borús égbolt
enyhe eső
Új kutatóintézet Csíkszeredában
Az utóbbi időben nem sokat lehetett hallani a csíkszeredai Burgonyatermesztési és Kutató Állomásról (SCPCM), talán csak annyit, hogy az elmúlt negyed évszázad során bekövetkezett ilyen-olyan átszervezgetések, valamint az állomás által birtokolt mezőgazdasági területek jelentős hányadának visszaszolgáltatása nyomán gyakorlatilag „hibernálásra” kényszerült. Ez azt is jelenti, hogy a súlyos anyagi gondok és a megfelelő állami támogatás hiányában ellehetetlenült az egykor tekintélyes és közismert kutatóállomás. Most viszont gyökeres átszervezés következett be, amely egyben nagy újdonságot is jelent…
[caption id="attachment_81986" align="aligncenter" width="1000"]
A nemesítő állomásra új idők várnak. Egyik megszűnik, jön a másik Fotó: Domján Levente[/caption]
A kormány december 13-i ülésén fogadták el azt a 2018/992-es kormányhatározatot, amely a Hivatalos Közlöny múlt szombati, azaz december 22-i számában jelent meg, s amely értelmében átszervezik a csíkszeredai Hegyvidéki Erőforrás és Vadászati Kutatásfejlesztési Intézetet, a csíkszeredai Burgonyatermesztési és Kutató Állomás megszüntetése révén. Ennek az akár sajátosnak is nevezhető átszervezésnek a jogalapját a Gheorghe Ionescu-Sisești Erdészeti és Mezőgazdaság Tudományi Akadémia megszervezésére és működésére vonatkozó törvény jelentette.
Amúgy a most létrehozott kutatóintézet (akárcsak a megszűnt kutatóállomás) annak az alárendeltségébe tartozik, jogi személyiségük közintézmény, s a székhelye is a régi marad, azaz Csíkszerda municípium Haladás utca 35/B. A kormányhatározat értelmében a kutatóintézet a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 30 napon belül, azaz 2019. január 25-ig át kell vegye a megszűnő kutatóállomás vagyonállományát (többek között a Csíkszeredában található három ingatlant és a Gyergyóalfaluban található ingatlant, amelyek együttes leltári értéke mintegy 625 ezer lej).
A kormányhatározat egyébként tételesen felsorolja azokat a tevékenységi területeket, amelyeken ténykedhet az intézet, de ugyanakkor fő tevékenységként a vadászat és a hegyvidéki erőforrások terén végezendő kutatási-fejlesztési tevékenység, valamint burgonyatermesztés szerepel. Továbbá tevékenykedhet az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság, de akár a nagybani kereskedelem terén is.
Némileg furcsának tűnik és nemigen érthető, hogy egy szakosított kutatóintézetnek ilyen szerteágazó és sokrétű a tevékenysége, de lehet, hogy szem előtt tartották azt is, hogy valahogy és valamiből „meg kell élni”. És ha már itt tartunk, a kormányhatározat értelmében a kutatóintézet tevékenységének finanszírozására a saját bevételekből és az állami költségvetésből nyújtott szubvencionálás révén kerül sor. Az intézet megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzatot, valamint a szervezési struktúrát utólag hagyják jóvá, összhangban a már említett 2009/45-ös törvény előírásaival, de azt már tudni, hogy a maximális létszám 38 fő, az intézetet pedig az ügyvezető tanács és az igazgató vezeti.
A mostani kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződött egy több mint 38 esztendős jogszabálynak az egyik előírása is. Az egykori mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium alárendeltségébe tartozó egyes egységek létrehozására és megszervezésére vonatkozó 1980/167-es államtanácsi dekrétum egyes előírásairól van szó.
Hecser Zoltán
A nemesítő állomásra új idők várnak. Egyik megszűnik, jön a másik Fotó: Domján Levente[/caption]
A kormány december 13-i ülésén fogadták el azt a 2018/992-es kormányhatározatot, amely a Hivatalos Közlöny múlt szombati, azaz december 22-i számában jelent meg, s amely értelmében átszervezik a csíkszeredai Hegyvidéki Erőforrás és Vadászati Kutatásfejlesztési Intézetet, a csíkszeredai Burgonyatermesztési és Kutató Állomás megszüntetése révén. Ennek az akár sajátosnak is nevezhető átszervezésnek a jogalapját a Gheorghe Ionescu-Sisești Erdészeti és Mezőgazdaság Tudományi Akadémia megszervezésére és működésére vonatkozó törvény jelentette.
Amúgy a most létrehozott kutatóintézet (akárcsak a megszűnt kutatóállomás) annak az alárendeltségébe tartozik, jogi személyiségük közintézmény, s a székhelye is a régi marad, azaz Csíkszerda municípium Haladás utca 35/B. A kormányhatározat értelmében a kutatóintézet a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 30 napon belül, azaz 2019. január 25-ig át kell vegye a megszűnő kutatóállomás vagyonállományát (többek között a Csíkszeredában található három ingatlant és a Gyergyóalfaluban található ingatlant, amelyek együttes leltári értéke mintegy 625 ezer lej).
A kormányhatározat egyébként tételesen felsorolja azokat a tevékenységi területeket, amelyeken ténykedhet az intézet, de ugyanakkor fő tevékenységként a vadászat és a hegyvidéki erőforrások terén végezendő kutatási-fejlesztési tevékenység, valamint burgonyatermesztés szerepel. Továbbá tevékenykedhet az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság, de akár a nagybani kereskedelem terén is.
Némileg furcsának tűnik és nemigen érthető, hogy egy szakosított kutatóintézetnek ilyen szerteágazó és sokrétű a tevékenysége, de lehet, hogy szem előtt tartották azt is, hogy valahogy és valamiből „meg kell élni”. És ha már itt tartunk, a kormányhatározat értelmében a kutatóintézet tevékenységének finanszírozására a saját bevételekből és az állami költségvetésből nyújtott szubvencionálás révén kerül sor. Az intézet megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzatot, valamint a szervezési struktúrát utólag hagyják jóvá, összhangban a már említett 2009/45-ös törvény előírásaival, de azt már tudni, hogy a maximális létszám 38 fő, az intézetet pedig az ügyvezető tanács és az igazgató vezeti.
A mostani kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződött egy több mint 38 esztendős jogszabálynak az egyik előírása is. Az egykori mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium alárendeltségébe tartozó egyes egységek létrehozására és megszervezésére vonatkozó 1980/167-es államtanácsi dekrétum egyes előírásairól van szó.
Hecser Zoltán
.jpg)