borús égbolt
Kötelességünk ismerni a múltunkat
A Magyar Tudomány Napjának tiszteletére szervezett történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság. Az 1916-os évi katonai betörés és Székelyföld című kétnapos konferencián nyolc előadást hallhattak az érdeklődők, akiket igazi időutazásra invitáltak az előadó történészek, kutatók. Az esemény szervezője, dr. Garda Dezső egyetemi tanár hangsúlyozta: kötelességünk ismerni a múltunkat, ebben igyekeznek segíteni a hasonló konferenciák.
[caption id="attachment_39052" align="aligncenter" width="4000"]
Történészkonferencia Gyergyóban. Múltismeret Fotó: Kertész László[/caption]
Fontosak az ilyen és ehhez hasonló történelmi konferenciák, csakúgy mint a történészek részéről érkező segítség, akik láttatják velünk az egykori eseményeket – mutatott rá a konferencia megnyitóján Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről dr. Csige Sándor vezető konzul köszöntötte a jelenlévőket, mondván a továbblépés lehetséges útja a tanulságok levonása lehet, ehhez pedig közelebb vihet a konferencia. Többször is elhangzott a szakmaiság fontossága, és ugyanerre hívta fel a figyelmet Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Barti Tihamér is.
Háború és román betörés Gyergyóban
Az előadások java része gyergyói vonatkozásban láttatta az eseményeket, de csíki és marosvásárhelyi emlékekről is beszámoltak. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár Gyergyó mint hátország 1914-ben és 1915-ben címmel tartott előadást, amelyben többek között bemutatta, hogyan lett annak idején az eufóriából gyászos megdöbbenés. Mint kifejtette, a kezdeti lelkesedés után megváltozott a közhangulat Gyergyóban, jönni kezdtek a sebesültek, a halálhírek, 1915 tavaszára pedig az árak is megemelkedtek.
– Megható az összefogás, amit a lakosság tanúsított – jegyezte meg az előadó, rámutatva: egy emberként látták el a sebesülteket.
Számos akkori gyergyószéki plébános írt helyzetjelentést az eseményekről, ezekre alapozta előadását dr. Garda Dezső egyetemi oktató. Rámutatott: az iskolák felszerelése, a gazdák állatállománya, de az egyházak is megsínylették az 1916-os román támadást. Az előadás során többek között Szabó György gyergyószentmiklósi főesperes, dr. Csáky Béni alfalvi plébános és Bajkó Péter újfalvi százados jelentését is hallhatták az érdeklődők.
Koszta István ny. újságíró egy huszárőrmester naplójából idézve igyekezett visszaadni az akkori idők hangulatát, kitérve a legapróbb részletekre is, mint például a gyergyószéki falvakban való menetelés.
A Magyar Akadémia külső tagja, dr. Pál Antal Sándor, az akkori gyergyószentmiklósi rendőrfőnök, Mihály József jelentésére alapozta előadását. Az 1916. szeptember 27-i jelentésből elhangzott, augusztus 28-án reggel adták ki a rendelkezést a város kiürítésére, a lakosság pedig fejvesztve menekülni kezdett.
Emlékek Csíkból és Marosvásárhelyről
Az első világháború csíki vonatkozásairól Daczó Katalin újságíró, lapunk munkatársa számolt be a jelenlévőknek, előadásának Az első világháborús emlékek továbbélése Csíkban címet adta. Mondandójának alapját a katonai sírhelyek, temetők helyzete képezte: több hang- és képanyagot is bemutatva világított rá olyan esetekre, amikor az emberek a sajtó segítségét kérik egy-egy tisztázatlan katonai nyughely részleteinek felkutatását illetően. Hangsúlyozta: kérésükkel nem szerepelni akarnak, csupán megosztani a történetüket másokkal is. Daczó Katalin a katonai temetők állapotának kérdését is említette bemutatójában, kitérve arra a problémára, amelyet a valódi történelmi emlékhelyek hiánya jelent.
Berekméri Árpád hadtörténész előadása a román betörés marosvásárhelyi eseményeiről szólt, mondandóját a helyi református levéltárban talált forrásokkal támasztotta alá. Mint mondta, a lelkipásztorok évi jelentéseire és a presbitergyűlési jegyzőkönyvekre lehet támaszkodni, azonban ez is változó, hisz vannak egészen rövid, ugyanakkor igencsak tartalmas leírások is. Berekméri a román támadást, a települések kiürítését, valamint a későbbi kárfelmérést részletezte előadásában, mondván itt is pánikszerű meneküléshullámot váltott ki a betörés.
„Senki nem állt készen egy ekkora háborúra”
– A Monarchia vezetői rossz döntést hoztak 1914 nyarán – jelentette ki Az eleve elveszített háború című előadásában dr. Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főkutatója.
Mint mondta, a Monarchia hadserege nem volt felkészülve, mint ahogy senki más nem állt készen egy ekkora háborúra. Előadása végén rámutatott: a fő felelősség a politikusokat terheli, hisz ők hozzák meg a döntéseket.
Az intézet másik főkutatója, dr. Krámli Mihály az osztrák–magyar dunai flottilla 1916-os őszi harcairól számolt be a hallgatóságnak.
A történészkonferencia létrejöttét a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Libán Közbirtokossági Unió és a gyergyószentmiklósi önkormányzat támogatta.
Kertész László
Történészkonferencia Gyergyóban. Múltismeret Fotó: Kertész László[/caption]
Fontosak az ilyen és ehhez hasonló történelmi konferenciák, csakúgy mint a történészek részéről érkező segítség, akik láttatják velünk az egykori eseményeket – mutatott rá a konferencia megnyitóján Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről dr. Csige Sándor vezető konzul köszöntötte a jelenlévőket, mondván a továbblépés lehetséges útja a tanulságok levonása lehet, ehhez pedig közelebb vihet a konferencia. Többször is elhangzott a szakmaiság fontossága, és ugyanerre hívta fel a figyelmet Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Barti Tihamér is.
Háború és román betörés Gyergyóban
Az előadások java része gyergyói vonatkozásban láttatta az eseményeket, de csíki és marosvásárhelyi emlékekről is beszámoltak. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár Gyergyó mint hátország 1914-ben és 1915-ben címmel tartott előadást, amelyben többek között bemutatta, hogyan lett annak idején az eufóriából gyászos megdöbbenés. Mint kifejtette, a kezdeti lelkesedés után megváltozott a közhangulat Gyergyóban, jönni kezdtek a sebesültek, a halálhírek, 1915 tavaszára pedig az árak is megemelkedtek.
– Megható az összefogás, amit a lakosság tanúsított – jegyezte meg az előadó, rámutatva: egy emberként látták el a sebesülteket.
Számos akkori gyergyószéki plébános írt helyzetjelentést az eseményekről, ezekre alapozta előadását dr. Garda Dezső egyetemi oktató. Rámutatott: az iskolák felszerelése, a gazdák állatállománya, de az egyházak is megsínylették az 1916-os román támadást. Az előadás során többek között Szabó György gyergyószentmiklósi főesperes, dr. Csáky Béni alfalvi plébános és Bajkó Péter újfalvi százados jelentését is hallhatták az érdeklődők.
Koszta István ny. újságíró egy huszárőrmester naplójából idézve igyekezett visszaadni az akkori idők hangulatát, kitérve a legapróbb részletekre is, mint például a gyergyószéki falvakban való menetelés.
A Magyar Akadémia külső tagja, dr. Pál Antal Sándor, az akkori gyergyószentmiklósi rendőrfőnök, Mihály József jelentésére alapozta előadását. Az 1916. szeptember 27-i jelentésből elhangzott, augusztus 28-án reggel adták ki a rendelkezést a város kiürítésére, a lakosság pedig fejvesztve menekülni kezdett.
Emlékek Csíkból és Marosvásárhelyről
Az első világháború csíki vonatkozásairól Daczó Katalin újságíró, lapunk munkatársa számolt be a jelenlévőknek, előadásának Az első világháborús emlékek továbbélése Csíkban címet adta. Mondandójának alapját a katonai sírhelyek, temetők helyzete képezte: több hang- és képanyagot is bemutatva világított rá olyan esetekre, amikor az emberek a sajtó segítségét kérik egy-egy tisztázatlan katonai nyughely részleteinek felkutatását illetően. Hangsúlyozta: kérésükkel nem szerepelni akarnak, csupán megosztani a történetüket másokkal is. Daczó Katalin a katonai temetők állapotának kérdését is említette bemutatójában, kitérve arra a problémára, amelyet a valódi történelmi emlékhelyek hiánya jelent.
Berekméri Árpád hadtörténész előadása a román betörés marosvásárhelyi eseményeiről szólt, mondandóját a helyi református levéltárban talált forrásokkal támasztotta alá. Mint mondta, a lelkipásztorok évi jelentéseire és a presbitergyűlési jegyzőkönyvekre lehet támaszkodni, azonban ez is változó, hisz vannak egészen rövid, ugyanakkor igencsak tartalmas leírások is. Berekméri a román támadást, a települések kiürítését, valamint a későbbi kárfelmérést részletezte előadásában, mondván itt is pánikszerű meneküléshullámot váltott ki a betörés.
„Senki nem állt készen egy ekkora háborúra”
– A Monarchia vezetői rossz döntést hoztak 1914 nyarán – jelentette ki Az eleve elveszített háború című előadásában dr. Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főkutatója.
Mint mondta, a Monarchia hadserege nem volt felkészülve, mint ahogy senki más nem állt készen egy ekkora háborúra. Előadása végén rámutatott: a fő felelősség a politikusokat terheli, hisz ők hozzák meg a döntéseket.
Az intézet másik főkutatója, dr. Krámli Mihály az osztrák–magyar dunai flottilla 1916-os őszi harcairól számolt be a hallgatóságnak.
A történészkonferencia létrejöttét a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Libán Közbirtokossági Unió és a gyergyószentmiklósi önkormányzat támogatta.
Kertész László
.jpg)
.jpg)
