Hirdetés

Hejvígelők és galambas éneklők indulnak el

Bár a karácsonyi ünnep­kör­höz tartozó népszokások egy része eltűnt vagy átalaku­ló­ban van, néhány telepü­lésen kincs­ként adják tovább azokat a fiatal generációk számá­ra. A Gyer­gyó­újfaluhoz tartozó Teke­rő­pa­takon ga­lambassal vár­ják szent­este az éneklő gyer­mekeket, a Hejvígelők pe­dig a környéken csak itt is­mert, ősi dallamokkal járnak házról házra.

Boncina-Székely Szidónia
Hejvígelők és galambas éneklők indulnak el
Betlehemes játék. Hagyományőrzés Fotó: Elekes Vencel Általános Iskola

Nálunk, Tekerőpata­kon a gyermekek ga­lam­bast énekelni men­nek: ezzel a kalácstésztá­ból ké­szült, galamb formájú sü­te­ménnyel várják ma is sok ház­nál a gyermekeket 24-én dél­után. Míg korábban ez volt a jutalmuk az éneklésért, ma már pénz és más finomságok is kerülnek mellé. A kisgyermekek után a nagyobb, 8-9. osztályos fiúk indulnak el osztálytársaikhoz, évfolyamtársaikhoz énekelni: ők a Hejvígelők, mert a Hej, víg juhászok, csordások kezdetű éneket éneklik el, házról házra járva – kezdett bele a gyergyótekerőpataki karácsonyi szokások ismertetésébe Kolumbán Csilla pedagógus, hitoktató. Elmondta: a Hejvígelők harmonikán játszó személyt is visznek magukkal, és ugyancsak hagyományos gyergyótekerőpataki be­köszönő szöveget mond közülük az a fiatal, aki a legközelebb érzi magát a családhoz, a lányhoz. Az éneklés az éjféli mise előtt befejeződik, és indulnak a templomban tartott pásztorjátékra. 

Hejvígelők és galambas éneklők indulnak el


– December 25-én este a nagyobb fiúk indulnak útnak a Midőn a Szűz című karácsonyi énekkel, meglátogatva a lányokat és éjfél után az István nevű barátokat, rokonokat, a Midőn Szent István kezdetű köszöntőénekkel. Régen több csapat indult egyszerre útnak énekelni, de egymás között megbeszélték, ki melyik falurészbe vagy utcába megy, mert hogyha egymásra „ráénekeltek” egy-egy háznál, abból rendszerint nézeteltérés, verekedés alakult ki. Ma már csak 2-3 ilyen csapattal lehet találkozni a faluban, de a házaspárok is megéneklik egymást és az István nevű rokonaikat, valamint az utóbbi években az énekkarosok a plébánoshoz kopognak be énekelni

– részletezte a település szokásvilágát Kolumbán Csilla. 
Karácsony másodnapján, de­cem­ber 26-án a János nevű ro­ko­naikat köszöntik a csalá­dok, a december 28-i apró­szen­tek ünnepe a kicsi gyerme­kek körében még él va­la­melyest, de nagyon kevesen tartják már ezt a szokást – tudtuk meg. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Akárcsak a környező településeken, Tekerőpatakon is megünneplik a Szent Család vasárnapját, ekkor ünnepi szentmisén köszöntik a 25, vagy annál nagyobb kerek évfordulót megért házaspárokat. 
A karácsonyi ünnepkör részeként, január 2-án indul házszentelni a település plébánosa: előtte néhány házzal járnak a csengettyűsök, akik beköszönő szövegükben megkérdezik a ház lakóit, hogy befogadják-e a Szent Keresztet, majd a pap a vidimusokkal és a kántorral énekelve lép be a házba. Régen tojást is adtak az egyház részére ilyenkor, ma már pénzadománnyal és az éves egyházadó kifizetésével is jár ez az alkalom – összegezte ismereteit Kolumbán Csilla, aki a településen egykor hagyományos betlehemes játékot tanítja meg évről évre a diákoknak. 
A település gyermekekből álló csoportja minden évben előadja a betlehemes misztériumjátékot, amely a környéken ugyancsak egyedülálló, „visszatanult” szertartása a karácsonyvárásnak. A gyer­gyó­tekerőpataki gyermekek a tizedik alkalommal, Csík­borzsován szervezett betlehemes találkozón mutatták be legutóbb a misztériumjátékot. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!