Csíkszentimre község egyik büszkesége a Henter-kúria, amelynek különösen a lépcsős portikusza – az épület főhomlokzatához csatlakozó, a többi három oldalán nyitott, oszlopos előcsarnok – figyelemre méltó. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűek. A Henterek 1713-ban építették csíkszentimrei udvarházukat, az épület a környékbeli barokk világi építészet egyik jelentős emléke. Az akkor fellelhető legjobb mesterekkel építtették, téglalap alaprajzú elrendezése a népi építészet hatására utal.

Az udvarház, amelynek pitvarát alápincézték, több helyiségből – ebédlőből, hálószobákból, konyhából és mellékhelyiségekből – állt. Az épület előtt oszlopokon nyugvó, nyitott tornác helyezkedik el. Ennek kőoszlopait faragott akantuszlevelek, háromszirmú, nyitott virágfüzérek díszítik, amelyek reneszánsz hatást mutatnak. A kúria tetőzete – a XVII. század végén Erdélyben is elterjedt – zsindellyel borított, megtört felületű nyeregtető. A tornác feletti, háromszög formájú oromzaton a Henterek – nyakán átlőtt, karmai közt kavicsot tartó darut ábrázoló – címere látható.
A csíkszentimrei udvarház számos történelmi esemény színhelye volt az évszázadok során. Ezek közül kiemelkedő a székely határőrség megszervezéséhez fűződő: a madéfalvi vérfürdő után a megfélemlített alcsíki főemberek báró Henter Ádám házánál tették le az esküt. A határőrség megszervezésében játszott szerepéért 1765 áprilisában Henter Ádámot csíki főkirálybírónak nevezték ki. Orbán Balázs is feljegyezte a Henterekről, hogy buzgó katolikusok voltak, akik attól sem rettentek vissza, hogy erőszakkal terjesszék hitüket.

A kilencvenes években a szakszerű régészeti és biológiai felmérések elvégzése után a kúria felkerült a Kulturális Minisztérium műemlékek helyreállítását szorgalmazó listájára. A tulajdonviszonyok rendezését követően pályázati pénzből nemrégiben újjáépítették a kúriát, visszaadva az épület eredeti formáját, napjainkban a közösség szolgálatában áll.
Hogy mennyire fontos a kúria a csíkszentimreiek számára, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Henter-kúria Őrei nevű, helyi kisiskolásokból álló csapat őrködik tanárnőjük felügyeletével az épület felett, számos közösségi eseményt szerveznek a festői tájban elhelyezkedő kúria falai között és azon kívül egyaránt.
A Henter-kúriában kiállítótermeket is berendeztek, ahol többek között osztovátát, azaz szövőszéket is megcsodálhatnak az épületbe látogatók. A településen nagy hagyománya van a szövésnek, a festékesek és a szőttesek készítésének. Ezeket a házi ipari termékeket kézi szövőszéken állítják elő. A Henter-kúriában el lehet lesni a szövőszék kezelésének művészetét, ki lehet próbálni, hogyan alakul át az anyag szőttessé. A kert, a kiállítótermek, az étkező, a boltíves pince, az emeleti közösségi terem a ma emberét szolgálja, így telik meg új élettel a kúria a közösség javára.