S sokak számára feszültséget, idegtépő bizonytalanságot és tanácstalanságot okozó kormányzati hezitálást követően végül is a tegnapi kormányülésen elfogadták azokat a jogszabály-tervezeteket, amelyeket a fiskális intézkedési csomag jelent. Egyébként ennek az intézkedési csomagnak a „becsomagolása” csak részben sikerült, ugyanis az országos bruttó minimálbér szintjének megállapítására vonatkozó kormányhatározat tervezete lekerült a napirendről… [caption id="attachment_59813" align="aligncenter" width="960"] Ülésezik a kabinet. Szembementek a közakarattal Fotó: Gov.ro[/caption] Nem volt előzményektől mentes a napirend tekintetében a tegnapi kormányülés sem: hétfőn még maga a kormányfő lebegtette meg a fiskális intézkedési csomag elfogadásának esetleges elhalasztását, kedden viszont igen szűkszavúan már azt nyilatkozta, hogy azt igenis jóváhagyásra bocsátják; kedden, sőt tegnap reggel is az ülés megkezdésének időpontjaként a 15 órát jelölték meg, de a délelőtt folyamán azt közölték, hogy az 13 órakor kezdődik, ám ténylegesen csak 13.30-kor került arra sor; a délelőtti órákban közölt napirendi pontok között meglepő módon nem szerepelt a minimálbér szintjére vonatkozó kormányhatározat-tervezet. Időközben bekövetkeztek kívülről érkező előzmények is: már 11 órától kezdődően a kormánypalota előtt gyülekeztek nem is kevesen a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása ellen tiltakozók, számuk 14 óra körül több százra volt tehető, s mondanunk sem kell, hogy nem a kormányt éltették; a kormányülés kezdete előtt néhány perccel közölte a jegybank a mai valutaárfolyamokat, s azok nemigen örvendeztették meg a kormányt, ugyanis a lej/euró esetében ötéves csúcsot döntött meg a 4,6198 lej/euró, akárcsak a 3,9810 lej/dollár. (Nem idetartozik, de az árfolya­mok kedvezőtlen alakulása maga után vonhatja az üzemanyagárak újólagos megemelkedését is.) Az előzmények kapcsán megemlíthetjük azt is, hogy a keddi nap folyamán a sajtó képviselői képtelenek voltak szóra bírni a kormánypárt elnökét, Liviu Dragneát, akárcsak Tudose kormányfőt a mai kormányülés napirendjével kapcsolatosan, illetve azzal kapcsolatosan, hogy eszközöltek-e módosításokat az elmúlt napokban megfogalmazott észrevételek, kifogások és fenntartások okán a beterjesztendő jogszabálytervezetek szövegein. Egyedül a koalíciós partner, a szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu nyilatkozott, de jobbára mellébeszélt. (Tăriceanu egyébként hétfőn megtagadott mindennemű nyilatkozatot, arra hivatkozva, hogy nem ő az illetékes, hanem a kormányfő. Akkor hangjából duzzogás is kiérződött, feltételezhetően annak okán, hogy őt nem hívták meg a kormánypárt csúcsvezetőinek ama ülésére, amelyen állítólag eldőlt a fiskális intézkedési csomag sorsa.) Felesleges hangulatkeltés? Tekintettel az előzményekre, a kormányülésnek is komor hangulata volt, a kormányfő felvezető tömör expozéjában igen határozottan fogalmazott, azt hangoztatva, hogy a jogszabálytervezetek körüli hangulatot egyes munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek feleslegesen és indokolatlanul korbácsolták fel, s azok között olyanok is voltak, akik előzetesen egyetértettek a kilátásba helyezett intézkedésekkel. Hozzáfűzte azt is, hogy az intézkedési csomagnak jobbára semleges lesz a hatásmechanizmusa, nem igazak azok a feltételezések, amelyek szerint csökkenni fog a nettó bérek szintje, és szerinte az állami költségvetés esetében sem következhet be gondot okozó bevételkiesés. A közpénzügyi miniszter, tájékoztatva a kormánytagokat lényegében megismételte azt, amit már felvázolt az október 26-i kormányülésen, amikor is első olvasatban tekintették át a jogszabálytervezeteket. Nyomatékolta, hogy azok szövegein az elmúlt napok során semminemű módosításra és kiegészítésre nem került sor. Ha ez így igaz, akkor mi lesz azzal az ígérettel, amely elhangzott a municípiumok egyesületének illetékeseivel folytatott tárgyalások során, s amely értelmében a jövedelmi adóból nagyobb hányad illetné meg a helyi költségvetéseket. Rózsaszínbe „csomagolva”… A tárcavezető ugyancsak azt nyomatékolta, hogy a munkavállalók semmiképp sem lehetnek vesztesei az Adótörvénykönyv egyes előírásait módosító sürgősségi kormányrendeletnek, sőt lesznek olyanok, akiknek nettó bére növekedni fog. Ilyen összefüggésben utalt a minimálbért realizálókra, valamint azokra, akik eltartásában gyermekek vagy más személyek vannak, lévén, hogy megemelkedik a bruttó bérből leírható összeg értékszintje. Továbbá megemlítette azt is, hogy a jövedelmi adókulcs 16%-ról 10%-ra való csökkentése nemcsak az alkalmazottak szempontjából bizonyulhat kedvezőnek, hanem a független tevékenységet kifejtők, a szabadfoglalkozásúak stb. szempontjából is. A közpénzügyi minisztert hallgatva már-már rózsaszínűnek tűnt a hazai fiskalitás jövője, vagy legalábbis annak a jövedelmeket érintő jövő évtől hatályba lépő előírásai. Igaz, úgy halkan megjegyezte, hogy lesznek megszorítások is, tehát országunk, illetve a jelenlegi kormány nem tesz egyebet, mint beépíti a hazai jogrendbe az Európai Unió Tanácsának ama 2016/1164-es irányelvét, amely a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szól. Lehet, hogy ez a szándék, de független szakértők szerint nem kizárt, hogy túllőnek a célon, mint ahogy az is elgondolkodtató, hogy a mostani sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyes előírások meghozataláról előzetesen nem tájékoztatták az Európai Bizottságot, márpedig erre vonatkozóan is vannak olyan irányelvek, amelyeket ugyancsak nem lehet figyelmen kívül hagyni… Hagytak a jövő hétre is… Igen „szerény” hangon szólalt meg Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azon sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely révén módosítottak és kiegészítettek egyes jogszabályokat és elnapoltak egyes határidőket. A maga részéről ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy minden a legnagyobb rendben van olyan előírásokról lévén szó, amelyek kedvezően érintenek jó néhány lakossági kategóriát. (Többek között a nyugdíjpont értékének a jelenlegi 1000 lejről 1100 lejre való megemeléséről van szó 2018. január 1-jétől, s ugyanezen időponttól az úgynevezett minimál nyugdíj 640 lejre fog emelkedni, valamint arról, hogy január 1-jétől a gyerekgondozási illetmény minimuma a jelenlegi 1233 lejről 1250 lejre emelkedik.) Az országos bruttó minimálbér szintjének a megállapítására vonatkozó kormányhatározat-tervezet kapcsán arra utalt, hogy azt a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották, s ez utóbbinak határideje még nem járt le. Következésképpen azt csak a jövő heti kormányülésen terjesztheti be, és időközben be kell szerezni az illetékes szervek véleményezését is. Megjegyezte azt is, hogy e kormányhatározat tekintetében sem lehet szövegmódosításra számítani. Visszásnak tűnt ez a megjegyzés olyan körülmények között, amikor is a közvita még nem zárult le és a gazdasági-társadalmi tanács (CES) véleményezését még csak ki sem kérték. (Egyébként a közvita határideje tegnap éjfélkor lejárt.) A jelek szerint puszta formaság volt a fiskális intézkedési csomagra vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos két sürgősségi kormányrendelet tegnapi elfogadása, ugyanis a kormányülés úgy 16 óra tájban már véget is ért, s annak során még rábólintottak 3 törvénytervezetre és további két sürgősségi kormányrendeletre, jóváhagytak 19 kormányhatározatot, meghallgattak és tudomásul vettek 8 memorandumot és véleményeztek a honatyák asztalán lévő 6 törvénytervezetet. Amúgy a kormányülést követően sajtótájékoztatót tartott Io­nuț Mișa közpénzügyi miniszter és Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter. Annak során lényegében semmi újat nem mondtak azokhoz képest, ami már elhangzott szájukból (de nem csak) az elmúlt hetek során. Valahogy úgy tűnik, hogy senkinek semmi aggodalomra nincs oka, legalábbis a kormánypárt, a kormánykoalíció és egyes kormánytagok szerint, s ők próbálnak megtenni mindent megnyugtatásunk érdekében. Egyelőre azonban nem sok sikerrel. Sőt a szakszervezetek nem mondanak le a további tiltakozó akciókról, ugyanakkor a Nép Ügyvédje közbejárását fogják igényelni annak érdekében, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon beadvánnyal, alkotmányossági aggályok okán. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Ludovic Orban tegnapi nyilatkozata szerint ugyancsak ilyen jellegű eljárás kezdeményezésére kérte fel a Nép Ügyvédjét. Továbbá bejelentette azt is, hogy pártja végrehajtó bürójának javasolni fogja a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány beterjesztését. Ehhez egyébként 117 honatya aláírására lenne szükség, amivel a liberálisok nem rendelkeznek, de Orban szerint az a jelenlegi politikai kontextusban megszerezhető lenne. A közérdeklődésre is számot tartó két sürgősségi kormányrendelet megjelentetésére a Hivatalos Közlönyben minden bizonnyal napokon belül sor kerül. Azt követően módot ejtünk azok lényegesebb előírásainak felvázolására, ismertetésére. Hecser Zoltán