A létesítmények, javak, értékek őrzésére és a személyek védelmére vonatkozó 2003/333-as számú törvény értelmében az helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a lakosság, a középületek és a település védelmét. A törvény taglalja a védelmi rendszerek kialakításához szükséges eszközöket, ilyenek például a kerítések, a riasztórendszerek, a biztonsági világítás, valamint a polgári védelem. Utóbbi megszervezésére több lehetőség van: az önkormányzatok szerződhetnek őrző-védő szakcéggel, vagy maguk is szervezhetnek polgári őrséget a helyi lakosság bevonásával, amelybe katonaviselt személyek jelentkezhetnek, vagy olyanok, akik dolgoztak valamelyik állami rendvédelmi szervnél. Az önkormányzatoknak jelenteniük kell az állami rendőrségnél, hogy milyen formában működik a polgári védelem a településen, és az ebben érintett személyek felkészítését is kérhetik a hatóságoktól. Önkormányzati hatáskör  a településeken a közbiztonsági infrastruktúra – például térfigyelő kamerák, a közvilágítás és riasztórendszerek – kiépítése is. Az őrzési tervben általában a következőket szögezik le: az őrzött objektum jellemzőit, az őrhelyek számát és elhelyezését az adott övezetben, a szükséges személyzet, az őrzési és riasztófelszereléseket, az őrhelyek jelszavát, a más védelmi szervekkel való kapcsolatot és együttműködést és a közbelépés módját különböző estekben. Eddig az elmélet. 

Gyakorlati kihívások 

Tekintettel arra, hogy ha adott településen nem működik védelmi szolgáltatás, az önkormányzatok felelősségre vonhatók, utánajártunk, hogy miként fest mindez a gyakorlatban. Mint cikkünkből kiderül, a vidéki önkormányzatok eltérő megközelítéseket választanak a védelem biztosításához. 
Csíkszentimrén például az önkormányzat egy őrző-védő céggel kötött szerződést, ami alapján egy személy éjszakánként járőrszolgálatot teljesít a középületeket érintő útvonalon, és elektronikus kártyaleolvasó rendszer használatával igazolja, hogy teljesítette feladatát. Ha valamelyik középületnél megszólal a riasztó, akkor a cég alkalmazottja ellenőrzi a helyszínt, s mivel az éjjeliőr elsősorban prevenciós feladatokat lát el, bűncselekmény gyanúja esetén azonnal értesíti a rendőrséget a további intézkedések miatt. 

– Az önkormányzat erre külön, fejenként mintegy 60 lejes adót szed, de ez nem fedezi a költségeket, így ki kell egészíteni – az igencsak szűkös – költségvetésből – magyarázta Kencse Előd polgármester. 
Tusnádfürdőn eddig a városban működő csendőrség látta el ezeket a feladatokat, de következő évtől az önkormányzat őrző-védő céggel tervez szerződést kötni. Ugyanakkor a térfigyelő kamerák is erősítik a közbiztonságot

– jelezte a polgármester, Butyka Zsolt. Csíkszentgyörgyön elsősorban a községben felszerelt közel ötven kamera biztosítja a település biztonságát. Réti Zsófia polgármester szerint kötöttek ugyan szerződést biztonsági céggel, de a község méretei és az önkormányzat költségvetése nem teszi lehetővé, hogy állandó éjjeli szolgálatot biztosítsanak. 
Csíkcsicsóban az önkormányzat egyik alkalmazottja látja el ezt a feladatot, probléma esetén a helyi önkéntes tűzoltók segítenek neki. Péter Lukács polgármester szerint tervezik, hogy a jövőben – anyaországi testvértelepülésük mintájára – megszervezik a polgári védelmet a településen. 
Amikor tapasztalataikról érdeklődtünk, a polgármesterek – kivált a nagyobb települések vezetői – a védelmi szolgáltatások költségeit, a járőrözés korlátait és az elektronikus biztonsági rendszerek kiépítésének fontosságát hangsúlyozták. A mezőgazdasági területek védelme külön nagy kihívást jelent, a települések határait nehezen lehet biztosítani.

Magában bízik Gyergyó térsége

A Gyergyói-medence községei más-más, nemcsak a közbiztonságra, hanem a lopások megelőzésére is kiterjedő módszerekkel igyekeznek szavatolni a közbiztonságot. Gyergyószárhegyen tizenkét éve működik a polgári védelem, amely harminc aktív taggal, beosztás alapján végzi a település éjjeliőr-szolgálatát.

– A polgárőrök kettesével, a szervezet autójával járják a települést éjszakánként: korábban az éjszakai lopások sok gondot okoztak, amióta ez a rendszer létezik, jelentősen nagyobb biztonságban vannak a gazdák földjei

– tájékoztatott Györffy Gábor alpolgármester. 
Gyergyóditró a térségben az első települések között volt, ahol kiépítették a térfigyelő kamerarendszert, ezzel valamelyest helyettesítve az éjjeliőr-szolgálatot.

– A község főutcája mentén helyeztünk el kamerákat még 15 évvel ezelőtt, azóta természetesen korszerűsítettük a rendszert, amely összeköttetésben van a helyi rendőrséggel, így hatékony a közbiztonság szempontjából

– közölte  Puskás Elemér polgármester. 

Szakcégek biztosítják az éjszakai nyugalmat

Udvarhelyszék községeiben jellemzően cégekkel szerződtek a polgármesteri hivatalok.
Farkaslaka községben már tíz éve egy őrző-védő szolgálat alkalmazottjai járnak be éjjelente több mint 70 km-es utat, ellenőrizve a középületeket, de az utcákat is. Hatékonyságukra bizonyíték, hogy ezzel több bűncselekményt sikerült megelőzni. 

– A szolgáltatás hatékony, segítségükkel a rendőrség időben közbe tudott lépni és elkövetőket tudott kézre keríteni. Kamerarendszerünk is működik a községben, és úgy vélem, a kettő jól kiegészíti egymást

– mondta Kovács Lehel polgármester. A cég szolgáltatásai évi 150 ezer lejbe kerülnek.

Zetelaka községben is őrző-védő cég emberei látjál el az éjszakai járőrszolgálatot, figyelemük főleg a közintézményekre összpontosul, munkájukat azonban nagymértékbe kiegészítik a helyi polgárőrök. Nagy Attila, Zetelaka község vezetője elmondta, 2015-től működik polgárőrség a településen, önkéntes munkájuknak köszönhetően pedig sokat javult a közbiztonság. 

– A kamerarendszer, az őrző-védő szolgálat és a polgárőrök tevékenysége hatékonyan kiegészítik egymást, és ennek a hármasnak köszönhetően a közbiztonság jónak nevezhető

– vélekedett az elöljáró. A polgárőrök is végeznek éjszakai szolgálatot, önkéntes alapon, s bár hatáskörük semmivel sem több, mint bármilyen más állampolgáré, ha valami rendelleneset észlelnek, értesítik egymást és a hatóságokat, és így hatékonyabban lehet közbelépni.