Mint arról korábban beszámoltunk, a Hargita Megyéért Egyesület, Hargita Megye Tanácsa, Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala, a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Kara és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kara hirdették meg a nemzetközi pályázatot a gyergyóújfalvi kőbánya újrahasznosításáról, felsőoktatásban tanuló diákok számára.

Az elmúlt hétvégén kiértékelték a pályázatot, díjazták a legjobb munkákat. Öt tájépítész- és geológushallgatókból álló csapat terve kapott ösztöndíjat.

– A projektben részt vevő hallgatók az elmúlt időszakban természetvédelmi és turisztikai szempontból is vizsgálták a kőbányát. Választ kerestek arra, hogyan lehetne visszaállítani a helyi növény- és állatvilágot a kitermelést követően, illetve hogyan lehetne látványosabbá tenni a környéket – tájékoztatott Kovács Attila, Gyergyóújfalu alpolgármestere. Hozzátette: a terveket egy szakmai zsűri, professzorok, Borboly Csaba megyeelnök és a község polgármestere, Egyed József bírálta el.

Az első díjat megnyerő csapat egyik tagja elmondta: tervük elkészítésekor fő szempontjuk a rehabilitálás mellett a bánya turisztikai szempontú hasznosítása volt.

– A bánya területe már önmagában izgalmas formavilágú a különböző szinteken történő kőkitermelés miatt, így már emiatt is érdemes ellátogatni ide. Szerettük volna, hogy előtérbe kerüljön a természet és a tanulás, így a fő javaslatunk egy arborétum kialakítása volt, ahol jórészt az időjárást jól bíró, az erdélyi tájra jellegzetes növényfajok jutnának nagyobb szerephez. Ezenkívül a bánya területén lévő tó környékének elszigeteltebb kialakítása lehetővé tenné madármegfigyelő pontok elhelyezését – jelentette ki Kálmán Andrea, a Sapientia – EMTE kertészmérnök tanszékének diákja.

Az alpolgármester elmondta, hogy a bánya területén egyelőre még zajlik a kitermelés, és egyelőre nem tudni, hogy mikor fejeződnek be a munkálatok.

– A projekt lényege, hogy egy kész, kidolgozott tervel rendelkezzünk a bánya jövőjéről. A győztes pályamunkát a hallgatók egy bővített csapattal dolgozzák ki. Miután leállítják a kitermelést, gyakorlatba lehet ültetni a terveket – vázolta az elképzelést Kovács Attila. Hozzáfűzte: a hallgatók számára szakmai tapasztalatot is nyújtottak ezzel, nagy területen kaptak szabad kezet a tervek elkészítésében, illetve pályakezdőként is előnyt jelent nekik az elvégzett kutatás és munka.