A 2017-ben létrehozott digitális fotóarchívum egy, a Magyar Géniusz programban elnyert pályázat révén fejlődhet tovább. A Tarisznyás Márton Múzeum által létrehozott felülettel érdekes kísérletet végeznek a működtetők: ez közösségi fotógyűjtést, új funkciókat és civil szervezetekkel való együttműködést is jelent.

– Több civil szervezet és magánszemély jelentkezett a tavaly közzétett felhívásunkra, amely közösségi fotógyűjtést foglal magában. Ezzel kettős célunk volt: bővíteni a DIA képi anyagát és szorosabbá tenni kapcsolatainkat a civil szervezetekkel, akik az együttműködés révén anyagi alapot tudtak szerezni saját tevékenységeikhez

– ismertette a DIA új irányait, funkcióit dr. Szőcs Levente muzeológus. Elmondta: a projekt 2024-ben is folytatódik, a tartalomfeltöltés jelentős része már megtörtént, de júniusig még folyamatosan tesznek fel fotókat. 

– A több évvel ezelőtt elindított projekt fő célja a régi fotók iránti érdeklődés felkeltése és éltetése: egyrészt a múzeum is gyűjti azokat, és felhasználja például kiállításokhoz, az éves naptárak illusztrálásához. Ugyanakkor nagyon sok megkeresés érkezik hozzánk, régi fotókat keresnek egy-egy új étterem megnyitásakor vagy akár kutatási célra. Ebből kiindulva szerettünk volna egy olyan felületet, amely közös fényképarchívum, a mi szakmai tudásunkkal kiegészülve, hogy megfelelően dokumentálva legyenek ezek a fotók

– fejtette ki programjuk irányvonalait dr. Szőcs Levente. Kiemelte: fontos, hogy a feltöltött képek tulajdonjoga tisztázott legyen, aki feltölti azokat, saját felelősségére teszi, levenni pedig csak a DIA engedélyével lehet ezeket a dokumentumokat.

Az archívumnak számos előnye is van, akár személyes fotóalbumként is használható: ha valaki regisztrál és feltölti fotóit, ezek egyrészt nyilvánosak lesznek, de a saját profiloldalán is megjelennek, így rendszerezetten, letisztult kör­nyezetben, dokumentálva gyűjthetjük egy helyre a régi emlékeinket. A fotókhoz kom­men­tel­ni is lehet, informá­ci­ó­kat megosztani vele kapcsolatban, ezáltal egyfajta leegyszerűsített közösségi oldalként is működik.

– A DIA ugyanakkor a digi­tá­lis történetmesélésre is le­he­tő­séget ad: ha valakinek kedve támad a fotók felhasználásával egy történetet kidolgozni, akár saját családja vagy gyermekkora bemutatására, megteheti. De szólhat a történet például Gyergyószentmiklós főterének kialakulásáról, változásairól is a történelmi időkön át

– sorolta a lehetőségeket a muzeológus.
A múzeum tovább bővítené a több mint ezer fotót tartalmazó archívumot, célja az, hogy közel háromezer fotó alkossa Gyergyó történelmének képkockáit.