– A Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak minden évben más-más témája van, így a műsor nem válik szerteágazóvá, tulajdonképpen minden programpont egy gondolatra épül fel. Mégis, a témának eléggé tágnak kell lennie ahhoz, hogy minden előadó kapcsolódni tudjon hozzá. Az idei téma a párhuzamok és ellentétek – mi minden fért ebbe?

– A fesztivál művészeti vezetője, Filip Ignác javasolja a témát mint zeneirodalomban jártas szakember, a régizene világának jó ismerője. Jól bevált az a módszer, hogy megfogalmazunk egy témát, így olyan együtteseket hívunk meg, amelyekről tudjuk, hogy képviselni tudják azt és ahhoz illő műsoruk van. Azok az együttesek pedig, amelyek rendszerint visszajárnak, mindig új műsorral jönnek, és ez nagy szellemi munka eredménye, hiszen évente hoznak új produkciót. Amint megfogalmazzuk a témát, kutatómunka veszi kezdetét az előadók részéről, hogy ahhoz illeszkedve építsék fel a műsorukat. Így valóban van egy közös gondolatiság a programkínálatban, ami azon belül sokféle és sokrétű, hiszen van hangszeres zene, énekszó, több korosztályt megmozgató program, koncertek meg gyerekműsor, kerekasztal-beszélgetések és még sok minden más. Szervezőként érdekes – és azt gondoljuk, hogy a közönségnek is –, hogy egy téma vezet mindenkit a programkínálatban. Amint a műsorfüzetben olvasható ajánlókban olvasható, a párhuzamok és ellentétek téma a különféle korokra, műfajokra is érthető, de felhívja a figyelmet a népzene és a műzene egymásra hatására is. Ez a téma egymással szembeállítja a hangos és halk zenét, a régit és az újat, a gregoriánt és a kortársat, a hangszert és az énekhangot. Az idén egyébként sokkal több énekhangot hallhat a közönség, mint a korábbi években: fellép az Ars Pro Toto együttes, a Madéfalvi Schola és a Lux Aurumque kórusok közösen, illetve a Barokk Fesztiválzenekar műsorában is lesz kórusmű.

– A fellépők között sok a helyi zenekar és kórus, illetve több olyan együttes is van, amelynek megalakulása, működése szorosan kapcsolódik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéhez, amely 1980 óta máig is tart. Ilyen az Ars Pro Toto, a Concerto Spiralis, a már említett Madéfalvi Schola és a Lux Aurumque kórusok és a Codex együttes is. Minek a jele ez a régizenei bőség itt, Csíkszeredában?

– Büszkék vagyunk arra, hogy egyre több helyi együttes jelentkezik, mert ez nemcsak a fesztiválhoz kötődésnek a jele, hanem azé is, hogy évközben rendszeresen zajlanak próbák, kutatások és komoly szellemi munka, amelynek az eredményét itt meg lehet mutatni.

– Ön is énekel a Lux Aurumque kórusban. Milyen tapasztalat szervezőként és fellépőként is készülni a fesztiválra? 

– Azért jó, hogy énekelek a kórusban, mert így a fesztivál másik oldalát is látom, hogy fellépőként milyen izgalmak, milyen energiák működnek és milyen erőfeszítések vannak. A Lux Aurumque amatőr csapat, amely saját örömére és épülésére tanul kortárs kórusműveket, és próbál rendszeresen. Nagyon tisztelem azt a munkát, amelyet egy előadóművész, kórus, együttes befektet a fellépésbe. Amit a közönség lát és hall, az kitartó munka eredménye. Nagy élmény mindezzel együtt benne lenni egy előadásban, a befogadó így többet kap a produkcióból. 

– Idén kik azok a fellépők, akik még nem léptek fel a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon?

– Először lépnek fel együtt nálunk Sebestyén Márta és Andrejszki Judit, ők első nap, az ünnepélyes megnyitó estéjén koncerteznek. Az Into the Winds egy Franciaországból érkező fiatal, tehetséges csapat, főként fúvósok. Számos régizeneversenyt nyertek, dinamikus jelenlétük van a nyugat-európai régizene-palettán, modernek és a nyugati tánczene legkorábbi darabjait fogják előadni. Az Egyesült Királyságból érkező Nicholas Parle neves csembalóművész sem volt még itt, ő csembalókoncertet ad a Zengő Térben, és tanítani is fog a Nyári Egyetemen. Nem először jönnek, de különleges előadók a Bukarestből érkező Sempre együttes, amelynek tagja a Bukaresti Régizene Fesztivál művészeti vezetője is. Az együttes évek óta szívesen játszik együtt csíki zenészekkel, nagyon jó kapcsolatunk van az együttessel és a Bukaresti Régizene Fesztivál szervezőivel is. Ők a Csíki Moziban lépnek fel. 

A Flauto Dolce meghívottja a Németországban élő Hegyi Gábor, aki egy különleges hangszert, barokk trombitát fog megszólaltatni. Nagyon várjuk a Barokk Fesztiválzenekar előadását a Szent Ágoston-templomban, megrázó erejű koncert várható, sok meglepetéssel.

– Tehát idén sem csak a Mikó-várban zajlanak majd a koncertek, sok más helyszín is szerepel a programban. A historikus hangszerek érzékenysége miatt nem lehet minden koncert kültéri? 

– Azért is. Nagyon oda kell figyelnünk a hangszerekre, a csembalókról például külön táblázatunk van, mert azoknak nagyon körülményes a szállítása. Sok koncerten lesz szükség csembalóra, egy régizene-fesztiválon ez elengedhetetlen hangszer, és a szerencsénk az, hogy az intézménynek sikerült beszereznie egyet, illetve a kolozsvári zeneakadémiáról is hoztunk el hangszereket Erich Türk segítségével. Igyekszünk vidéki helyszíneket is bevonni a fesztivál programjába, és nóvum, hogy túrát, sétát is szervezünk: az előző években voltunk Csíksomlyón és Szépvízen, idén Csíkszentimrén, a Henter-kúria udvarán tartunk egy régizene-pikniket, amelyen a Codex és a Musica Historica fog muzsikálni. Ezzel az eseménnyel fogjuk zárni a fesztivált.

– Idén még mely historikus hangszerek kapnak nagyobb figyelmet?

– Nagy szerepet kap a lant, hangszerismertető beszélgetés és bemutató is lesz róla. A fesztiválon megjelenik még a barokk trombita, ez is különleges hangszer, illetve a francia Into the Winds együttesnek is különleges fúvós hangszerei vannak. Ilyen a shalmei, a reneszánsz harsona, de más előadásokon lesz még török síp, viola d’amore, arciliuto, oboa, fagott és még sok más különleges hangszer, amelyeket a többség nem biztos, hogy ismer.

– Tartalmas fesztiválról beszélünk, nemcsak a nagyközönségnek szóló programkínálat tekintetében, hanem szakmai szempontból is, hiszen idén is lesz Régizenei Nyári Egyetem, ahol zenészek, zenetörténeti kutatók találkozhatnak egymással és tanulhatnak egymástól. Emellett kísérőprogramokat is szerveznek, gyermekfoglalkozásokat is, és az elmúlt évek tapasztalata alapján mindez magas színvonalon zajlik. Minek köszönhető, hogy évről évre ilyen stabilan magas színvonalú a rendezvény?
– Egyrészt a programkínálat színvonalának köszönhető, a következetességnek, amely egyben hűség a kezdetekhez és tudatos visszakapcsolás a múlthoz. Másrészt a zenészek, kutatók, szervezők elkötelezettségének. Nagyon feszes az együttműködés, és a résztvevők, szervezők ki is szokták emelni, hogy a Csíkszeredai Régizene Fesztivál találkozási pont számukra, ahol lehetőségük van egymás meghallgatására, egymás értékelésére, tanításra, kottacserére, információcserére. Az előadások, koncertek elérhetők és élvezhetők a nagyközönség számára, de emögött nagyon intenzív szakmai élet zajlik. Ezért igaz a kijelentés, miszerint a fesztivál idejére Csíkszereda a régizene központjává válik. Mindig van új mondanivaló, vannak fel nem dolgozott kéziratok, fel nem tárt vagy elő nem adott anyagok, és van, aki ezt művelje egész Európában. Ezek a személyek együttműködnek, tudnak egymásról, intenzív szakmai élet van. Ugyanakkor ezeknek az előadóknak a közönsége is különleges, mert ők meghallják, értik és értékelik ezt a zenét.

– Mi jellemző a régizene-fesztivál közönségére?

– Elsősorban az, hogy lehet számítani rá. Azt tapasztalom, hogy a közönség soraiban igen művelt emberek ülnek. Tájékozottak, olvasottak, zenét hallgatnak, és van igényük arra, hogy eljusson hozzájuk valami színvonalas, magas szinten nyújtott tartalom, kulturális élmény. Idősek is vannak a közönségben, mert a nyolcvanas évek óta nagyon sokan kitartanak a fesztivál mellett, de ebbe belenőnek a fiatalok is. Mintha sajátjuknak tekintenék a rendezvényt. Próbáltunk évközben is rendezni koncerteket, de hiányzott az a fokozott érdeklődés, ami a fesztiválon jelen van. Úgy tűnik, mintha a közönség is érdeklődőbb a rendezvény ideje alatt, mint máskor.

– A fesztivál arculata évről évre változik, de a Mérey András képzőművész által alkotott furulyázó fiú továbbra is megjelenik. Igényesség jellemzi a tartalmas műsorfüzetet, illetve a dizájnt is.

– Tiszteljük azt, amit örököltünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi feladatunk előtérbe hozni nagyjainkat és az általuk hátrahagyott értékeket. A grafikai elemek elkészítésével a csíkszeredai Rasterline stúdiót bíztuk meg, akik nagyon igényes munkát végeznek.

– Tapasztalatai szerint milyen hatása van a régizenének a közönségre? Nem hasonlítható más csíkszeredai zenei fesztiválokhoz, hiszen egyik koncerten sincs hangosítás, és különleges hangszerek csendülnek fel.

– Már számtalanszor tapasztaltam, hogy ha a közönség valami halkra figyel, akkor kiélesedik a hallása, és meghallja azt is, ami halkan szól. A historikus előadásmód akkor hiteles, ha nincs hangosítás, vagy esetenként csak annyi, ami szükségszerű, hogy a hang térbeli nehézséget küzdjön le. Nagyon jó megélni ezt, és erről a tapasztalatról tanulmányok is szólnak, hiszen ennek a hangzásvilágnak pozitív hatása van az emberi szervezetre. Az emberi mivoltunkhoz ez közelebb áll, mint a technikailag felhangosított zene.