A csíkszeredai levegő mi­nő­ségéről az elmúlt év­tizedben jegy­zett ada­tokat vizsgálva dr. Bodor Katalin, a Venczel Jó­zsef Szakközépiskola tanára nemcsak a légszennyezés térbeli eloszlását és az időbeli változásokat, illetve azok periódusos jellegét figyelte meg, hanem a légszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásait is kutatta.

Mi van a ködben?

A csíkszeredai levegőminőséget nagy fokú változatosság jellemzi, és ebben nagy szerepe van a – leggyakrabban a hideg évszakokban kialakuló – ködnek, amely mivel a Csíki-medence zárt alakú és gyakran alig van légmozgás, napokig nem tud eloszlani. Bodor Katalin szerint a légszennyező anyagok felhalmozódnak a ködben, és a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok gátolják a levegő vertikális keveredését. Ez azt jelenti, hogy a szennyező anyagok a talajközeli rétegben maradnak, és ez a felhalmozódás komoly problémákat okozhat a térségben élők számára. A leginkább veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, valamint azok, akik légzőszervi vagy szív- és érrendszeri problémákkal küzdenek.

Az aktuális levegőminőséget világszerte egységes mutatóval jelölik. Az AQI (Air Quality Index) egy nullától háromszázig terjedő skála, amelyen a 0 és 50 közötti érték jónak mondható, és a 300 – vagy annál nagyobb – érték már veszélyes. Az index számos paramétert tartalmaz, közülük az egyik legjelentősebb a légköri aeroszol – magyarázta Bodor Katalin. A romániai települések levegőminőségét egyébként a calitateaer.ro weboldalon lehet követni.

Az aeroszol gáznemű közeg, amelyben finoman eloszlott szilárd vagy cseppfolyós részecskék találhatók. Az összetétele rendkívül változatos lehet, tartalmazhat szervetlen ionokat, fémvegyületeket, elemi szénrészecskéket, szerves vegyületeket, de akár olyan anyagokat is, amelyek a földkéregből származnak. Ezek az apró részecskék belélegzés, lenyelés és a bőrön keresztüli felszívódás révén juthatnak be a légzőrendszerünkbe és a véráramba, és esetenként ezáltal komoly egészségi problémákat okozhatnak. Minél kisebb az aeroszolok átmérője, annál könnyebben és akadálymentesebben jutnak be a tüdőbe és a véráramba, ahol felhalmozódva számos légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegséget okozhatnak.

Hétvégén alacsonyabb a szennyezettség mértéke

A tíz mikrométernél kisebb átmérőjű aeroszolokat PM10-nek nevezik. Bodor Katalin többéves adatok eredményeit vizsgálva megfigyelte, hogy Csíkszeredában a legalacsonyabb PM10-koncentrációérték általában hétvégén, illetve a hét elején figyelhető meg, de a hét elejétől a PM10-koncentrációértékek emelkedni kezdenek, szerdán érik el a maximális koncentrációt, és az érték csütörtökön stagnál.

– Ennek oka, hogy a hétvégén kisebb a járműforgalom és kevesebb egyéb kibocsátási forrás van jelen, ami tisztább levegőt eredményez

– magyarázta a kutató.

Csíkszeredában a havi átlagot mutató PM10-koncent­ráció jelentősen ingadozik. A legalacsonyabb PM10-érték júniusban mutatható ki, ami annak köszönhető, hogy ekkor a határréteg – a Föld felszínétől számított mintegy ezer méter magasságig terjedő levegőréteg, melyben az időjárási jelenségek lezajlanak – szintje háromszor magasabb, mint télen, ami alacsonyabb aeroszol-koncentrációhoz vezetett.

Télen a legrosszabb

Az aeroszol-koncentráció lehet alacsony, közepes, magas és nagyon magas. Csíkszeredában a túllépések jelentős része a téli hónapokra tehető, de előfordul kisebb arányban a tavaszi és az őszi periódusokban is. A kutató mérései szerint a túllépések 88 százaléka télen, 8,5 százaléka tavasszal, míg 2,8 százaléka ősszel fordult elő. 

– Ez azt mutatja, hogy a téli időszak kiemelkedően magas légszennyezési szintekkel jár együtt. Az éves túllépések aránya öt százalék, ami összességében nem tűnik túl magasnak, azonban a téli periódusban ez az érték megközelíti a húsz százalékot. Ez egyértelműen kiemeli a téli hónapokban tapasztalt légszennyezés súlyosságát és kihívásait

– mondta.

Ugyanakkor az aeroszol-koncentráció növekedése a közúti forgalom intenzitásának függvényében egyértelműen mutatja, hogy a közúti forgalom az egyik fő tényezője a légszennyezésnek. Az autók kipufogógázaiból származó káros anyagok, például az aeroszolok és a nitrogén-oxidok jelentős mértékben hozzájárulnak az aeroszolok koncentrációjának növekedéséhez a városban. 

Jobb a levegő a város szélén

Nem mindegy viszont, hogy a város széléről vagy a központról beszélünk, hiszen utóbbi esetében a szakértők magasabb aeroszol-koncentrációkat tapasztaltak, mint a város szélén működő mérőállomáson. Megjegyzendő, hogy a két mérőállomás között több mint egy kilométeres távolság és harmincméteres szintkülönbség volt. A kutatók a központban a magasabb forgalom és alacsonyabb elhelyezkedés miatt átlagosan 3,27-szer magasabb aeroszol-koncentrációt tapasztaltak, mint a város szélén található mérőállomáson.

– A levegőminőség jelentős változékonyságot mutat térben és időben, és számos tényező befolyásolja, például a földrajzi adottságok, meteorológiai feltételek, forgalmi intenzitás. Feltevődik a kérdés, hogy mi – egyének és közösség – milyen lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy mérsékeljük a káros kibocsátásainkat. Az eredmények azt mutatják, hogy a téli, hideg periódusban, különösen a reggeli órákban a levegő minősége kritikus, és a légszennyezés mértéke akár a megengedett határérték többszöröse is lehet

– figyelmeztet a szakértő.

A csapadék jelentős légkörtisztító hatással bír a meleg és hideg időszakokban is, mert segít az aeroszolok és más légszennyező anyagok „kimosásában” a levegőből. A szakértő szerint a közúti forgalom csökkentése és a tiszta energiaforrásokra való áttérés fontos szerepet játszhat a légszennyezés csökkentésében, ugyanakkor a zöldterületek, parkok és vízfelületek fenntartása is segíthet, hogy jobb legyen a levegő minősége.