Fontos úgy emlékeznünk, hogy a megbékélés, illetve az egyetemes testvériség szelleme legyen a szívünkben – hangzott el Gyergyószentmiklós felszegi részén, a Gac-oldali emlékműveknél tartott megemlékezésen, ahol 1944. szeptember 7-én 159 székesfehérvári honvéd lelte halálát. Mint az emlékbeszédekben kiemelték, a sebek mind a mai napig nem gyógyultak be, a katonák halála azonban valamennyire értelmet nyerhet, hisz általuk került közelebb egymáshoz a két város, Gyergyószentmiklós és Székesfehérvár. [caption id="attachment_76520" align="aligncenter" width="1000"] Emlékezés és ünnep. 74 éve volt a Gac-oldali mészárlás Fotók: Kertész László[/caption] A székesfehérvári katonákról, illetve azokról a gyer­gyó­szentmiklósi, felszegi asszonyokról kell szóljon a megemlékezés, akik akkor is gondozták a honvédek sírjait, amikor azt tiltotta a rendszer – világított rá beszédében Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Len Emil, mondván, mennyivel másabb lenne, ha az a rengeteg magyar ember élhetett és munkálkodhatott volna. Magyarország Csíkszeredai Fő­kon­zulátusának részéről Lukács Bence Ákos vezető konzul szólalt fel a megemlékezésen, feltéve a kérdést: volt-e értelme a Gac-oldalban meghalni a hazáért? – A hősiesség soha nem hiábavaló, hisz az összetartozás érzésének a betonalapjáról beszélünk – hangsúlyozta a konzul. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének részéről Oláh László szólalt fel, kiemelve: a megemlékezés ténye mellett ünnepelni is kell. Mint kifejtette, a hetvennégy évvel ezelőtti eseményekre való emlékezés fájó kötelesség, viszont az ünneplésre is lehetőség van, hisz két várost hoztak közelebb egymáshoz a tragikus események. – Haláluk értelmetlen, azonban értelmet is nyert, hisz közelebb hozta egymáshoz Székesfehérvárt és Gyergyószentmiklóst, amit már érdemes ünnepelni – mondta Oláh László, hozzátéve: a székesfehérvári Gyergyó téren is megemlékeztek a Gac-oldali eseményekről, az pedig örömteli, hogy ma már nemcsak a taxisofőrök tudják, hogy hol van ez a tér a Fejér megyei városban. Az emlékezés meghittségét emelve, Kercsó Attila Bajna György: A Gac-oldal balladája című költeményét szavalta el, Vitéz Szilágyi Árpád szintén szavalattal tisztelgett a hősök emléke előtt, a felszegi Munkás Szent József-templom plébánosa, Korom Imre pedig áldását adta. A megemlékezés a kegyelet koszorúinak elhelyezésével, majd – a Székesfehérvári Fúvószenekar kíséretében – a himnuszok eléneklésével zárult. A Gac-oldali, 1944. szeptember 7-i eseményeket követően az orosz katonák közel négyszáz portát gyújtottak fel, az utcai harcok áldozatai­ról pedig ezúttal is megemlékeztek a felszegi csengettyűnél. Kertész László