Az új esztendő első „munkahete” a szokásosnál rövidebb volt, de ennek ellenére bővelkedett nagy jelentőségű politikai (de nem csak) eseményekben. Kezdenénk keddel, amikor is a szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea nyilvánosságra hozta a majdani kormánytagok névsorát, majd a kormányprogram és a kormány tagjainak a parlament általi megszavazása következett szerdán, valamint az eskütétel. Még aznap ülésezett is a kormány, majd pénteken a kora délutáni órákban újólag, s annak során sürgősségi kormányrendeletek, valamint kormányhatározatok elfogadására került sor, olyanokéra, amelyek tekintetében ugyancsak „szorított” a kormányprogram. Nem ült el, sőt bizonyos értelemben éleződött a kormánypártok és az államelnök közti szópárbaj. Az „élezésben” megvolt a maga szerepe a Nép Ügyvédje, Victor Ciorbea ama beadványának is, amelyet az Alkotmánybírósághoz intézett. A hét utolsó munkanapján egy sokakat megörvendeztető közleménnyel rukkolt ki az államelnöki hivatal: Johannis államelnök a 102 illeték eltörléséről szóló törvény kihirdetése mellett döntött. A bejelentés a Hivatalos Köz­löny aznap éjjeli elektronikus kiadásában „testesült meg”, ugyanis abban jelentették meg a szóban forgó 2017/1-es törvényt. Annak hatályba lépésére azonban még várni kell, mert az február 1-jén következik majd be. A törvény előírásai gyakorlatba ültetése tekintetében azonban előreláthatólag problémák, gondok jelentkezhetnek, s mondjuk ezt annak okán, mert a kormánynak március 3-ig kell kormányhatározat révén elfogadnia a törvényben szereplő előírások alkalmazásának jogszabályozását. (Amúgy a törvény főbb előírásainak ismertetésére a későbbiek során módot ejtünk.) A jogszabályozási tevékenység kapcsán érdemes utalnunk arra is, hogy a pénteki kormányülésen elfogadásra került két olyan sürgősségi kormányrendelet is, amelyeknek társadalmi szempontból is megvan a maguk jelentősége (legalábbis azok jó néhány előírásának), például egyes közszférai szegmensek, illetve személyzeti kategóriák béreinek február 1-jétől történő megemelése vagy a nyugdíjpont értékének július 1-jétől történő 9 százalékos megemelése tekintetében. Mindkét sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny január 6-i elektronikus kiadásában meg is jelent. Egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre, valamint egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó, 2017/2-es sürgősségi kormányrendeletről, illetve a fiskális törvénykönyvre vonatkozó, 2015/227-es törvényt újólag módosító és kiegészítő 2017/3-as sürgősségi kormányrendeletről van szó. A szóban forgó kormányrendeletek számos újdonságot is tartalmaznak, esetenként lényeges jogszabály-módosításokról és -kiegészítésekről lévén szó. Azok előírásai között vannak olyanok is, amelyek máris hatályba léptek és olyanok is, amelyek „hatásmechanizmusa” majd februártól arrafelé fog érvényesülni. (Azok közérdeklődésre is számot tartható előírásait a későbbiek során lapunk hasábjain ismertetni fogjuk.) Szűzanya kertje… A kormánytagoknak a parlamenti szakbizottságok általi meghallgatásáról már vázlatosan beszámoltunk. Annak visszhangjai még nem ültek el, s a magunk részéről néhány, a maga nemében akár pikantérikus epizódra is visszatérnénk. Eleve fúrcsállandó volt, hogy a parlament két állandó bürója alig hat órát szánt 26 miniszterjelölt meghallgatására, míg a Cioloș-kormány 21 minisztere esetében az több mint 15 órát tett ki, s az „idő szűke” okán joggal elégedetlenkedtek az ellenzéki honatyák. Voltak hangzatos, de a kormányprogram tekintetében semmitmondó megnyilatkozások is: Ana Birchall az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azt hangoztatta, hogy „Románia a szűzanya kertje”, a mezőgazdasági tárca várományosa, Petre Daea szenátor pedig azt ecsetelte, hogy egykor „meggyőződéses kommunista” volt, ez 1973-ban lehetett, amikor is Daea kollektívgazdaság-elnök volt, de mindez nem gátolta meg mindabban, hogy most (azaz a jelenkorban) az eskütételt követően ortodox hitvallásához híven sűrűn vesse a keresztet. Hallani lehetett arról is, hogy a jelölteknek pártjuk részéről előre közölték a felteendő kérdéseket, s az azokra adandó választ. Ha ez így igaz, akkor ugyancsak szégyenkezhet a diaszpóráért felelős tárca nélküli miniszter, aki a feltett kérdésekre csak úgy motyogott valamit. Kínos pillanatot jelentett az eskütétel során Johannis államelnök kézfogása Sevil Shhaideh kormányfő-helyettessel, azt nem a szívélyes mosolygás övezte, hanem egy kényszeredett kéznyújtás. Apropó: azt soha nem fogjuk megtudni, hogy miként viszonyult volna az eskütételi ceremóniához az államelnök amennyiben olyan tárcavezetőnek jelölte volna a kormánypárt Sevil Shhaidehet, amely hivatalból a Legfelsőbb Védelmi Tanács tagságát is jelentett volna… Szurkapiszkál Az eskütételi ceremónián elhangzott beszédében Johannis államelnök cinikus hangvételű észrevételt intézett a képviselőház elnökéhez, Liviu Dragneához. Az ünnepséget követően Dragnea azt nyilatkozta, hogy nem volt könnyű számára nem reagálni, azt hangoztatva, hogy az államelnök vele szemben provokációval próbálkozott. Amolyan „visszaüzenésként” utalt arra is, hogy Klaus Johannisnak a kormányprogrammal kapcsolatos véleménynyilvánítása nem volt méltó egy államelnökhöz. Csütörtökön közvetett módon és értelemben Victor Ciorbea, a Nép Ügyvédje „intett be” az államelnöknek: az Alkotmánybírósághoz eljuttatott egy beadványt, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a 2001/90-es törvény ama előírásával kapcsolatosan, miszerint nem lehetnek kormánytagok azok a személyek, akiket elítéltek büntetőperekben. (Emlékeztetnénk: a szóban forgó előírás okán nem tölthette be a kormányfői funkciót Liviu Dragnea, aki annak egyébként okkal lehetett volna a várományosa.) Victor Ciorbea már december 19-én kilátásba helyezte ezt a lépését, de akkor azt hangoztatta, hogy megvárja a kormánytagok eskütételének lezajlását. Ciorbea szerint a törvény előírásai nem eléggé koherensek, nincs összhang egyes jogszabályozások között, mert például egy büntetett előéletű lehet honatya, de miniszter vagy kormányfő nem. (Amúgy a taláros testülethez eljuttatott beadványa igen terjedelmes.) Klaus Johannis államelnök felháborodásának adott hangot, szóvivője révén többek között azt hangoztatta, hogy ennek az akciónak egyetlen haszonélvezője lehet. Továbbá a szóvivő nyilatkozatában utalás van arra is, hogy az „elnök meglepődött annak a gyorsaságnak az okán, amely révén a Nép Ügyvédje hasznos kíván lenni a kormánypárt számára egy olyan közbejárással, amely egy elítélt személy védelmezését szolgálná. A nyilatkozatban utalás van arra is, hogy a Nép Ügyvédjének figyelmesen meg kell hallgatnia a Románia elnökétől érkezett üzenetet és elemeznie kell azokat az érveket, amelyeket megfogalmazott a kifogásolt beadványában. A közleményt a kormánykoalíció pártjai, illetve azok egyes honatyái felháborodással fogadták, azt hangoztatva, hogy az államelnök alkotmányellenes módon megpróbálja befolyásolni a Nép Ügyvédjét és közvetett módon nyomást gyakorolni az Alkotmánybíróságra is. Nos, ilyen összefüggésben csak olaj volt a tűzre az államelnöknek az az expozéja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) pénteki ülésén hangzott el. Abban többek között a következőkre is utalt: „Nem tehetem meg, hogy ne lássam azt, hogy a képviselőház elnöke büntetőperben elítélt személy, s azzal szemben büntetőeljárás is folyamatban van. A szenátus elnöke egy olyan személy, akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban. Hölgyeim és uraim, ezt én aggasztó körülményeknek nevezem.” Arra is figyelmeztetett, hogy egyesek szerint indokolt lenne egy, az amnesztiára és a megkegyelmezésre vonatkozó törvény napirendre tűzése. Ami igen veszélyes lenne akár a társadalomra nézve is, akkor, amikor lehetővé tenné egyes bűnelkövetők számára „vétkeik tisztára mosását”, egyes politikusok” ügycsomójának kifehérítését”. Mindez a román demokrácia számára katasztrófa lenne – így az államelnök. Nos, ez az expozéja sem maradt „harsány” visszhang nélkül. Egyes kormánypárti politikusok (de nem csak) szerint Johannis államelnök igen körömfont módon újólag megpróbált nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, úgymond semmibe véve a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. „Törvénytár”… Más szempontokból, ha nem is, de a jogszabályozás, pontosabban a jogszabályok száma vonatkozásában igen bőséges esztendőnek bizonyult a 2016-os év (is). Erről tanúskodik a Hivatalos Közlöny I-es része, amelyben az államelnöki dekrétumokat, a miniszterelnöki döntéseket, a törvényeket, a sürgősségi kormányrendeleteket, a kormányrendeleteket, a kormányhatározatokat, valamint a minisztériumi, illetve a szakhatósági rendeleteket hozzák nyilvánosságra. (Ehhez még hozzászámítandók a közlöny „bis” számai is, amelyben megjelentetik adott kormányhatározatok vagy miniszteri rendeletek mellékleteit.) Nos, tavaly a Hivatalos Közlönynek a szóban forgó kiadásából összesen 1073 jelent meg, s óvatos becslések szerint is a megjelent Hivatalos Közlönyök együttes súlya meghaladja az 1 tonnát. Az államelnöki dekrétumok száma 1177 volt, s azok jobbára különböző kitüntetések adományozására vonatkoztak, különböző rangú és rendű funkciók betöltésére vonatkozó kinevezések, illetve azok alóli felmentések voltak. Így például a tavaly nyugdíjazás okán több mint 400 bíró és ügyész felmentésére került sor. Továbbá „tudomást szerezhettünk” 252 törvényről is, amelyek túlnyomó többségének előírásai hatályossá is váltak. Annak idején Cioloș egykori kormányfő határozottan megígérte, hogy lemond a szerinte amúgy is helytelen sürgősségi kormányrendeletek meghozatalának gyakorlatáról. Hát ez nemigen sikerült, ugyanis december 30-cal bezárólag 101 ilyen jellegű jogszabály jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyancsak serénykedett a kormány a kormányhatározatok meghozatala tekintetében is: 2016 végéig mintegy 1000 ilyen jellegű jogszabály jelent meg. A közölt miniszteri, ügynökségi és szakhatósági rendeletek száma meghaladta a 20 000-et, s hogy azok esetenkénti volumenéről számot adhassunk, a példázódás kedvéért csupán azt említenénk meg, hogy a tanügyminiszter által jegyzett rendeletek száma meghaladta a 6000-et. Az egykori kormányfő mindenekelőtt a „káderügyekben” szorgoskodott: ilyen-olyan rangú tisztségek és funkciók betöltésére, illetve azok ellátása alóli felmentésre vonatkozóan 392 döntést hozott, illetve közölt a Hivatalos Közlönyben. Ezek szerint az esztendő minden egyes hetére több mint 7 kormányfői döntés jutott. Többször is hangoztattuk, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent jogszabályokat leltároztuk fel. Ezt azért, mert még vannak olyan kormányhatározatok és miniszteri rendeletek, amelyekről biztosan tudni, hogy ugyan elfogadásra kerültek a múlt esztendő utolsó két hónapjában, de még mindig nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben. Itt van például ama tanügyminiszteri rendelet, amely állítólag a tanulók otthoni „tehermentesítésére” vonatkozik, s amelyről beszámoltak egyes sajtóorgánumok és értékeltek egyes illetékes személyek is, de van egy nagy gond: azt még novemberben beharangozták, de mindmáig a Hivatalos Közlönyben nem jelentették meg, következésképpen hatályba sem léphetett. Amúgy igen fura gyakorlat érződik továbbra is a különböző rangú jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben való megjelentetésének beütemezése tekintetében is: később elfogadott kormányhatározat hamarabb jelenik meg, mint egy már előzetesen elfogadotté. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy vannak még olyan, a Hivatalos Közlönyben még meg nem jelentetett kormányhatározatok, amelyeket az egykori Cioloș-kormány 2016. november 22-i ülésén fogadtak el. Szót ejthetnénk a sürgősségi kormányrendeletekről is: azok megindokolása mindig is ott áll, hogy halasztást nem tűrő ügy sürgős „rendezése” teszi szükségessé elfogadását. Ha sürgős, akkor sürgős, de akkor mégis miért kellett eltelnie esetenként akár több mint 15 napnak is a nyilvánosságra hozás időpontjáig. A minap már beszámoltunk arról, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökének a Hivatalos Közlönyben január 3-án megjelent 2016/1032-es rendeletében tételes utalás van arra, hogy azt 2016 december hónapjától kezdődően kell alkalmazni. Ez tekintettel a megjelenés időpontjára képtelenség. Igen ám, ezt a rendeletet még a múlt esztendőben, pontosabban december 14-én keltezték. Végül is valamilyen oknál fogva nem tartották sürgősnek a hatályba léptetését. Nem így a december 28-án keltezett 1052-es rendelet esetében, amely a biztosítóház hálózatában eszközlendő béremelésekkel kapcsolatos, s amelyet majdhogynem azon nyomban meg is jelentettek a Hivatalos Közlönyben, nevezetesen annak december 30-i, 1072-es számában. Zárjuk a sort azzal, hogy az új esztendő első munkanapjaiban is megjelentek olyan jogszabályok, amelyeket még a múlt esztendőben kelteztek. Ugyanakkor a távozófélben lévő kormányfő sebtében még aláírt különböző tisztségeket betöltő személyek felmentésére vonatkozó döntéseket is, sőt egy napra kineveztette magát az agrártárca vezetőjének is. A mandátumának utolsó napján, azaz január 4-én is aláírt ilyen jellegű döntéseket, s azok azon nyomban meg is jelentek a Hivatalos Közlönyben, szám szerint 11. Találtunk közük igen érdekeset is, például olyant, hogy egy államtitkárt január 5-i hatállyal ment fel tisztségéből. De ennél is meglepőbb ama 2017/3-as kormányfői döntés, amely értelmében a távközlési minisztérium egyik államtitkárának a szolgálati viszonyát hivatalból megszüntetetté nyilvánítja 2016. december 11-i időponttól kezdődően. Jobb később, mint soha, s főleg olyankor, amikor arra még utolsó lehetősége volt... Hecser Zoltán