Esküszöm, hogy tiszteletben tartom az Alkotmányt és az ország törvényeit és Hargita megye lakosai javára erőm és hozzáértésem szerint jóhiszeműen mindent megteszek. Isten engem úgy segéljen! – mondta el az eskü szövegét 28 megyei önkormányzati képviselő hétfő délután Csíkszeredában, az alakuló tanácsülésen. Két képviselőt a későbbiekben iktatnak.

Eskütétel saját Bibliával

A tanácsosok eskütétele után Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának új elnöke következett, aki a négy mandátum után leköszönő Borboly Csaba megyeelnököt váltja. Bíró  az eskütételhez családja régi Bibliáját hozta magával.

– Sorsdöntő időket élünk, történelmi változások küszöbén állunk. Úgy ítélem, hogy az év elején tett megállapításaink, miszerint a 2024-es év történései legalább egy évtizedre meghatározzák közösségünk jövőjét, továbbra is helytállóak. Igaz ez a világpolitikára nézve, és bár más megvilágításból, igaz Hargita megyére nézve is. Olyan világban élünk, ahol egyre inkább a félelem, a manipuláció és az indulatok határozzák meg mindennapjainkat. Ahol szembefordítják az egyént a közösséggel, a híveket az egyházzal, a közösséget a politikával, a politikát pedig a közjóval. Ilyen körülmények között nekünk, közösségi vezetőknek három fontos teendőnk van – kezdte köszöntőbeszédét az eskütétel után az új megyeelnök, aki arra biztatott: „gondolkozzunk pragmatikusan, beszéljünk világosan és cselekedjünk kiszámíthatóan.”

Közlekedés, egészségügy, oktatás és kultúra

Bíró Barna Botond szerint a következő években arra kell összpontosítaniuk, hogy a megye lakosságának életkörülményei javuljanak. Szerinte ehhez tökéletesíteni kell a szolgáltatások minőségét. Különösen hangsúlyt fektetve a közlekedésre, az egészségügyre és az oktatásra. A megyeelnök kiemelte: a jövőben olyan útszakaszok megépítése kell elsőbbséget élvezzen, amelyek a munkaerő-áramlást segítik és az áruszállítást gyorsítják, illetve a turisztikai célpontok megközelítését teszik lehetővé. Mint mondta, az egészségügyi fejlesztések azt a célt kell szolgálják, hogy bonyolultabb műtéteket is biztonságosan el tudjanak végezni a megyében, és ne kelljen több száz kilométert utazni életmentő beavatkozásokért. A tanügyi beruházások célja nem más, mint korszerű és kényelmes feltételek teremtése a diákok és a pedagógusok számára. Bíró Barna Botond szerint ugyanakkor a nehéz időkben érdemes a kultúrára is nagyobb hangsúlyt fektetni, mivel „az erős közösségi identitás erőt ad és irányt mutat a hétköznapokban”.

Az új megyeelnök megjegyezte: az előtte álló munkában számít a megyei képviselő-testület támogatására, elsősorban az RMDSZ-frakcióra, hiszen közösen vállalták az említett programnak a megvalósítását, de őszinte együttműködést ajánl a többi frakciónak is.

– Aki ma itt van, azért van itt, mert a Hargita megyében élő emberek javát akarja szolgálni. Ezért a jóért pedig csak együtt, csapatban tudunk hatékonyan dolgozni. Azért fogok dolgozni, hogy a következő évtizedben közösen a bukaresti és brüsszeli képviseletünkkel mindezt megvalósíthassuk. Mert ahhoz, hogy eredményesek legyünk, bizony szükségünk lesz egy erős bukaresti képviseletre is. Nekünk, Hargita megyeieknek az az érdekünk, hogy november végén és december elsején megismételjük a júniusi közösségi teljesítményt, és visszakerüljön az RMDSZ és vele együtt a józan ész a kormányzati döntéshozatalba. Ne kelljen novemberben is az augusztusi számlák kifizetésére várni a kormánytól. És nem kevés összeg, közel 30 millió lejről beszélünk. Ne késlekedjenek az állami beruházások lebonyolításai – sorolta, utalva arra is, hogy másfél hónapja arra vár a megyei önkormányzat, hogy az Országos Beruházási Társaság (CNI) átvegye a megyei kórháznál a munkaterepet. Az új megyeelnök azt is bejelentette, a következő év elejére elkészítik Hargita megye fejlesztési tervét, amely tartalmazni fogja a térségek prioritásait és tíz évre előrevetíti a megyei tanács főbb beruházásait.

Bíró Barna Botond a fiatalokat arra biztatta, merjenek egyéniségek lenni, tanuljanak a kudarcokból, illetve legyenek lojálisak, hiszen – mint mondta – a szilárd értékrend hosszú távon megtérül.

A legnagyobb kihívás a népesedési probléma

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy fogalmazott: az új megyei önkormányzati képviselő-testületnek nehéz időszakban kell dolgoznia, mert „2024-ben a választási év zaja sok mindenről elterelte a figyelmet, és még hátravan a parlamenti, illetve az államelnöki választás, amely meghatározza a következő évtizedet.” Kiemelte: a legjobb önkormányzati eredmény is csak akkor fordítható sikeresen a köz javára, ha meg lehet segíteni erős parlamenti képviselettel és kormányzattal.

– A politika mindig a jövőről, az emberekről, a közösségről és a közjóról szól. Ha ezt nem feledjük el, akkor eredményesek tudunk lenni. Ma számunkra, de az egész ország számára legnagyobb kihívás a népesedési probléma. Ha nem születnek gyerekek, akkor a politikának nincs miért, kiért dolgoznia – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Arra biztatta a jelenlévőket, találjanak olyan jó megoldásokat, hogy a fiatalok akarjanak itthon maradni, legyen jól fizető munkahelyük, és akarjanak gyermeket vállalni. Megjegyezte: ha a népesedési mutatók továbbra is úgy alakulnak, mint az elmúlt 34 évben, 2050-re ez a társadalom nem tudja eltartani magát. Az RMDSZ-elnök szerint nem az lesz a kérdés, hogy lesz-e ki belakja Székelyföldet, hanem az, hogy ki.

Az új képviselő-testületet és a megyeelnököt Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is köszöntötte. Az alakuló tanácsülés egyházi áldással zárult.