A 2016-os esztendőt a kőolaj világpiaci ára „fent” zárta, s a jelek szerint annak növekvő tendenciájára az idei esztendő folyamán is számítani lehet. Amúgy a múlt esztendő második felében a maguk nemében látványos események következtek be a kőolajpiacon, s azoknak jelentős szerepük volt nemcsak a tőzsdei jegyzések, hanem az árak alakulása szempontjából is. Hazai viszonylatban pillanatnyilag az Adótörvénykönyv egyes előírásainak a módosulása, illetve hatályon kívül helyezése viszont kedvező irányba mutatott… Lapunkban már többször is írtunk ama Bécsben november 30-án aláírt egyes szakelemzők szerint akár történelmi jelentőségűnek is nevezhető döntésről/megállapodásról, amely értelmében a Kőolajkitermelő Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai jelentős mértékben csökkentik a kőolajtermelésüket. Ez azt jelenti, hogy napi együttes termelésük 2017. január 1-től semmiképp sem fogja meghaladni a 32,5 millió hordót. Idetartozik az is, hogy a múlt esztendő elején a „fekete arany” ára addig ismertetlen szintre szállt alá, 2016. január 27-én annak világpiaci ára 27,10 dollár/hordó volt, olyan körülmények között, amikor másfél évvel azelőtt, nevezetesen 2014 augusztusában az 110 dollár/hordó volt. Alig néhány nap telt el az OPEC-tagállamok döntésétől, s megszületett egy másik hasonló jellegű megállapodás is: 11 olyan kőolajkitermelő ország, amely nem tagja az OPEC-nek, ugyancsak kőolajkitermelésük visszafogásáról döntött. A két szóban forgó döntést követően azon nyomban megugrott a kőolaj világpiaci ára, s azóta is érződik a növekvő tendencia. A múlt esztendő legutolsó munkanapján, a londoni tőzsdén (International Exchange Futures) a februári leszállítással jegyzett hordónkénti ár 56,79 dollárral zárult, a reggeli 56,13 dolláros kezdés után. A dolgok ilyenszerű alakulása szerte a világon kiváltotta az üzemanya- gok kiskereskedelmi árainak gyors változását, illetve megemelkedését. (Magyarországon például december folyamán négyszer is megemelkedtek az üzemanyagárak, és mától is meg fognak.) Hazai viszonylatban, akik a múlt esztendő utolsó napjaiban tankoltak, ugyancsak megtapasztalhatták a kedvezőtlen árváltozást. Sajátos helyzet A felvezetőben már említést tettünk arról, hogy hazai viszonylatban már az új Adótörvénykönyv 2016. január 1-i hatályba lépésétől tudni lehetett arról, hogy az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak képzésében/alakulásában 2017. január 1-től változásra lehet számítani, méghozzá a kőolaj világpiaci árának az alakulásától függetlenül. Igen, mert az új Adótörvénykönyvnek az áfarendszerre vonatkozó előírásai között van egy olyan is, amely értelmében 2017. január 1-től az általános áfakulcs 20%-ról 19%-ra fog csökkenni. Ezzel egyidejűleg hatályba lép ama előírás is, amely értelmében kivezetésre kerül az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó. Hozzávetőleges számítások szerint a kettő együttes értéke 40-50 bani körül lehet, azaz a különböző üzemanyagok literenkénti kiskereskedelmi ára kb. ilyen nagyságrendű összeggel csökkenhet. Most már nem kell feltételes módot használnunk, mert az árcsökkenés már január 1-től ténylegesen bekövetkezett, s az valóban 40-50 baninak felelt meg. A jövő vonatkozásában viszont nem fogalmazható meg egyértelmű értékelés: egyrészt azért nem, mert a kőolaj világpiaci ára valószínű, hogy nem fogja „érintetlenül hagyni” a romániai kiskereskedelmi árakat, mint ahogy a hazai árképzésben meg van a maga szerepe a lej/dollár és az lej/euró árfolyam alakulásának is (ami nem mindig bizonyult stabilnak, illetve kedvezőnek). Másrészt nem tudni, hogyan lesz beilleszthető az új kormány programjába az, ami eredetileg abban nem szerepelt, nevezetesen az áfacsökkentés és a különleges jövedéki adó kivezetése. Két olyan tényezőről van szó, amelyek óhatatlanul költségvetés-bevételi kiesést okoznak, s ugyanakkor a két szóban forgó előírás gyakorlatba ültetését el szerette volna napolni a szociáldemokrata párt csúcsvezetése. Hecser Zoltán