintetében az igazságügyminiszter azt állította, hogy e tekintetben a dolgok még 2012-ben tisztázódtak, amikor is bekerült a hazai jogszabályozásba egy 2005-ös esztendei uniós irányelv. Kormányzati, miniszteri bizakodás ide vagy oda, a törvény most is elakadt a szenátusban. Hogy mi lesz további sorsa, azt egyelőre nem tudni, de azt igen, hogy rövidesen megkezdődik a vitája a képviselőházban, ami ez esetben döntéshozó szerv. Múlt hétfői lapszámunkban már írtunk arról, hogy hovatovább körülményesebbé vált a levélben történő szavazás intézményének bevezetésére vonatkozó törvénytervezet finalizálása. Ilyen-olyan vádaskodások hangzottak el, s a jelek szerint egyesek időhúzásra rendezkedtek be. Végül is ez a törvénytervezet valamelyes formát öltött, és október 13-án, kedden a szenátus gyorsított eljárás keretében kezdte meg annak parlamenti vitáját. A hét végén is még nagyjából ott tartottak, ahol a hét elején… A dolgok ilyenszerű alakulása ellenére is egyes parlamenti tisztségviselők szerint még mindig van, pontosabban lenne lehetőség a szóban forgó törvény elfogadására november elején, s akkor azt hatályba is lehetne léptetni a 2016-os esztendei parlamenti választások alkalmával. Ami a legfontosabb tudnivaló a törvénytervezet vonatkozásában, az az, hogy a külföldön tartózkodó, illetve élő román állampolgárok akkor szavazhatnak majd, ha előzetesen bejegyeztetik magukat a szavazati joggal rendelkező állampolgárok nyilvántartásába. Visszaadtak, visszavettek Azt már megszoktuk, hogy nemigen telik el olyan hét, hogy a DNA ne rukkolna ki kisebb-nagyobb jelentőségű „eseménnyel”. Egy nagy ügynek ígérkező, illetve tűnő állítólagos bűncselekmény elkövetéséről számolt be az igazgatóság múlt szerdai igen szűkszavú közleménye. A közleményt a DNA Fehér megyei területi ügyosztálya adta ki, amelyben az áll, hogy 2005–2015 között elkövetett korrupciós és korrupció jellegű bűntények elkövetésének gyanúja okán Szeben, Brassó, Ilfov és Neamț megyékben október 14-én 61 házkutatásra került sor, amelyek közül 2-re közintézmények székhelyén 59-re pedig egyes kereskedelmi társaságok székházában, illetve egyes magánszemélyek lakhelyén. A szűkszavú közlemény utólag kiegészült félhivatalos értesülésekkel, s állítólag földterületek visszaszolgáltatása terén elkövetett sorozatos és szervezett bűncselekményekről van szó, s azokban leginkább érintett Sellenberk polgármestere, valamint a polgármesteri hivatal egyes jelenlegi vagy egykori munkatársai. Állítólag a bűntények nyomán több mint 114 millió euró értékű haszonra tettek szert az ügyben érintett polgármester, illetve polgármesteri hivatal alkalmazottjai és szebeni közjegyzők. A polgármester, ha hinni lehet a félhivatalos értesüléseknek, akkor csak egyetlen ingatlanfejlesztőtől megvesztegetésként 2 millió euró értékű lakosztályokat kapott. Azt egyébként a Szeben Megyei Kataszteri és Ingatlan Nyilvántartási Hivatal igazgatója is elismerte, hogy a DNA ügyészei 10-15 személy nevére igényeltek telekkönyvi adatokat, birtokba helyezési jegyzőkönyveket, birtokleveleket stb. Senkit sem tartóztattak le, sőt arról sem hallani, hogy valakit személyesen meggyanúsítottak volna, de a kihallgatások azóta is folynak. Amennyiben beigazolódnak a DNA feltételezései, illetve a sorozatos bűnelkövetés gyanúja, akkor kétségtelen, hogy a „nagy ügy” szintagma nem alaptalanul fogalmazódott meg. És ha már a DNA-nál tartunk, van egy másik „nagy” is: nevezetesen egy nagy beosztású, illetve magas rangú rendőrtiszt előzetes letartóztatásba helyezése. A bukaresti rendőrparancsnokság helyettes parancsnokáról, Ababei Robert Ștefanról van szó, akit befolyással való üzérkedéssel vádolnak, ami „ellenében” 10 000 eurót kapott az őt utólag feljelentő személytől. Feleségem a sofőröm A számok tekintetében nagynak minősíthető közleménnyel állt elő a múlt héten az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség is: október 14-én megjelent közleményük szerint megállapítást nyert, hogy érdekütközés állt fenn, illetve áll fenn 32 volt vagy jelenlegi honatya esetében. Ezek közül 14 jelenlegi képviselő, 17 volt képviselő és 1 volt szenátor. Továbbá 3 volt képviselő és 1 szenátor esetében az ügynökség megkereséssel fordult a Legfelső Semmítőszék melletti ügyészséghez, avégett, hogy vizsgálják meg fenn áll-e az érdekütközés bűnténye (a büntető törvénykönyv 301-es cikkely, (1)-es bekezdés) annak nyomán, hogy saját rokonaikat alkalmazták parlamenti irodáik keretében. Az érdekütközés jogi rendszerének áthágásával megkötött szerződések értéke összesen 1 062 798 lejt tesz ki. Esetenként az ilyen jogszerűtlen alkalmazások tekintetében akár meghökkentőnek nevezhető (és egyben nevetségesnek is) az olyan megindoklás, miszerint a feleséget azért kellett alkalmazni, hogy legyen, aki hazavigye és vissza a repülőtérről a honatyát, lévén, hogy lakhelyük vidéken van. Tudni olyan esetről is, amikor a képviselő úr nemcsak a lányát, hanem vejét is alkalmaztatta parlamenti irodájánál, így az amolyan családi vállalkozásként működött. És tudni továbbá olyan esetről is, amikor egyetlen családtag három beosztást is ellátott a családfő parlamenti irodája keretében. Az már csak hab a tortán, hogy az egyik honatya állítása szerint azért vétett a törvény előírásai ellen, mert az érdekütközésre vonatkozó jogszabályt akkor fogadta el a parlament, amikor ő még nem volt honatya. Adócsalás négy keréken Egy megyénket is jócskán érintő nagy fogásról számolt be a Szervezett Bűnözés és a Terrorizmus-ellenes Igazgatóság (DIICOT) kolozsvári területi struktúrája is: a szolgálat közel 200, Hargita, Kolozs, Maros, Bihar, Brassó, Fehér és bukaresti, valamint a Hargita és a Maros megyei rendőr-felügyelőség közel 200 rendőre együtt 38 csalásellenes felügyelővel október 14-én, szerdán 93 házkutatást végzett Bukarest municípium, valamint Kolozs, Fehér, Brassó, Maros, Hargita, Máramaros és Szatmár megye területén. Ebből Hargita megyében 17-re került sor. A házkutatásokban „érintett” volt 54 személy lakhelye és 22 jogi személy székhelye. A házkutatások nyomán 11 előállítási parancs végrehajtására került sor. Egy igen leleményes vagy inkább fondorlatos rendszert építettek fel a bűnelkövetők, pontosabban a 2009 és 2015 között Romániában, Magyarországon és Németországban létrejött bűnszervezet, amelynek 11 tagja volt (közöttük megyénkbeliek is). Egy igen bonyolult, többszintes rendszer, s annak keretében a különböző szinteken működtetett cégek, illetve fedőcégek és fantomcégek révén értékesítettek külföldről behozott luxusautókat. Erre az értékesítésre úgy került sor, hogy áfacsalást követtek el, a költségvetésnek okozott kárt 4,5 millió euróra becsülik. Az eljárás, illetve a bűnügyi kivizsgálás alá vont cégek több mint 450 használt luxusgépkocsit (Audi, BMW, Mercedes, Porsche, Volvo) hoztak be uniós tagállamokból, összesen több mint 91,6 millió lej értékben. A törvényesség látszatát keltve tranzakcionálták ezeket a személygépkocsikat, s a pénz jelentős része végül is magánszemélyeknél kötött ki, például egyikük esetében annak számlájára mintegy 33,9 millió lejt utaltak át. A szakmában, azaz a számvitelben egy kevésbé jártas személy számára felfoghatatlan módon került sor a sorozatos tranzakciókra, amelyek révén bekövetkezett a már említett költségvetési kár. Egyébként a kár megtérítése érdekében a csalásellenes felügyelők zár alá helyeztek összesen 6,2 millió euró értékű vagyonállományi aktívumot. Nem az első eset, hogy a bűnüldöző szervek felfednek jelentős adócsalásokat a használtautó-kereskedés terén, bizonyára nem is az utolsó lesz a mostani. Amúgy a DIICOT kolozsvári területi struktúrája a tavaly is igen szerteágazó és jelentős értékű költségvetési kárt okozó bűncselekmény-sorozatot leplezett le. Ez a mostani „nagy ügy” újólag arra hívja fel a figyelmet, hogy a használtautó-forgalmazás terén hathatósabb és keményebb nyomonkövetés, illetve ellenőrzés szükségeltetik. Igen, mert az ilyen-olyan törvényesnek tűnő vagy a törvény szélén „táncoló” szerződéskötések révén rendszerint sikerül „kicselezni” bizonyos fizetési kötelezettségeket. [box type="shadow" ]Távirati stílusban • Tegnap tartotta kongresszusát a szociáldemokrata párt. Annak során érvényesítették Liviu Dragnea pártelnökké választását az október 11-i szavazás nyomán. A kongresszus előkészítése során vereséget könyvelhetett el Victor Ponta, akinek ama javaslatával, hogy szüntessék meg az ügyvezető elnöki tisztséget, az Országos Végrehajtó Bizottság október 12-i ülésén nem értett egyet. Amúgy a szóban forgó tisztség várományosa Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke volt, akit meg is választottak. A párt alelnökeinek számát az eddigi 16-ról 14-re csökkentették, s abból négy funkciót fenntartottak a nőknek. Ezentúl a párton belül nem lesz lehetséges a tisztséghalmozás, ilyenképpen pedig a helyi vezetők nem tölthetnek be vezetőfunkciókat a párt csúcsvezetésében. Ez a döntés érintette Mircea Dușát, a párt megyénkbeli képviselőjét, honvédelmi minisztert, aki lemondott a párt alelnöki tisztségéről és megmaradt a Hargita megyei szervezet elnökének. • Besétáltak a nyílt ajtón, azaz beléptek a Gabriel Oprea nevével fémjelzett UNPR-be. Két neves hazai komikusról van szó, Vasile Moraru és Alexandru Arșinel fővárosi közismert színészekről. A kormánykoalíciós párt elnöke, Gabriel Oprea annak idején kijelentette, hogy pártja a nyitott ajtók pártja, következésképpen a két színésznek sem kellett az ajtóján kopogtatni. A párt eddig is sokszor „komédiázott”, most pedig testvér komikusokkal is bővítette a sorait. Lehet, hogy jó szolgálatot fognak tenni, mint ahogy az megmutatkozott Arșinel esetében, a Catena gyógyszertárláncolattal való együttműködésében. • A kormánypárt egyik neves személyisége Robert Negoiță, a főváros 3-as kerületének polgármestere már régóta küszködik az adóhatóságokkal. Igen, mert annak idején az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásainak „sajátos” értelmezése nyomán mentesítette magát bizonyos áfabefizetési kötelezettség alól. Sokáig pereskedtek, de végül is nem tudta elkerülni javainak elárverezését: október 15-én az Ilfov Megyei Közpénzügyi Adminisztráció árverést szervezett a tulajdonában lévő 60 lakosztályra. Azok a Bukarest tőszomszédságában lévő Popești-Leordeni Confort City lakónegyedében vannak. Amúgy a jelenlegi kormánypárti polgármester, az egykori ingatlanfejlesztőnek az állami költségvetéssel szembeni adósságai értéke mintegy 28 millió eurót tesz ki. • Önkéntes katonákat toboroz Mircea Dușa honvédelmi miniszter: szerdán, október 14-én azt nyilatkozta, hogy bármelyik fiatal tartalékos katonává válhat, amennyiben négy évre szóló szerződést köt a honvédelmi tárcával. Annak értelmében viszont évente 15 napos időtartamú felkészítőn kell részt vennie annak ideje alatt pedig a besorolási funkció szerinti bérezésben részesül. Ugyanakkor összhangban a vonatkozó szabályozásokkal a négyéves tartalékosi jogállás ideje alatt az alapfunkció havonkénti zsoldjának 10 százalékában részesül. Ez mind szép és jó, de az önkéntes tartalékosokra vonatkozó törvénytervezetét a képviselőházban még nem hagyták jóvá…[/box] Hecser Zoltán