A Kisebbségi jogok háborúban és békében című tusványosi panelbeszélgetésen Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ifjúsági szervezetének elnöke, valamint Szilágyi Mátyás diplomata fejtették ki gondolataikat Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa moderálásával. Az előadás során a szép számban megjelent érdeklődő előtt a többi között felvázolták az ukrán politikum ellenséges viszonyulását a kárpátaljai magyar közösséghez. Ismertették az ukrajnai nyelvtörvény előzményeit és várható kihatásait. Megtudtuk, hogy

a Majdan után a kárpátaljai magyar közösség hitt abban, hogy jobb irányt vesz Magyarország és Ukrajna kapcsolata, de a reményt megtorpedózta az oktatási törvény.

A helyi magyarok hátbaszúrásként értékelték a durván ukránosító kijevi intézkedést. Mint Dobsa István megjegyezte, az ukrán anyanyelvi oktatást a törvény nyelvi kasztokra osztja, a magyar oktatást ellehetetleníti. Az érdekvédelmi szervezetek minden fórumon felszólaltak, felszólalnak a jogfosztások ellen, egyelőre nem sok sikerrel.

– A diplomáciai viszony inkább iszony, veszélyes, amikor a reálpolitikát az érzelmekre cserélik

– értékelte a KMKSZ ifjúsági szervezetének elnöke.

Szili Katalin megemlítette, hogy az őshonos közösségekről szóló törvény orvosolhatná a problémát, de csak a krími tatárok vannak őshonos kisebbségként elismerve, a magyarok nem. A miniszterelnöki főtanácsadó arra is felhívta figyelmet, hogy Magyarországot és Szerbiát kivéve egyik környező ország sem ismeri el nemzeti kisebbségeit államalkotó tényezőnek. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió erőtlenségét is megemlítette, mint mondta: az EU is elnézi, a háborúra hivatkozva, a jogtiprásokat, amit nem tehetne meg, az ukránok sajnálata mellett nem lenne szabad, hogy szemet hunyjon a kisebbségi jogfosztások fölött. A mielőbbi béke fontosságára hívta fel a figyelmet Szili, ugyanakkor kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy

több ország az idő múlására játszik, és a változó demográfiai helyzetben bízik, mikor már a magyarok nem fognak tömböket alkotni.

Szilágyi Mátyás diplomata, aki több évet szolgált Ukrajnában, Kárpátalján a háborús pszichózis emberekre gyakorolt hatásáról szólt a jelenlévőknek.

– Másképpen reagálnak az emberek békeidőben, és másképp egy honvédő háború esetén – mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek ellenére fontos, hogy a toleranciát megőrizzük, amennyire csak lehet, hisz háborús helyzetben az anyaországok – Magyarország, Románia, Lengyelország – lehetőségei korlátozottabbak a nemzeti közösségeik védelmezésében.