„Vágyálom-buborékokat” kergetnek a színpadon
Az idei évad utolsó nagyszínpadi előadására készül a Csíki Játékszín társulata, március 21-én mutatják be Csiky Gergely Buborékok című vígjátékának átdolgozását Mohácsi János Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész rendezésében, Hatházi András és Márdirosz Ágnes főszereplésével.
Csiky Gergely Buborékok című darabját, az esztelen költekezés következtében elszegényedő és reménytelenül eladósodó, vágyálmokat kergető, így csupán „buborékok” után kapkodó Solmay család történetét viszi színpadra a Csíki Játékszín márciusban – hangzott el a társulat legújabb bemutatójáról szóló keddi sajtótájékoztatón.
Mohácsi János rendező elmondta: az előadás egy vígjátéki fordulatokban gazdag szomorú komédia 1884-ben jelent meg, így már nyelvileg és konfliktuskezelésben is elrohant felette az idő, sok bemutatott helyzet már egyáltalán nem egyezik a mai valóságról alkotott képünkkel. A darabot a Mohácsi testvérek – János és István – átdolgozták, úgy, ahogyan csak ők tudják: zenésen, viccesen és szívfacsaróan, emellett a társulattal együtt is formálták a próbafolyamat során.
– Az előadást harmadszor rendezem meg más-más városban más-más társulattal, minden alkalommal izgalmas vállalkozás, ugyanis minden társulatnak más a nyelvezete, a munkakedve, másak az erőviszonyok, különbözően dolgoznak a színpadon. Első alkalommal az érdekelt, hogy mit lehet kezdeni a szöveggel, hová lehet kifuttatni a benne levő konfliktust, és hogyan lehet igazzá, maivá tenni. Ma már inkább a végeredmény foglalkoztat, és hogy hogyan lehet életet lehelni egy halott szövegbe. Ez nagy feladat, de egyben a legfontosabb is a színházban – nyilatkozta a rendező.
A Buborékok zenéjét Kovács Márton szerezte, a színpadon hegedű, harmonika és fuvola szólal meg – ezeken Szabó Lóránd, Ráduj Gábor és Boldizsár Szabolcs játszik – élőben. A háromtagú zenekar végigkíséri a színpadi történéseket, olykor táncra perdíti a szereplőket, máskor háttérbe vonulva teremti meg a hangulatot, amire a néző vagy felfigyel, vagy nem, néhol ellenpontozza, máshol aláhúzza a látottakat.
– A mű egyfajta társadalomkritikaként íródott az akkori – 19. századi – kor számára, de ma is aktuális, az eredeti szövegben olvasható egy jellegzetes mondat: manapság nem az számít, hogy ki mit tud, hanem hogy kinek mije van. Ezt láthatjuk magunk körül ma is, így univerzális, meg nem oldott keserűségeket hordoz magában – fejtette ki Veress Albert, a Csíki Játékszín igazgatója.
Az idei évad utolsó nagyszínpadi előadását március 21-én, pénteken a Bánk bán bemutatóbérletesek, majd 23-án, 25-én és 26-án a Prospero, Csongor és Tünde, valamint a Rómeó és Júlia bérlettel rendelkezők tekinthetik meg.